Theth
Theth szórványtelepülés Albánia északi részén, az Albán-Alpokban, a Theth folyócska katlanvölgyében. Hagyományosan a Shala törzs területéhez tartozott. Shkodra megyén belül Shkodra községben, azon belül Shala alközségben található.[1] A település a szépségéről ismert Thethi Nemzeti Park központja.
| Theth | |
 | |
| Theth központi településrésze, Fusha e Thethit észak felől | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Shkodra |
| Község | Shkodra |
| Alközség | Shala |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 850 m |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 23′ 45″, k. h. 19° 46′ 28″Koordináták: é. sz. 42° 23′ 45″, k. h. 19° 46′ 28″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Theth témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A helyi hagyomány szerint a közösség egyetlen őstől, Ded Nikától származik, és 300-350 évvel ezelőtt költözött Thethbe, hogy megőrizze katolikus identitását.[2] A Thethbe a 20. század elején ellátogató utazó, Edith Durham így jellemezte a vidéket: „Úgy vélem, egyetlen emberlakta hely sem töltött még el ennyire a világtól való fenséges elszigeteltség érzésével.”[3] Durham úgy írta le a települést, mint ami körülbelül 180 házból áll, és azt is megfigyelte, hogy szinte egyáltalán nem jellemző rá a vérbosszú (albánul gjakmarrja) hagyománya, amely az albán felföldek nagy részét sújtotta.[3]
Napjainkban szerkesztés
.jpg)
Bár a hagyományos albán törvények (Kanun) a mai napig erős hatással bírnak, Thethre nem jellemző a vérbosszúnak a kommunizmus bukása után történő újra megjelenése, ami Észak-Albánia többi vidékét érinti.[2] Thethben szép számban találhatóak kullák vagy lakótornyok, amelyek a történelem során a vérbosszúban érintett férfiaknak nyújtottak menedéket.[4]
A közösséget súlyosan érinti az elnéptelenedés. Az elmúlt évtizedek folyamán a terület népessége nagy mértékben csökkent, és az itt maradók nagy része is csak a nyári hónapokban él a településen. Theth azonban rendelkezik egy kilenc évfolyamos általános iskolával, és a közelmúltban történtek kísérletek a turizmus élénkítésére is. Pár helyi család szállást és étkezést nyújt a nemzeti parkban túrázók és más nyaralók számára.[4]
A lakótornyokat leszámítva a környék olyan nevezetességekkel rendelkezik, mint egy működő vízimalom (melyet a helyiek még mindig használnak), látványos vízesések és a Dukagjini Néprajzi Múzeum.[4]
Jelenleg két projekt zajlik a környéken a terület turisztikai infrastruktúrája kialakításának fejlesztésére. A Balkáni Békepark Projekt célja, hogy létrehozzon egy parkot, amely átnyúlik az ország határain Montenegróba és Koszovóba, és az utóbbi években vezető szerepet vállalt a fenntartható, környezetbarát turizmus terén Thethben és környékén (például a turistajelzések kialakításának finanszírozásával). A másik projekt, az Albániai Kihívás új hidat épített, amely összeköti Thethet a közeli Grunasi-vízeséssel, és javított a Curraj i Epërmhez vezető turistaút jelzésein, valamint megjelölt további kb. 80 kilométernyi ösvényt a közeli völgyekben és ingyenes, opensource térképet is készített a vidékről.[5]
Thethi Nemzeti Park szerkesztés
A Thethi Nemzeti Parkot kormányzati döntés hozta létre 1966-ban.[6] A Theth folyó partján fekszik, területe 26,3 km². Fő látványosságai a Grunasi-vízesés és a lakótornyok.[6]
A szomszédos Valbona-völgy Nemzeti Parkot 1996-ban hozták létre.[7] Egy terv egyesítené a két nemzeti parkot és egyes, Montenegróban és Koszovóban fekvő területeket a három ország területén fekvő Bjeshkët e Namuna-i Nemzeti Parkká.[8]
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Theth című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ a b Antonia Young, Ethnographic Report Archiválva 2006. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (Shala Valley Project, December 2005)
- ↑ a b Edith Durham, High Albania (London, Edward Arnold, 1909; republished by the Echo Library, 2009), at page 82
- ↑ a b c Gillian Gloyer, The Bradt Travel Guide to Albania (Bradt Travel Guides, Chalfont St Peter, 3rd edition, 2008), at pages 166-174
- ↑ Albanian Challenge Project. Albanian Challenge . (Hozzáférés: 2015. november 18.)
- ↑ a b Thethi-Guide: Historia e Parkut Kombetar Theth (albanian nyelven). (Hozzáférés: 2010. július 28.)
- ↑ Albanian National Agency of Tourism: Valbona Valley National Park (albanian nyelven). [2011. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
- ↑ Sulejmani, Edlira. „Bashkepunimi rajonal bisedime per nje park kombetar shqiptaro-kosovaro-malazez”, Alsattv. [2011. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. július 28.) (albanian nyelvű)
Külső hivatkozások szerkesztés
