Íbiszfélék

Íbiszfélék
	Malukui íbisz (Threskiornis molucca)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Gödényalakúak (Pelecaniformes); Sharpe, 1891
Család:	Threskiornithidae; Richmond, 1917
Szinonimák
	Plataleidae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Íbiszfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Íbiszfélék témájú médiaállományokat és Íbiszfélék témájú kategóriát.

Az íbiszfélék (Threskiornithidae) a madarak (Aves) osztályának és gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjének egyik családja.

Az íbiszfélék családjába 36 recens faj tartozik.

Rendszertani besorolásuk

2014-ben Jarvis és társai alaktani- és DNS-vizsgálatok végeztek a mai madarak körében; felfedezésüket a „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds” (A genom teljes vizsgálata meghatározza a modern madarak családfájának a korai ágait) című írásban adták ki.^[1] Ennek a nagymértékű kutatásnak a következtében, az Ornitológusok Nemzetközi Kongresszusánnak (International Ornithological Congress) jóváhagyásával^[2]^[3] ezt a madárcsalátot kivették a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjéből^[4]^[5] és áthelyezték a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe.^[6]^[7]^[8]^[9]^[10]^[11]

Előfordulásuk

Világszerte élnek íbiszfajok a trópusi, szubtrópusi meleg mérsékelt övi övezetekben. Tipikus élőhelyük a tavak partjai, lassan áramló folyók valamint a sűrű esőerdők, mocsarak és lápok. Néhány faj él a szavannán is.

Megjelenésük

Hosszú nyakú és lábú, nagy testű gázlómadarak. Testhosszuk 50–110 centiméter. Csőrük hosszú, keskeny és ívelt, lefelé hajlik vagy kanálszerűen kiszélesedik. Ez gyakran arra szolgál hogy a sárból kiszűrjék a táplálékot.

Életmódjuk

Sok faj eszik vízirovarokat, rovar lárvákkal, kis rákokkal, puhatestűekkel, néha kisebb halakkal és kétéltűekkel. Azok a fajok amelyek a víztől távol élnek bogarakkal, pókokkal és csigákkal táplálkoznak, néha gyíkokkal, kígyókkal és egerekkel táplálkoznak.

Rendszerezés

A családba az alábbi 2 alcsalád tartozik:

kanalasgémformák (Plataleinae) Bonaparte, 1838 - 1 nem és 6 recens faj
íbiszformák (Thereskiornithinae) Poche, 1904 - 12 élő, 2 fosszilis nem és 30 recens faj

Habár a legtöbb rendszerező hagyományosan ezt a madárcsaládot a fenti lista szerinti két alcsaládra osztja, a legújabb DNS-vizsgálatok alapján ez a rendszerezés megszűnhet. Ugyanis a kanalasgémformák besorolhatók az óvilági íbiszek közé, míg az újvilági íbiszek kivonhatok az íbiszformák alcsaládjából, hiszen ennek a családnak egy korai elágazását képviselik.^[12]

Még nincs kiderítve, ha a két alcsalád egymással szemben monofiletikus csoportot alkot-e, azaz egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét alkotja-e. Az eddigi rendszerezést, 1992-ben a „South American Checklist Committee's” fogadta el a Matheu és del Hoyo nevű ornitológusok kutatásainak alapján. Ők főleg a csőr alakját részesítették előnyben, amikor megalkották e madarak rendszertani besorolását. Azonban a pontosabb rendszerezés érdekében további genetikai kutatásokat kéne véghez vinni.^[13]^[14]

Az eddigi mitokondriális DNS-vizsgálatok szerint a kanalasgémformák és a Threskiornis nembéli fajok az óvilági íbiszek között saját kládot alkotnak, míg a nipponíbisz (Nipponia nippon) és az Eudocimus-fajok a családnak egy korai elágazását képezik, tehát távolabbi rokonaik az előbbi madaraknak. Ennek következtében a hagyományos rendszerezés, melyben két alcsalád van érvényét veszti.^[15]

Fosszilis íbisznem

A Franciaországban talált, kora miocén korszaki Gerandibis De Pietri, 2013 nevű íbisznemet, még nem sorolták be egyik alcsaládba sem.^[16]^[17]

Képek

szent íbisz (Threskiornis aethiopicus)
tarvarjú (Geronticus eremita)
kormos íbisz (Phimosus infuscatus)
nipponíbisz (Nipponia nippon)
Skarlátbatla (Eudocimus ruber)
Batla (Plegadis falcinellus)
Kanalasgém (Platalea leucorodia)

Jegyzetek

↑ "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.
↑ R. Terry Chesser, Richard C. Banks, F. Keith Barker, Carla Cicero, Jon L. Dunn, Andrew W. Kratter, Irby J. Lovette, Pamela C. Rasmussen, J. V. Remsen Jr., James D. Rising, Douglas F. Stotz and Kevin Winker (2010. július 1.). „Fifty-First Supplement to the American Ornithologists' Union Check-List of North American Birds”. The Auk 127 (3), 726–44. o. DOI:10.1525/auk.2010.127.4.966. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
↑ Taxonomy Version 2. IOC World Bird List: Version 3.1, 2011. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
↑ Hackett SJ, Kimball RT, Reddy S, Bowie RC, Braun EL, Braun MJ, Chojnowski JL, Cox WA, Han KL, Harshman J, Huddleston CJ, Marks BD, Miglia KJ, Moore WS, Sheldon FH, Steadman DW, Witt CC, Yuri T (2008). „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science (journal) 320 (5884), 1763–1768. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.
↑ Gill, F. and Donsker, D. (eds). (2010). Family Links. [2013. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.). IOC World Bird Names (version 2.4).
↑ A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History. Shannon J. Hackett, et al" Science 320, 1763 (2008)
↑ International Ornithological Committee: Ibises to Pelicans & Cormorants. IOC World Bird Names: Version 2.11. WorldBirdNames.org, 2012. január 2. [2012. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 30.)
↑ doi:10.1111.2Fj.1439-0469.2007.00433.x
↑ Cracraft, Joel; Barker, F. Keith; Braun, Michael J.; Harshman, John; Dyke, Gareth J.; Feinstein, Julie; Stanley, Scott; Cibois, Alice; Schikler, Peter; Beresford, Pamela; García-Moreno, Jaime; Sorenson, Michael D.; Yuri, Tamaki & Mindell, David P. (2004): Phylogenetic Relationships Among Modern Birds (Neornithes): Toward an Avian Tree of Life. In: Cracraft, J. & Donoghue, M.J. (eds.): Assembling the Tree of Life: 468-489. Oxford University Press, New York. ISBN 0-19-517234-5 PDF fulltext Archiválva 2013. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ doi:10.1098/rsbl.2006.0523
↑ (2008) „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science 320 (5884), 1763–68. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.
↑ Myers, P. R.: Family Threskiornithidae (ibises and spoonbills). Animal Diversity Web. University of Michigan. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
↑ A classification of the bird species of South America. South American Classification Committee. American Ornithologists' Union. [2009. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
↑ Frederick, Peter C.; Bildstein, Keith L.. „Foraging Ecology of Seven Species of Neotropical Ibises (Threskiornithidae) during the Dry Season in the Llanos of Venezuela”. The Wilson Bulletin 104 (1), 1–21. o.
↑ Chesser, R.Terry; Yeung, Carol K.L.; Yao, Cheng-Te; Tians, Xiu-Hua; Li Shou-Hsien (2010). „Molecular phylogeny of the spoonbills (Aves: Threskiornithidae) based on mitochondrial DNA”. Zootaxa (2603), 53–60. o. ISSN 1175-5326.
↑ doi:10.1080/02724634.1981.10011888
↑ Vanesa L. De Pietri (2013). „Interrelationships of the Threskiornithidae and the phylogenetic position of the Miocene ibis ‘Plegadis’ paganus from the Saint-Gérand-le-Puy area in central France”. Ibis: The International Journal of Avian Science 155 (3), 544–560. o. DOI:10.1111/ibi.12062.

Források

ITIS szerinti rendszerbesorolás^{[halott link]}
Chesser, R.T. et al. 2010: Molecular phylogeny of the spoonbills (Aves: Threskiornithidae) based on mitochondrial DNA. Zootaxa, 2603: 53-60. Preview

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ibisse című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Threskiornithidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Képek az interneten a családba tartozó fajokról
Threskiornithidae videos on the Internet Bird Collection

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Jarvis-1] "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.

[2] R. Terry Chesser, Richard C. Banks, F. Keith Barker, Carla Cicero, Jon L. Dunn, Andrew W. Kratter, Irby J. Lovette, Pamela C. Rasmussen, J. V. Remsen Jr., James D. Rising, Douglas F. Stotz and Kevin Winker (2010. július 1.). „Fifty-First Supplement to the American Ornithologists' Union Check-List of North American Birds”. The Auk 127 (3), 726–44. o. DOI:10.1525/auk.2010.127.4.966. (Hozzáférés: 2015. február 20.)

[3] Taxonomy Version 2. IOC World Bird List: Version 3.1, 2011. (Hozzáférés: 2012. július 15.)

[4] Hackett SJ, Kimball RT, Reddy S, Bowie RC, Braun EL, Braun MJ, Chojnowski JL, Cox WA, Han KL, Harshman J, Huddleston CJ, Marks BD, Miglia KJ, Moore WS, Sheldon FH, Steadman DW, Witt CC, Yuri T (2008). „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science (journal) 320 (5884), 1763–1768. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.

[5] Gill, F. and Donsker, D. (eds). (2010). Family Links. [2013. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.). IOC World Bird Names (version 2.4).

[6] A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History. Shannon J. Hackett, et al" Science 320, 1763 (2008)

[7] International Ornithological Committee: Ibises to Pelicans & Cormorants. IOC World Bird Names: Version 2.11. WorldBirdNames.org, 2012. január 2. [2012. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 30.)

[8] :10.1111.2Fj.1439-0469.2007.00433.x

[9] Cracraft, Joel; Barker, F. Keith; Braun, Michael J.; Harshman, John; Dyke, Gareth J.; Feinstein, Julie; Stanley, Scott; Cibois, Alice; Schikler, Peter; Beresford, Pamela; García-Moreno, Jaime; Sorenson, Michael D.; Yuri, Tamaki & Mindell, David P. (2004): Phylogenetic Relationships Among Modern Birds (Neornithes): Toward an Avian Tree of Life. In: Cracraft, J. & Donoghue, M.J. (eds.): Assembling the Tree of Life: 468-489. Oxford University Press, New York. ISBN 0-19-517234-5 PDF fulltext Archiválva 2013. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben

[10] :10.1098/rsbl.2006.0523

[11] (2008) „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science 320 (5884), 1763–68. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.

[12] Myers, P. R.: Family Threskiornithidae (ibises and spoonbills). Animal Diversity Web. University of Michigan. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)

[13] A classification of the bird species of South America. South American Classification Committee. American Ornithologists' Union. [2009. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)

[14] Frederick, Peter C.; Bildstein, Keith L.. „Foraging Ecology of Seven Species of Neotropical Ibises (Threskiornithidae) during the Dry Season in the Llanos of Venezuela”. The Wilson Bulletin 104 (1), 1–21. o.

[15] Chesser, R.Terry; Yeung, Carol K.L.; Yao, Cheng-Te; Tians, Xiu-Hua; Li Shou-Hsien (2010). „Molecular phylogeny of the spoonbills (Aves: Threskiornithidae) based on mitochondrial DNA”. Zootaxa (2603), 53–60. o. ISSN 1175-5326.

[16] :10.1080/02724634.1981.10011888

[17] Vanesa L. De Pietri (2013). „Interrelationships of the Threskiornithidae and the phylogenetic position of the Miocene ibis ‘Plegadis’ paganus from the Saint-Gérand-le-Puy area in central France”. Ibis: The International Journal of Avian Science 155 (3), 544–560. o. DOI:10.1111/ibi.12062.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]