Főmenü megnyitása

A Tatár-hágó (ukránul перевал Яблуницький [pereval Jablunickij]) a Keleti-Kárpátok (azon belül az Ukrán-Kárpátok) egyik hágója.

Tatár-hágó
Tábla Kárpátalja keleti határán, a Tatár-hágón
Tábla Kárpátalja keleti határán, a Tatár-hágón
Földrajzi adatok
Országok Ukrajna
Legmagasabb pont931 m
Elhelyezkedése
Tatár-hágó (Ukrajna)
Tatár-hágó
Tatár-hágó
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 18′, k. h. 24° 27′Koordináták: é. sz. 48° 18′, k. h. 24° 27′
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatár-hágó témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Keleti-Kárpátok gerincén vág át. A hágóhoz délnyugatról a Csornahorát és a Fagyalost elválasztó Fekete-Tisza völgyében, északkeletről a Gorgánokban futó Prut folyó völgyében visz fel az út. A hágó tengerszint feletti magassága 921 méter. Itt halad keresztül az Ivano-Frankivszkba tartó országút és vasút.

Történelmi szerepeSzerkesztés

Az első világháború idején, 1914-ben az osztrák–magyar csapatok súlyos harcokat vívtak a hágónál az orosz cári csapatokkal. A hágónak fontos szere jutott a második világháború idején. A magyar honvédség utánpótlását a hágón keresztül biztosították. Környéke az Árpád-vonal erődítményrendszerébe tartozott ezért 1944-ben súlyos harcok színtere volt a vidék. Kozma István vezérőrnagy 1944. július 15-én vette át a Kárpátokban súlyos harcokat vívó magyar királyi VI. honvéd hadtest alárendeltségében harcoló nagyváradi 25. honvéd gyaloghadosztály parancsnokságát. A hadosztály a súlyos harcokban már meginogni látszott, amikor 1944. július 28-án Kozma vezérőrnagy törzsének tagjaival fegyvert ragadva - "Urak utánam! A törzs kövesse a hadosztályparancsnok példáját!" - a visszaözönlők elé nyomultak, s erélyes parancsokkal, valamint fegyverhasználattal megállásra késztették őket. Így egy ideig megakadályozták a Tatár-hágónál az orosz betörést.

Külső hivatkozásokSzerkesztés