Főmenü megnyitása

Thrasamund (450 körül[1]523. május 6.[1][2]) a vandálok királya 496-tól haláláig, Gunthamund király öccse.

Thrasamund
Denarius of Thrasamund.jpg

Vandál király
Uralkodási ideje
496 523
Elődje Gunthamund
Utódja Hilderich
Életrajzi adatok
Született 450 körül
Elhunyt 523. május 6. (73 évesen)
Édesapja Gento
Édesanyja nem ismert
Házastársa Amalafrida
Gyermekei Theodahad keleti gót király

Tartalomjegyzék

VallásSzerkesztés

Thrasamund felhagyott a katolikusok üldözésével.[3] Visszahívta száműzetéséből Fulgentiust, Ruspe püspökét, de csak azért, hogy vitafele legyen, és levélben kért tőle felvilágosítás teológiai kérdésekben.[3][4] A katolicizmushoz való közeledése miatt sokan reménykedni kezdtek hogy ariánus hitéről megtér katolikus hitre.[3] Thrasamund azért volt olyan engedékeny a katolikusokkal szemben, mert az arianizmus akkoriban elég szilárdan tartotta magát Nyugaton.[3]

HázasságaSzerkesztés

Felesége Amalafrida hercegnő lett, aki Theoderich keleti gót király nővére volt. A király ezer gót harcos kíséretében küldte Amalafridát Karthágóba, hozománya pedig Szicília egy része, Marsala körzete volt, amivel nem csak gyarapodott Thrasamund birodalma, de fontos stratégiai támaszponthoz is hozzájutott.[3] Marsalából a vandálok még jobban tudták ellenőrizni a Földközi-tenger forgalmát, és így a vandálok tengeri uralma stabilizálódott.[3]

Mór veszélySzerkesztés

A belső területeken eközben egyre súlyosbodott a mór veszély, és ez állandó védekezésre késztette a vandálokat[5][6] Amikor Thrasamund ellenük vonult, a mórok a tábor körüli meghatározott pontokon foglaltak állást, hogy kivédjék a támadásokat.[5] A vandálok nem szívesen támadtak, mert nehezen tudtak alkalmazkodni a mórok harcmodorához.[5] Nem voltak nyilazóik, nem voltak dárdavetőik és nem volt gyakorlatuk gyalogos harcban sem.[5] A lovaik megijedtek a tevéktől, így menekülésre kényszerültek, és sokakat megöltek közülük.[5]

Római kultúraSzerkesztés

Thrasamund az egyetlen szimpatikusnak beállított vandál uralkodó.[5] A kortárs görög és római szerzők egyaránt dicsérik.[5] Hangsúlyozzák, hogy mértékletes volt a beszédben, cselekedeteiben pedig megfontolt volt.[5] Thrasamund közeledett a római kultúrához és annak képviselőihez.[5] Fulgentiussal való kapcsolatán kívül valószínűleg nagy hatással volt rá felesége, Amalafrida is, aki Bizáncban Ariane császárnő mellett nevelkedett.[5] Neki tulajdonítják, hogy a karthágói udvar megnyílt a művelt rómaiak előtt.[5]

Thrasamund utánozta sógora, Theoderich király mecénási tevékenységét is.[5] Karthágó mellett thermát, azaz fürdőt építtetett, és szerepe volt abban is, hogy a karthágói iskolák újjáéledtek.[5] Ismert néhány karthágói magiszter neve: Felicianus Grammaticus, aki "visszahozta Afrikába az elmenekült irodalmat", Faustus mester a fórumon tartott iskolát, és tanítványa vaolt Luxorius, a költő.[5] Florentinus dicsőítő verset írt Karthágóról.[5] Művelt versíró volt a király referendáriusa, Petrus is.[5]

A költők a vandál arisztokrácia körében is népszerűek voltak. Fennmaradt néhány, vandál előkelőkhöz írt vers.[5] Prokopiosz szerint a vandálok rajongtak a színházért, a lóversenyért és szerették a táncot, a színészeket és a mímeseket.[5] Dracontius, akit még Gunthamund azért záratott börtönbe, mert idegen fejedelmet dicsőített, azt írta, hogy Felicianus Grammaticus tanítványai között nem vandálok is voltak.[5] Azonban Karthagón és az arisztokrácián kívül a vandálok többsége nem fogadta el a Rómát dicsőítő kultúrát.[7] Erejét és hatalmát úgy kívánta megőrizni, hogy megtartja eredetét és szokásait.[8] Thrasamundot halála után unokatestvére, Hilderich követte a trónon.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Thrasamund König der Wandalen (496-523) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. (Hozzáférés: 2005. június 25.)
  2. Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 50. oldal
  3. a b c d e f Sz. Jónás Ilona: Barbár királyok, Kossuth Könyvkiadó, 1994, ISBN 963-09-3695-X, 42. oldal
  4. "Fulgentius szívét ez megörvendeztette – olvassuk a szent püspök életrajzában – mert a királyban a tanulmányok előmozdítóját látta a barbárok között." (Barbár királyok, 42. o.)
  5. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Barbár királyok, 43. oldal
  6. A mórok különleges, védekező harcmódja megnehezítette a vandálok dolgát. A mór tábornak körkörös rendje volt, amiben a nőket és a gyerekeket a tábor közepén helyzeték el, és őket vették körül a harcosok. A tábort utak szelték át, amik a teveháton harcolók gyors mozgását tették lehetővé. A mór vezetők megfigyelőket küldtek minden irányba, hogy kikémleljék a vandálok szándékait. (Barbár királyok, 43. o.)
  7. Barbár királyok, 43–44. oldal
  8. Barbár királyok, 44. oldal

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés