Wikipédia

Ulvophyceae

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 2.

Az Ulvophyceae a valódi zöldmoszatok (Chlorophyta) osztálya,[3] fajait jellemzően ultraszerkezeti morfológia, életciklus és molekuláris filogenetikai adatok alapján különböztetik meg.[4] Névadója, az Ulva ide tartozik, további ismert nemzetségei a Caulerpa, a Codium, az Acetabularia, a Cladophora, a Trentepohlia és a Monostroma.

Ulvophyceae
Evolúciós időszak: 1000–0 Ma
4 Ulvophyceae-faj képe
4 Ulvophyceae-faj képe
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Csoport: Zöld színtestű növények (Viridiplantae)
Törzs: Valódi zöldmoszatok (Chlorophyta)
Osztály: Ulvophyceae
Stewart et Mattox 1978[1][2]
Ordines[3]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ulvophyceae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ulvophyceae témájú kategóriát.

Morfológia és élőhely tekintetében sokszínű, legtöbb faja tengeri, mások, például a Rhizoclonium, a Pithophora és egyes Cladophora-fajok édesvíziek,[5] és egyes helyeken gyomnövények.[6]

Történet

szerkesztés

1984-ben hozta létre K. R. Mattox és K. D. Stewart.[2]

2005-ben Adl et al. lehetséges parafiletikus csoportként,[7] 2019-ben parafiletikus csoportként írta le.[2] 884 magi génen alapuló 2022-es kutatások megerősítették, hogy az Ulvophyceae sensu lato a Chlorophyceae ősét is tartalmazhatta, mivel a Bryopsidales a Chlorophyceae testvércsoportja, azonban az Ulvophyceae sensu stricto, melybe a Bryopsidales nem tartozik, monofiletikusnak bizonyult, és az Oltmannsiellopsis az Ulvales és az Ulotrichales kládjának testvércsoportja.[8]

Evolúció

szerkesztés

Feltehetően a késő neoproterozoikumban jelent meg és diverzifikálódott,[9][10] de akár a mezoproterozoikumban is megjelenhetett.[11] Bár az Ulvophyceae és a legtöbb mai makroalga tengeri, ősi fajai édesvízi egysejtű zöldmoszatok lehettek. Molekuláris filogenetikai adatok alapján számos többször egymástól függetlenül jelent meg a makroszkopikus növekedés az Ulvales-Ulotrichales, a Trentepohliales, a Cladophorales, a Bryopsidales és a Dasycladales kládokban.[10] Legkorábbi ismert lehetséges[8] képviselője az észak-kínai Proterocladus antiquus a mezoproterozoikum-neoproterozoikum határból,[12] ezenkívül ismert a középső neoproterozoikumi – mintegy 750 millió éves – Proterocladus major is.[8]

Egyes citológiai jellemzői, például a mitózis és a citokinézis kevésbé állandósult, például a Cladophoralesben és a Trentepohlialesben alapjaiban eltérő módon történik.[8]

Ökológia

szerkesztés

Egyes fajai, például a Pseudocladophora conchopheria kagylók epizoonjai, az Annulotesta cochlephila a Clausiliida epizoonjai.[13] Az Ostreobium és a Phaeophila korallszimbionta.[14]

Az Ulva californica invazív, marikultúra és ballasztvízkiöntés hatására könnyen elterjed.[15]

Morfológia

szerkesztés

Nincs jelentős szünapomorfiája a csoportnak.

Sejt

szerkesztés

Úszó sejtjein 1 vagy 2 masztigonéma nélküli pikkelyes és rizoplasztos ostorpár lehet, alapi teste 4 egymást keresztező mikrotubulus-gyökérrel rendelkezik, kisebb gyökerei két különböző méretben fordulhatnak elő. Sejtfala többé-kevésbé meszesül.[2]

Szervezet

szerkesztés

Ostor nélküli kokkoid egysejtűektől fonalas vagy akár lemezes élőlényekig terjed szerveződése. Hajtása lehet elágazó vagy el nem ágazó, mono- vagy distromás lemez vagy összetömörült csövekből álló párna.[2]

Az egysejtű→sejttársulás→többsejtű átalakulás legalább egyszer bekövetkezett az Ulvophyceaeben.[16]

Életciklus

szerkesztés

Sejtosztódása barázdálódással történik, mitózisorsója zárt, középen van, és állandó. Nincs fikoplasztja. Haplodiplonta életciklusa lehet izo- vagy heteromorf.[2]

Genetika

szerkesztés

ptDNS

szerkesztés

Az Ulvophyceae rendjei ptDNS-e közt jelentős a különbség: a Dasycladalesben több mint 1 Mbp hosszú, ismétlődésekben gazdag a plasztiszgenom, míg a Chladophoralesben egyszálú hajtűkromoszómákból áll, és töredezett.[17] Az Ulvophyceae sensu stricto rendelkezik nagy fordított ismétlődéssel (LIR), míg a Bryopsidales nem.[17]

Az Ulva californica ptDNS-ét 2022-ben szekvenálták, 96 génjéből 68 fehérje-, 26 tRNS- és 2 rRNS-kódoló, hossza 92 126 bp, GC-tartalma a legtöbb Ulva-fajhoz hasonló, 24,7%.[15]

DNS-módosulás

szerkesztés

A stop-szenz kodon átalakulás legalább 3 független alkalommal jelent meg az osztályban: egyszer a Trentepohliales+Cladophorales+Blastophysa kládban a TAR Stop→Gln jelentésváltozásával, egyszer a Dasycladalesben a TAG Stop→Gln jelentésváltozásával, és egyszer a Scotinosphaeralesben a TAG Stop→Ser jelentésváltozásával.[16]

Filogenetika

szerkesztés

Az Ulvophyceae kládjai kapcsolatairól szóló 2013-as hipotézis:[18][19]






Cladophorales



Blastophysa




Dasycladales



Bryopsidales




Trentepohliales




Ignatius klád






Ulvales



Phaeophila, Bolbocoleon




Ulotrichales



Desmochloris, Halochlorococcum





Scotinosphaerales



Oltmannsiellopsidales



Az Oltmannsiellopsis Ulvophyceaebe sorolása vitatott volt,[2] azonban a Bryopsidales a Chlorophyceae testvércsoportja, így azzal együtt az Ulvophyceae nem alkot kládot, nélküle viszont igen.[8]

Jelentőség

szerkesztés

A morfogenezis tanulmányozására használható lehetséges modellszervezeteket tartalmaz egyszerű morfológiájuk, rövid életciklusuk és genomjuk miatt.[20]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Stewart KD, Mattox KR (1978. április 1.). „Structural evolution in the flagellated cells of green algae and land plants”. Bio Systems 10 (1–2), 145–152. o. DOI:10.1016/0303-2647(78)90036-9. PMID 656563. 
  2. ↑ a b c d e f g Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006. 
  3. ↑ a b Guiry, M. D.. „[1]”, Kiadó: World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway. (Hozzáférés: 2023. június 17.) 
  4. ↑ Graham LE, Graham JM, Wilcox LW. Algae, 2nd, San Francisco, CA: Benjamin Cummings (Pearson) (2009) 
  5. ↑ O'Kelly CJ. The Origin and Early Evolution of Green Plants, Evolution of Primary Producers in the Sea. Academic Press, 297. o.. DOI: 10.1016/B978-012370518-1/50014-X (2007). ISBN 9780123705181 
  6. ↑ Terms for Weeds Your Lake Bottom Blanket Prevents. Lakemat, 2019. november 2. [2020. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. ↑ Adl SM, Simpson AG, Farmer MA, Andersen RA, Anderson OR, Barta JR, Bowser SS, Brugerolle G, Fensome RA, Fredericq S, James TY, Karpov S, Kugrens P, Krug J, Lane CE, Lewis LA, Lodge J, Lynn DH, Mann DG, McCourt RM, Mendoza L, Moestrup O, Mozley-Standridge SE, Nerad TA, Shearer CA, Smirnov AV, Spiegel FW, Taylor MF (2005). „The new higher level classification of eukaryotes with emphasis on the taxonomy of protists”. J Eukaryot Microbiol 52 (5), 399–451. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2005.00053.x. PMID 16248873. 
  8. ↑ a b c d e Hou Z, Ma X, Shi X, Li X, Yang L, Xiao S, De Clerck O, Leliaert F, Zhong B (2022. március 22.). „Phylotranscriptomic insights into a Mesoproterozoic-Neoproterozoic origin and early radiation of green seaweeds (Ulvophyceae)”. Nat Commun 13. DOI:10.1038/s41467-022-29282-9. PMID 35318329. PMC 8941102. 
  9. ↑ Verbruggen H, Ashworth M, LoDuca ST, Vlaeminck C, Cocquyt E, Sauvage T, Zechman FW, Littler DS, Littler MM, Leliaert F, De Clerck O (2009. március 1.). „A multi-locus time-calibrated phylogeny of the siphonous green algae”. Molecular Phylogenetics and Evolution 50 (3), 642–653. o. DOI:10.1016/j.ympev.2008.12.018. PMID 19141323. 
  10. ↑ a b Cocquyt E, Verbruggen H, Leliaert F, De Clerck O (2010. szeptember 1.). „Evolution and cytological diversification of the green seaweeds (Ulvophyceae)”. Molecular Biology and Evolution 27 (9), 2052–2061. o. DOI:10.1093/molbev/msq091. PMID 20368268. 
  11. ↑ Hou Z, Ma X, Shi X, Li X, Yang L, Xiao S, De Clerck O, Leliaert F, Zhong B (2022. március 1.). „Phylotranscriptomic insights into a Mesoproterozoic-Neoproterozoic origin and early radiation of green seaweeds (Ulvophyceae)”. Nature Communications 13 (1), 1610. o. DOI:10.1038/s41467-022-29282-9. PMID 35318329. PMC 8941102. 
  12. ↑ (2020. február 1.) „A one-billion-year-old multicellular chlorophyte”. Nature Ecology & Evolution 4, 543–549. o. DOI:10.1038/s41559-020-1122-9. 
  13. ↑ Namba N, Nakayama T (2021. január 2.). „Taxonomic study of a new green alga, Annulotesta cochlephila gen. et sp. nov. (Kornmanniaceae, Ulvales, Ulvophyceae), growing on the shells of door snails”. J Plant Res 134 (1), 77-89. o. DOI:10.1007/s10265-020-01239-3. PMID 33387091. PMC 8938341. 
  14. ↑ Massé A, Domart-Coulon I, Golubic S, Duché D, Tribollet A (2018. február 2.). „Early skeletal colonization of the coral holobiont by the microboring Ulvophyceae Ostreobium sp”. Sci Rep 8. DOI:10.1038/s41598-018-20196-5. PMID 29396559. PMC 5797222. 
  15. ↑ a b Lin X, Liu W, Wei X, Jiang P (2022. július 22.). „Complete chloroplast genome of an invasive marine macroalga Ulva californica (Ulvophyceae, Chlorophyta)”. Mitochondrial DNA B Resour 7 (7), 1337–1339. o. DOI:10.1080/23802359.2022.2098854. PMID 35898662. PMC 9310910. 
  16. ↑ a b Li X, Hou Z, Xu C, Shi X, Yang L, Lewis LA, Zhong B (2021. július 6.). „Large Phylogenomic Data sets Reveal Deep Relationships and Trait Evolution in Chlorophyte Green Algae”. Genome Biol Evol 13 (7), evab101. o. DOI:10.1093/gbe/evab101. PMID 33950183. PMC 8271138. 
  17. ↑ a b Cremen MCM, Leliaert F, Marcelino VR, Verbruggen H (2018. április 1.). „Large Diversity of Nonstandard Genes and Dynamic Evolution of Chloroplast Genomes in Siphonous Green Algae (Bryopsidales, Chlorophyta)”. Genome Biol Evol 10 (4), 1048–1061. o. DOI:10.1093/gbe/evy063. PMID 29635329. PMC 5888179. 
  18. ↑ Leliaert F, Smith DR, Moreau H, Herron MD, Verbruggen H, Delwiche CF, De Clerck O (2012). „Phylogeny and molecular evolution of the green algae”. Critical Reviews in Plant Sciences 31, 1–46. o. DOI:10.1080/07352689.2011.615705. 
  19. ↑ Škaloud P, Kalina T, Nemjová K, De Clerck O, Leliaert F (2013. február 1.). „Morphology and Phylogenetic Position of the Freshwater Green Microalgae Chlorochytrium (Chlorophyceae) and Scotinosphaera (Scotinosphaerales, ord. nov., Ulvophyceae)”. Journal of Phycology 49 (1), 115–129. o. DOI:10.1111/jpy.12021. PMID 27008394. 
  20. ↑ Wichard Thomas (2015. február 19.). „The green seaweed Ulva: a model system to study morphogenesis” (angol nyelven) (pdf). Front Plant Sci, 6. o. 

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ulvophyceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ulvophyceae&oldid=27566650”