Főmenü megnyitása

Thurzó György (kamaragróf)

kamaragróf

Thurzó György (1467. március 26. - Augsburg, 1521. március 19.) magyar kereskedő, körmöci kamaragróf, Thurzó János fia. Felesége Fugger Anna volt.

Thurzó György
Született 1467. március 26.
Krakkó
Elhunyt 1521. március 19. (53 évesen)
Augsburg

ÉleteSzerkesztés

Korán belépett apja vállalkozásába, s ezzel együtt a Fugger-Thurzó-társaságba, amely birtokolta az Egyesült Magyar Kereskedelmi Vállalatot és ezáltal Közép-Európa, illetve Magyarország ezüst-, ólom és réztermelésének legnagyobb részét. Thurzó György mindvégig a vállalat vezetésével foglalkozott.

1499-ben szerződést kötöttek a Fuggerek és a Thurzók: „miután Thurzó János és fia, György Magyarország felséges királyától bérbe vették Körmöcbánya kamaráját, amiért nevezettek, a Királyi Felségnek ez ügyben kiállított pecsétes írása értelmében, az említett négy esztendőben évente 14000 forintot tartoznak fizetni, a kamarának minden nyereségét és veszteségét egyenlő arányban fogjuk élvezni, illetve elszenvedni”. A magyarországi réz- és ezüstkivitel teljes egészében a vállalkozás kezeibe került, mindehhez nagyon jelentős, irányító befolyást szereztek a magyar pénzverésben. 1500-ban a király örök időkre elengedte nekik a bányaurburát. A Fugger-Thurzó vállalkozás az 1520-as évek közepéig állt fenn. A Thurzók nevéhez köthető a nagyon fontos pénzverési változás is: 1503-tól ugyanis a magyar forgalmi pénzeken föltüntették a verési évet. Királyi kamarásmesterből (1521). hamarosan tárnokmester (1523) lesz. II. lajos pénzügyeit intézi. 1527-ben Ferdinánd országbíróvá nevezi ki.[1] Thurzó György 1511-ben krakkói konzul, 1509-től 1520-ig körmöci kamaragróf. "Hogy a pénzverők kamaragrófjainak igazsága kitűnjék rendeljük, hogy azok mindegyike olyan jegyet tegyen pénzeire, amelyről a pénzverőjében vert pénz megismerhető legyen." Ezt az intézkedést egy 1453-ban kiadott rendelet a körmöcbányai pénzverdénél úgy egészítette ki, hogy az ezüst- és arany- pénzeken az éremkép mezőjében jobbról a pénzverő, balról pedig a kamaragróf nevének első betűjét fel kell tüntetni. II. Lajos király 1520-ban vert ezüst dénárjának hátlapján a Madonnától balra, a "K" betű Körmöcbányát jelenti, a "G" betű Georgius Thurzó, azaz Thurzó György kamaragróf névbetűje. Egy másik, 1521-ben vert ezüst dénáron K és A betűk Körmöcbányát, illetve Alexius Thurzót, Thurzó Eleket jelentik.

Thurzó György a házassága után Augsburgba költözött, s halála előtt egy évvel javasolta Fugger Jakabnak, hogy a magyarországi üzletágat számolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dudlák Tamás: Fuggerek és Thurzók Közép-Európában – avagy a sikeres vállalkozás titka a középkorban https://www.academia.edu/7438312/Fuggerek_és_Thurzók_Európa_keleti_felén Hozzáférés: 2019.02.09

ForrásSzerkesztés

  • Életrajzi lexikon

Külső hivatkozásokSzerkesztés