Tukók

emlőscsalád

A tukók (Ctenomyidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.

Infobox info icon.svg
Tukók
Evolúciós időszak: Késő pliocén - jelen
Ctenomys haigi
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Hystricognathi
Részalrend: Caviomorpha
Öregcsalád: Octodontoidea
Család: Ctenomyidae
Lesson, 1842
Nem: Ctenomys
Blainville, 1826
Szinonimák
  • Chacomys Osgood, 1946
  • Haptomys Thomas, 1916
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tukók témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tukók témájú médiaállományokat és Tukók témájú kategóriát.

A családba csak egy nem tartozik, a Ctenomys.

TudnivalókSzerkesztés

A tukófajok közti rokonsági kapcsolat, manapság még nincs pontosan meghatározva. A rendszerezők még vitatkoznak ezen. A család legközelebbi rokona a degu (Octodon degus) és a csalitpatkányfélék (Octodontidae) többi faja (Woods & Kilpatrick, 2005). Az összes tukófaj Dél-Amerika területén él. Ezek az állatok azt az ökológiai fülkét töltik be, amelyet Észak-Amerikában a tasakospatkány-félék (Geomyidae).

Az állatok tömzsi testűek és rövid lábúak. Bőrük nem szűk, hanem elnyúlt, hogy könnyebben mozoghassanak a földalatti járataikban. Mellső mancsuk meghosszabbodott, valószínűleg a járatok ásásához alkalmazkodva, hátsó lábfejeiken keményebb szőrök vannak, hogy könnyebb legyen a szőrápolás. Nagy fejükön kis fülek vannak. Farkuk szőrös. Átlag hosszuk 15-25 centiméter, tömegük 700 gramm is lehet.[1]

A fajok között vannak társaság kedvelő, de magányosabb fajok is.[2] A legtársasabb faj, a Ctenomys sociabilis, amelynek egyben a legnagyobb genetikai változatossága is van.[3][4]

RendszerezésSzerkesztés

A nembe az alábbi 68 faj tartozik:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bishop, Ian.szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 702–703. o. (1984). ISBN 0-87196-871-1 
  2. Lacey, E.A. and J. R. Wieczorek. 2003. The ecology of sociality in rodents: a ctenomyid perspective. Journal of Mammalogy 84:1198-1211
  3. Lacey, E.A. 2001. Microsatellite variation in solitary and social tuco-tucos: molecular properties and population dynamics. Heredity 86:628-637
  4. http://www.physorg.com/pdf65288345.pdf
  5. a b c d Gardner, S.L., J. Salazar-Bravo, and J.A. Cook. 2014. New Species of Ctenomys Blainville 1826 (Rodentia: Ctenomyidae) from the Lowlands and Central Valleys of Bolivia. Special Publications / Museum of Texas Tech University (June 17, 2014), number 62.
  6. Leslie Reed: Gardner leads discovery of four new tuco-tuco species. UNL Today . University of Nebraska–Lincoln, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. július 21.)
  7. Carson Vaughan: Found: 4 New Species of Gopher-Like Mammals. National Geographic (magazine) , 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. július 21.)

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tuco-tuco című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.