Tia (hercegnő)

ókori egyiptomi hercegnő
Tia
V13iA

Tia ókori egyiptomi hercegnő volt a XIX. dinasztia uralkodásának elején, I. Széthi lánya, II. Ramszesz nővére.[1] Férjét szintén Tiának hívták, és egy magas rangú hivatalnok, Amonwahszu fia volt, emellett Ramszesz herceg nevelője.[2]

Tia és Tia ábrázolása egy szobron

Tia hercegnő I. Széthi és Tuja lánya, II. Ramszesz nővére csak II. Ramszesz korából fennmaradt képeken látható, itt A király testvére címet viseli. Előkelő, de nem királyi családba született Széthi és Tuja legidősebb gyermekeként Horemheb fáraó uralkodása alatt.[2] Elképzelhető, hogy nagyanyja nevét kapta, Szitré királynénak ugyanis egy feltételezés szerint eredeti neve Tia volt.[3] Egyetlen biztosan ismert testvére az öccse, Ramszesz; a húgának tartott Henutmiré hercegnő más elméletek szerint Ramszesz lánya.[1][4] Tia már felnőtt volt, amikor Horemheb egy katonatársát, Tia nagyapját, Paramesszut, a későbbi I. Ramszeszt nevezte ki utódjának. Így egyike lett azon kevés egyiptomi hercegnőknek, akik nem a királyi családon belül házasodtak. A nemes hölgyek szokásához híven csak vallási szertartásokban játszott szerepet, „a juharfa Hathorja, a héliopoliszi és a diadalaiban hatalmas Ámon énekesnője” volt.[4]

Tia, Amonwahszu fia Ramszesz herceg nevelője volt, majd annak trónra lépte után fontos pozíciókat töltött be Thébában: a kincstár felügyelője volt, valamint Amon birtoka nyájainak főfelügyelője. Egy, a chicagói Oriental Institute-ban őrzött sztélén ábrázolják apjával, valamint I. Széthivel és az ifjú Ramszesszel.

A Tia házaspárnak két lánya született, csak az egyikük, Mutmetjennefer neve maradt fenn. A házaspár Tuja királynéval együtt látható egy kőtömbön, melyet ma Torontóban őriznek. A Tia család szakkarai sírboltját az általuk dinasztiaalapítóként tisztelt Horemheb sírjához csatolta.[5] A sírt Geoffrey Martin tárta föl az Egypt Exploration Society megbízásából.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.164
  2. a b Joyce Tyldesley: Ramszesz – Egyiptom legnagyobb fáraója. Debrecen: Gold Book. 2000. ISBN 963-9437-28-X  , p.179
  3. Dodson–Hilton, op. cit., p.161-162
  4. a b Tyldesley, op. cit., p.180
  5. Tyldesley, op. cit., 79