Főmenü megnyitása

Az Ukrán-Kárpátok a Kárpátok hegységrendszeren belül az Északkeleti-Kárpátok külső vonulatának tagja, az Erdős-Kárpátok ukrajnai részének neve. (A megnevezés csak Ukrajna területén elterjedt.)

Ukrán-Kárpátok
Brebeneskul szczyt.jpg
Magasság1094 m
Hegység Kárpátok
Legmagasabb pont Hoverla
Elhelyezkedése
Ukrán-Kárpátok (Ukrajna)
Ukrán-Kárpátok
Ukrán-Kárpátok
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 30′, k. h. 24° 00′Koordináták: é. sz. 48° 30′, k. h. 24° 00′
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrán-Kárpátok témájú médiaállományokat.
A Vízválasztó-hegylánc a Keleti-Beszkidekben, az egykori történelmi lengyel–magyar határ

FelépítéseSzerkesztés

 
Az Ukrán-Kárpátok hegyvonulata a Lvivi területről nézve
 
Hoverla - 2061 m
 
A Pip-Iváni obszervatórium romjai
 
A Pip-Iván látképe
 
A Pietrosz (2020 m), a Csornahorai-havasok legmagasabb pontjainak egyike (látkép a Hoverláról)

Több hegyvonulatból áll:

Több fontos hágó is található itt: Uzsoki-hágó, Vereckei-hágó, Toronyai-hágó, Tatár-hágó.

Természeti viszonyaiSzerkesztés

NövényzetSzerkesztés

Lomblevelű terület, erdősültsége csaknem 40%-os, a legnagyobb erdős terület Ukrajnában (az országban található erdők 20%-át teszi ki), de a Kárpátokban is itt a legsűrűbb az erdős növényzet, emiatt Erdős-Kárpátoknak is nevezik. 41%-a lucfenyő, 35%-a bükk, 9%-a tölgy, 5%-a jegenyefenyő, 4%-a gyertyán. További 6%-ot tesz ki a nyírfa, a juhar, a kőris és az éger.[1]

ÁllatvilágSzerkesztés

Az Ukrán-Kárpátokban 280 madárfaj, 74 emlősfaj és 53 halfaj él. Megtalálható a dámszarvas, a jávorszarvas, a mókus, az alpesi barnafogú egér, a havasi egér, a vakond, a barnamedve, a vaddisznó, a farkas, a róka, a hiúz, a vadmacska, a háromujjú harkály, az erdei szalonka, a fenyőszajkó, a fehércsőrű rigó, a törpebagoly, a siketfajd, a kövi seregély, a szajkó, a héja, a vipera, a pataki pisztráng, a márna, a ponty, az orsóhal, a pénzes pér.[1]

 
A Pokolbérc

ÖvezetekSzerkesztés

Az Ukrán-Kárpátok területén függőleges öveződés figyelhető meg:

  • Előhegyi öv – 400–700 m – tölgy és tölgy-gyertyán erdőkkel;
  • Alacsonyhegységi öv – 700–1200 m – bükkösök, bükkös-jegenyefenyős, lucfenyős-jegenyefenyős erdők;
  • Középhegységi öv – 1200–1500 m – lucfenyő és borókás lucfenyő erdők;
  • Szubalpini öv – 1500–1800 m – hegyi fenyőből, fekete égerfából álló cserjések nőnek.

Természetföldrajzi területekSzerkesztés

Az Ukrán-Kárpátokban hat természetföldrajzi terület lehet megkülönböztetni:

  • elő-kárpáti hátsági terület – magassága 200–700 m, éghajlata mérsékelten meleg, csapadékmennyiség 600–700 mm, tölgyesek és tölgyes-gyertyános erdők találhatóak itt;
  • külső-kárpáti természet földrajzi terület – magassága 800–1000 m, a terület éghajlata hűvös, nedves, csapadékmennyiség 700-800, 1000 mm, lucfenyős-bükkös, lucfenyős-lombos erdők találhatóak itt, a magasabb helyeken szubalpini növényzet;
  • vízválasztói-verhovinai természetföldrajzi terület – magassága 800–1200 m, éghajlata mérsékelten hűvös (január −8, −5 °C, július 13, 17 °C), csapadékmennyiség 750–1500 mm, lucfenyők és rétek találhatóak itt;
  • poloninai-csornahorai terület – az Ukrán-Kárpátok legmagasabb része, az éghajlati feltételek a magassággal változnak, csapadékmennyiség 1300–1500 mm, tölgy, erdeifenyő, bükk,, lucfenyő, borókafenyő erdők és szubalpesi rétek borítják a területet;
  • rahói-csivcsini terület – csapadékmennyiség 1300–1500 mm, a tél hideg, −5, −7 °C, a nyár hűvös, 10-18 °C, bükk, lucfenyő, borókafenyő erdők borítják;
  • vulkanikus kárpáti terület – magassága 800–1000 m, a hegyeket vulkanikus kőzetek alkotják (bazalt, tufa, andezit), tölgy-bükk és tölgyerdők találhatóak itt;

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Izsák Tibor. Ukrajna természeti földrajza (pdf), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 200, 202. o. (2007). Hozzáférés ideje: 2019. április 4. 

ForrásokSzerkesztés

  • Zasztavnij F. D. (2004): Ukrajna természeti földrajza. Tankönyv a 8. osztály számára. „Szvit”, Lviv.
  • Маринич О. М., Шищенко П. Г. (2003): Фізична географія України. Підручник. Знання, Київ.
  • Szirotenko A. J. et al. (1996): Ukrajna földrajza. Kísérleti tankönyv a középiskolák 9. osztálya számára. Szvit, Lviv.
  • Цись П. М. (1962): Геоморфологія УРСР. Видавництво Львівського Університету, Львів.

Lásd mégSzerkesztés