Főmenü megnyitása

The Last Resort (Eagles-dal)

az Eagles dala a Hotel California albumról

Az Eagles The Last Resort című dalát Don Henley és Glenn Frey írta. A dal azt mutatja be, ahogy az ember elkerülhetetlenül tönkreteszi az általa szépnek tartott helyeket. A dal eredetileg a zenekar Hotel California című albumán jelent meg 1976. december 8-án.[1] Ezt követően a Life in the Fast Lane kislemez B-oldalán adták ki újra 1977. május 3-án. A Rolling Stone magazin által készített 1978-as interjúban Henley ezt mondta: „A Hotel California album The Last Resort című dala még ma is az egyik kedvencem… Azért, mert jobban érdekel a környezetünk, mint dalírás kábítószerekről, szerelmi ügyekről vagy bármilyen szertelenségről. A dal mondanivalója az volt, hogy amikor valami jót találunk, a jelenlétünkkel elpusztítjuk – csupán azáltal, hogy az ember az egyetlen állat a földön, amely képes elpusztítani saját környezetét. A környezet az oka annak, hogy bekerültem a politikába: hogy megpróbáljak tenni valamit az ellen, amit én maradék erőforrásaink nagy része teljes elpusztításának látok. Gyarapodási vágyból és kapzsiságból elzálogosítottuk a jövőnket.[2]

Eagles
The Last Resort
dal a(z) Hotel California albumról
Megjelent 1977. május 3.
Formátum 12"
Felvételek
Stílus Lágy rock, country rock
Hossz 7:28
Kiadó Asylum Records
Szerző Glenn Frey, Don Henley
Producer Bill Szymczyk

Tartalomjegyzék

A dal létrejötteSzerkesztés

Az In the Studio with Redbeard című rádióműsor egyik adásában (amely egy egész epizódot szentelt a Hotel California készültének) Frey ezt nyilatkozta:

A The Last Resort megírása teljes mértékben (Don) Henley érdeme. Ez volt az első alkalom, hogy Don magára vállalta egy drámai történet megírását. Akkoriban nagyon aggódtunk a környezetünk miatt, és jótékonysági koncerteket szerveztünk a nukleáris dolgok ellen. Ez tűnt tökéletes módszernek a Hotel California albumban érintett különféle témák összefoglalására. Don a dalban szövegíróként találta meg önmagát, valahogy túltett önmagán… Folyamatosan szétcsesszük a saját földi Paradicsomunkat, és ez volt a dal mondanivalójának lényege, meg az, hogy egyszerre csak nem lesznek új felfedezésre váró területek.[3] Azt akarom ezzel mondani, hogy már hulladékot, szemetet küldünk az űrbe is. Éppen elég szarság lebeg a bolygónk körül, amit nem is tudunk használni, vagyis úgy tűnik ez a mi életformánk. Sajnálatos, de hát ilyesmi, ami mostanában történik.

Frey Henley mesterműveként jellemezte a dalt.[4] Henley felidézte, hogy akkoriban, amikor a dalt írta, olvasott a Nyugat megerőszakolásáról és kifosztásáról, a bányászattal, a fakitermeléssel, az olajkutatással és a szarvasmarhatenyésztéssel.[4]

HangfelvételekSzerkesztés

A zenekar Miamiban vette fel a dalt a Criteria Studios egyik stúdiójában. Az egyik szomszédos stúdióban éppen a Black Sabbath készítette Technical Ecstasy című albumát, rendkívül hangosan. Az Eagles kénytelen volt a dalt többször felvenni a szomszédos stúdió falán átszűrődő zaj miatt.[5]

Kritikai fogadtatásaSzerkesztés

Dave Thompson író és zenekritikus a dalt Joni Mitchell Big Yellow Taxi című dala aktualizálásának tartja, de hozzáteszi, hogy annál még csüggedtebb és lemondóbb.[6] Thompson szerint a „Some rich men came and raped the land. Nobody caught ‘em” (Gazdagok jöttek, és erőszakot tettek a földön. Senkit nem érdekelt) sor a szabad piacgazdaság kritikája.[6] William Ruhlmann kritikus szerint olyan borúlátón vázolja fel Amerika történelmét, ami már a nihilizmus határát súrolja.[1] James Perone író szerint a Hotel California album dalait egybefoglalva a kaliforniai élet sötét oldala tükröződik benne.[7] Megjegyzi például, hogy a dal szövege milyen ellentétbe állítja a kaliforniai sivatag szépségét a csúf külvárosi épületekkel, és legvégül bírálja a „manifest destiny” (a sors nyilvánvaló rendeltetése) néven emlegetett elképzelést, amelyen a Kaliforniáig való amerikai terjeszkedés részben alapult.[7] A szöveg kulcsmondatának a „They called it paradise; I don't know why” (földi Paradicsomnak hívták, nem is tudom, miért) sort tartja, észrevéve, hogy erre utal Henley lemondó hangsúlya és a dallam esése.[7] Perone kifogásolja, hogy a dalban húros hangszerek helyett szintetizátort használnak, amit ő mesterséges hangzásúnak érez.[7] Az Eagles életrajzírója, Mark Eliot számára a The Last Resort egy nemzet önmegsemmisítésének és fizikai hanyatlásának történetét írja le személyes kiégés metaforájaként.[8] 2016-ban a Rolling Stone magazin szerkesztői a "The Last Resort" dalt az Eagles 27. legnagyszerűbb dalának értékelték.[4]

ZenészekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Ruhlmann, W.: Hotel California. allmusic. (Hozzáférés: 2011. július 1.)
  2. Andy Greene. "Readers Poll: The Ten Best Eagles Songs." Rolling Stone, July 29, 2015. [1]
  3. Frey itt a dal szövegére utal: 'Cause there is no more new frontier, We have got to make it here (Nincs új felfedezésre váró terület, itt kell boldogulnunk)
  4. a b c Eagles: The Ultimate Guide. Rolling Stone, 93. o. (2016) 
  5. Runtagh, Jordan: The Eagles' 'Hotel California': 10 Things You Didn't Know. Rolling Stone, 2016. december 8.
  6. a b Thompson, D.. 1000 Songs That Rock Your World. Krause, 163. o. (2011). ISBN 9781440214226 
  7. a b c d Perone, J.. The Album: A Guide to Pop Music's Most Provocative, Influential, and Important Creations, Volume 2. ABC-CLIO, 92. o. (2012). ISBN 9780313379062 
  8. Eliot, M.. To the Limit: The Untold Story of the Eagles. Da Capo Press, 150. o. (2004). ISBN 9780306813986 

FordításSzerkesztés