Titus Pomponius Atticus

Titus Pomponius Atticus (néha Caecilius, Kr. e. 109Kr. e. 32) római történetíró.

Titus Pomponius Atticus
(T.Pomponius Atticus)
Született i. e. 110[1][2][3]
ókori Róma[3]
Elhunyt i. e. 32 (77-78 évesen)[4][5][2][3]
Róma
Állampolgársága római
Házastársa Pilia (i. e. 56 – )[6][7][8]
Gyermekei Attica
SzüleiCaecilia
  • Titus Pomponius
  • Quintus Caecilius
Foglalkozása
  • író
  • filozófus
  • bankár
  • költő
  • Ancient Roman historian
  • annalist
  • ókori római politikus
Halál okamennyiségi éhezés
A Wikimédia Commons tartalmaz Titus Pomponius Atticus témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Tehetős római lovag volt, Épeiroszban elterülő hatalmas birtokai jövedelméből élt. Római háza a Quirinalis magaslatán épült.[9] Ő volt Vipsania Agrippinának, Tiberius első feleségének nagyapja.[forrás?] Korának jelentős könyvkiadója és -kereskedője volt. Fő műveként a mára elveszett Liber annalis (’Éveskönyv’) című munkáját tartják számon, amelyben úttörő módon nem pusztán Róma köztörténetét foglalta össze a városalapítástól saját koráig, hanem áttekintette a város társadalmi átalakulásának múltját, főbb irodalmi eseményeit is. Ókori források alapján ismeretes, hogy ezen kívül írt genealógiai munkákat, görög nyelven értekezett Cicero consuli tevékenységéről, s kisebb portrékölteményekben mutatta be korának nagyságait.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 29.)
  2. a b CERL Thesaurus (angol nyelven)
  3. a b c Encyclopædia Britannica (angol nyelven)
  4. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  5. Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 17.)
  6. http://www.strachan.dk/family/pomponius.htm
  7. Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
  8. Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
  9. Ürögdy 171. o.

ForrásokSzerkesztés

  • Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 548. o.  
  • Ürögdy: Ürögdy, György. Róma. Budapest: Panoráma – Külföldi városkalauzok, 173. o.. 963 243 261 4 (1983) 

További információkSzerkesztés

Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.