Udvardy László (mérnök)

mérnök

Udvardy László (Lugos, 1939. szeptember 7.) erdélyi magyar mérnök, műszaki szakíró, helytörténetíró, népművelő.

Udvardy László
Született 1939. szeptember 7. (81 éves)
Lugos
Foglalkozása mérnök,
műszaki szakíró,
helytörténész,
népművelő

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskoláit szülőváro­sában végezte (1956). A temesvári Műegyetemen 1967-ben útépítési és -karbantartási mérnöki diplomát, 1972-ben szakmérnöki diplomát szerzett, majd ugyanott doktorált 2000-ben, közben a bukaresti Számítógépes Adatfeldolgozó és Konzultációs Továbbképző Központban számítástechnikai rendszerelemző képesítéseken vett részt (1976–77, 1984, 1988); 1992-ben a Német Szövetségi Közlekedéskutató Intézet ösztöndíjasa volt az úthálózat-stratégiák fejlesztése témakörben, 2002-ben az MTA Domus Hungarica ösztöndíjasa a bánsági helytörténet-kutatási témakörben.

1967-től a Temesvár Tartományi Út- és Hídügyi Igazgatóságon a központi építőtelep mérnöke, főmérnöke, majd igazgatója, 1973-tól a tartományi számítástechnikai osztály vezetője, 1990–95 között tartományi igazgatója, majd nyugdíjba vonulásáig (1998) a tartományi minőségbiztosító és -ellenőrző osztály vezetője. Vállalatvezetőként elsőnek az országban útügyi számítástechnikai osztályt létesített és vezetett. Irányításával építették ki, illetve korszerűsítették a tájegység országúthálózatának jelentős hányadát.

Közben 1972-től a temesvári Műegyetem Építészeti és Műépítészeti Karának külső munkatársa, 1994–96 között egyetemi előadó az Építészeti Management és Közlekedés Karon. Előadott tárgyai: közúti informatika, utak, hidak és autópályák a közlekedési rendszerben, közúthálózat-fejlesztési stratégiák integrált menedzsment segítségével. 1980–90 között az Épületviselkedés in situ kutatása Országos Bizottságának alapító tagja. 1972-től a lugosi József Attila Irodalmi Kör alelnöke, 2002-től ugyanitt az Arató Andor Egyesület tiszteletbeli elnöke. 1990-től a Romániai Út- és Hídügyi Szakmai Testület Bánsági Egyesületének alapító tagja, 1990 és 1996 között a Bánsági Tartományi Egyesület alelnöke. 2002-től az MTA határon túli köztestületi tagja.

MunkásságaSzerkesztés

Műszaki-tudományos közleményei – elsősorban a műszaki-gazdasági útügyi számítástechnikai fejlesztés, alkalmazás és rendszerelemzés témakörben – hazai szaklapokban, ill. tudományos konferenciák kiadványaiban (125 szakdolgozat), valamint nemzetközi konferenciákon, útügyi világkongresszusokon jelentek meg. 1972–2002 között 39 szaktanulmány egyéni, ill. társszerzője. Az országos útügyi alágazat műszaki-informatikai rendszerének egyik kidolgozója és alkalmazója, egyetemi előadója. Kutatási területei a rendszerelvű útstratégiák elemzése, modellezése, tervezése és fejlesztése; az út-adatbank tervezése és alkalmazása; az útstratégiák több szempontú, funkcionális, matematikai és informatikai integrálása; közút és környezetvédelem; a rendszerelvű út-kalimetria; a virtuális közlekedésbiztonság modellezése; az integrált útstratégiák kibernetikus műszaki-gazdasági-társadalmi nagyrendszere régiós, országos és euro­régiós távlatainak elemzése.

Ismeretterjesztő írásokkal A Hétben, a TETT-ben és a temesvári Kilátó II. kötetében jelentkezett. Szépirodalmi közlésekkel szerepelt a lugosi József Attila Irodalmi Körben, a temesvári Ady Endre Irodalmi Körben, majd a Franyó Zoltán Irodalmi Kör tagjaként, a Szabad Szó, az Új Élet, a Művelődés, a Lépcsők c. antológiák I–IV. köteteiben. Több színműve a Lugosi Népszínház Magyar Tagozata és a Temesvári Állami Magyar Színház művészeinek felolvasásában került bemutatásra. Helytörténeti témakörbe tartozó írásokat a temesvári Szabad Szóban, az Új Életben, a temesvári Heti Új Szóban, a Mindenki kalendáriumában (2000, 2001, 2003) és a Lugosi Krónika c. kötetben (1998) közölt; ezek tárgya többek között Lugos város zenei múltja, az 1898-as első román nyelvű Anonymus-fordítás lugosi megszületése és 1899-es nagyszebeni kettős közzététele, a város magyar kiválóságainak tevékenységét, a Bánságot bemutató kartográfia felkutatása és bemutatása.

1998-tól a Heti Új Szó szerkesztőbizottságának külső tagja és munkatársa; itt közölte 1998–2000-ben 50 folytatásban átfogó tanulmányát a történelmi Bánság úthálózatának múltjáról, kialakulásáról és fejlődéséről.

Díjak, elismerésekSzerkesztés

Munkásságáért a Magyar Mérnöki Kamara 2008-ban Lukács Béla-díjjal tüntette ki.

ForrásokSzerkesztés