Főmenü megnyitása

Torsten Hägerstrand (Moheda, 1916. október 11.Lund, 2004. május 3.) svéd földrajztudós. Kutatási területe a migráció, a kulturális diffúzió és az időföldrajz volt.

Torsten Hägerstrand
Életrajzi adatok
Született1916. október 11.
Moheda
Elhunyt2004. május 3.
Lund
Sírhely Norra cemetery
Ismeretes mint
Nemzetiség Svéd
Iskolái Lundi Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
University of Lund
Pályafutása
Szakterület földrajztudós, geográfus
Kutatási terület mozgásvizsgálat, időföldrajz
Tudományos fokozat a földrajztudomány doktora
Munkahelyek
University of Lund professzor, professzor emeritus
Jelentős munkái Innovation diffusion as a spatial process, On the definition of migration, The impact of transport on the quality of life, The domain of human geography, Space, time and human conditions
Szakmai kitüntetések
Lauréat Prix International de Géographie Vautrin Lud
A Wikimédia Commons tartalmaz Torsten Hägerstrand témájú médiaállományokat.

1916-ban született Mohedában, egy svéd kisvárosban. A Lundi Egyetemen hallgatott földrajzot 1947 és 1953 között. 1953-ban szerzett doktori címet. Ugyanezen az egyetemen lett földrajzprofesszor, majd professzor emeritus 1971-től kezdődően. 1972-ben tagja lett a Svéd Kutatóakadémia Ember és társadalom Kutatóintézetében. 1982-ben ment nyugdíjba, 2004-ben hunyt el.

Tudományos munkásságaSzerkesztés

Amikor Hägerstrand 1942-ben első tanulmányát publikálta, a földrajzban a kvantitatív szemlélet volt az uralkodó. Olyan modelleket és statisztikai módszereket fejlesztett ki, mint például az idő-tér prizma. Munkássága korai tényezőnek tekinthető a földrajz kvalitatívvá válásában, a humán gondolkodás meghonosításában a tudományon belül. A mai napig a nem-reprezentatív kutatások alapját képezik Hägerstrand elméletei.

A Lund Studies in Geography című tanulmánykötet-sorozat szerkesztői közreműködésével a modern geográfiai kutatások aktív publikációs fóruma lett.

Legfontosabb tudományos újításai a térben mozgás modellezésére irányultak.

  1. Az 1952-ben, a fent említett tanulmánykötetben megjelent „Az innovációs hullámok terjedése” című munkája. Hägerstrand elsőként adott modellszerű magyarázatot, az innovációs központokból a befogadó, vagy akadályozó területek felé áramló technikai, társadalmi, intézményi innovációk földrajzi elterjedésére.
  2. A másik, 1957-ben publikált Migration and area című mozgás-vizsgálati tanulmánya a népesség mozgásának általános tér-jellemzőit ismét a kibocsátó és befogadó területek kontextusában tárgyalta.
  3. A harmadik tér-mozgás modellje volt, az időföldrajz. A népesség mozgásainak szabályszerűségeit próbálta modellezni a nap 24 órájában egy adott településen belül, (pl.: tanulók dolgozók napi ciklikus mozgásai) és egy tágabb téregységen belül (pl.: ingázó munkavállalók).

Modelljei azóta is távlati területi és várostervezés módszeréül szolgálnak, de alkalmazhatóságuk természetesen csak a nyugati kultúrához tartozó (fejlettnek tekintett) országokra korlátozódik.

Hägerstrand elméleteit a feminista földrajzosok, úgy mint Gilian Rose sok kritikával illették, mert szerintük azok sokszor egy férfiközpontú és hibás értékrendű világról festenek képet.

IdézettségeSzerkesztés

Tudományos munkásságának hatását a nemzetközi földrajzban 1950-es évektől napjainkig mutatja széles körű idézettsége, három fő témában: innováció, migráció és aktivitás, utazás és tér. Az 1960-as évektől nagyságrendileg 20-40 cikkben idézik évente.

Magyar vonatkozásSzerkesztés

Hägerstrand 1968 és 1976 között a Nemzetközi Földrajzi Unió elnöke volt, aminek első regionális (európai) konferenciáját 1971-ben több magyar kutató társa közreműködésével (pl.: Enyedi György) sikerült Budapesten megszervezni.

Tiszteletbeli tisztek, díjakSzerkesztés

Legfontosabb munkáiSzerkesztés

  1. Innovation diffusion as a spatial process. (Chicago: University of Chicago Press, 1967).
  2. On the definition of migration. (Lund: Lunds Universitets Kulturgeografiska Institution, Rapporter och Notiser, 9, 1973).
  3. The impact of transport on the quality of life. (Lund: Lunds Universitets Kulturgeografiska Institution, Rapporter och Notiser, 13, 1974).
  4. The domain of human geography. Directions in geography, ed. R. J. Chorley, 67-87. (London: Methuen, 1973).
  5. Space, time and human conditions. Dynamic allocation of urban space, ed. A. Karlqvist et al. (Lexington: Saxon House Lexington Book, 1975)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Torsten Hägerstrand című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Felhasznált forrásokSzerkesztés