Tintaszagú csiperke

gombafaj

A tintaszagú csiperke (Agaricus moelleri) a csiperkefélék családjába tartozó, kertekben, parkokban termő, mérgező, kellemetlen szagú gombafaj.

Infobox info icon.svg
Tintaszagú csiperke
Agar.moell.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Alosztály: Agaricomycetidae
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Csiperkefélék (Agaricaceae)
Nemzetség: Csiperkék (Agaricus)
Faj: A. moelleri
Tudományos név
Agaricus moelleri
Wasser 1976
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tintaszagú csiperke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tintaszagú csiperke témájú kategóriát.

A tintaszagú csiperke
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Tox Poisonous icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
Brown spore print icon.png
barna
Kalap
Lemezek
Tönk
Flat cap icon.svg
lapos
Convex cap icon.svg
vagy domború
Free gills icon2.svg
szabadon állók
Ring stipe icon.svg
galléros

MegjelenéseSzerkesztés

A tintaszagú csiperke kalapjának átmérője 6-9 ( max. 11) cm, alakja kezdetben félgömbös, majd domborúvá válik, végül laposan kiterül. Közepe kissé bemélyedő lehet. A széle túlnő a lemezeken. Alapszíne fehéres, amelyen körkörösen elhelyezkedő, apró, rásimuló szürkésbarna pikkelykék láthatóak, amelyek a közepe felé sokkal sűrűbbek. Húsa tömör, fehér, elvágva gyorsan megsárgul. Kellemetlen, tintára, karbolra emlékeztető szaga és íze van.

Sűrűn álló szabad lemezei fiatalon fehéresek, de gyorsan rózsaszínre, majd sötétbarnára színeződnek. Spórapora barna. Spórái ellipszis alakúak, sima felszínűek, 4,5-6,5 x 3,5-4 mikrométeresek.

Tönkje 5–8 cm magas és max. 1,5 cm vastag. Alakja karcsú, hengeres, alapja gumós. Színe fehér, az idős gomba esetében barnás. Megvágva gyorsan elsárgul, különösen a gumórész lesz élénk színű. Gallérja jól fejlett, elálló, sérülésre szintén sárgul.

Észak-amerikai változatát egyes szerzők Agaricus placomyces néven külön fajnak ismerik el.

Hasonló fajokSzerkesztés

Más hasonló vegyszerszagú és sárguló csiperkékkel (karbolszagú csiperke, fenolszagú csiperke) téveszthető össze, de azok is mérgezőek. Külsőleg hasonlít az ehető csiperkékre, de sárguló húsa és szaga alapján jól megkülönböztethető.

Elterjedése és élőhelyeSzerkesztés

Európában (Skandináviától a Mediterráneumig) és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori. Parkokban, kertekben, réten, erdőben fordul elő. Júniustól októberig terem.

Mérgező. A legtöbb embernél gyomorpanaszokat okoz, bár egy részük következmények nélkül fogyaszthatja; szaga miatt azonban akkor sem ajánlott.

KépgalériaSzerkesztés

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés