Unger Emil (zoológus)

(1883-1945) zoológus és hidrobiológus

Unger Emil (Budapest, 1883. június 17. – Budapest, 1945. február 28.[1]) magyar zoológus, ichthiológus, hidrobiológus, az első magyar halászati biológus. Ismert műve az első magyar halhatározó. Több tudományos és ismeretterjesztő cikke jelent meg bel- és külföldi szaklapokban. Budapest második világháborús ostroma során egy bombatámadás következtében hunyt el.

Unger Emil
Életrajzi adatok
Született1883. június 17.
 Osztrák–Magyar Monarchia
Budapest,
Elhunyt1945. február 28. (61 évesen)
 Magyarország
Budapest,
Születési neveUnger Emil Frigyes Árpád
Ismeretes mint
  • zoológus
  • hidrobiológus
Nemzetiségmagyar
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületzoológia, ichthiológia, hidrobiológia
A Wikimédia Commons tartalmaz Unger Emil témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

Unger József és Matejka Viktória fia. Budapesten szerzett egyetemi végzettséget természetrajz- földrajz szakos tanárként. 1908-tól halászati biológusként a Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomáson dolgozott. Az intézetnek 1919-ben igazgatójává nevezték ki. A Tanácsköztársaság idején tanúsított lojális magatartása miatt megfosztották igazgatói állásától, de mindezek ellenére, maradhatott továbbra is az intézet dolgozója. 1919-ben doktorált botanikából, de ezzel szemben tudományos tevékenysége során a halak biológiájával, életmódjával, rendszertanával és elterjedésével foglalkozott. Haltenyésztésből magántanári képesítést is szerzett. A második világháború vége felé Budapesten bombatámadás áldozata lett és 1945. február 28-án belehalt a sérüléseibe.

Munkássága szerkesztés

Javarészt az édesvizek tanulmányozásával foglalkozott és ő írta az első magyar halhatározót, "Magyar Édesvízi Halhatározó" címmel. A halfaunisztikai vizsgálatai mellett halélettani és vízminőségi vizsgálatokat is végzett. 1924-től 1943-ig szerkesztette a Halászat című folyóiratot. Tudományos és ismeretterjesztő cikkei jelentek meg bel- és külföldi szaklapokban egyaránt. A hazai vad- és tenyésztett pontyokon végzett vizsgálódásai nagy jelentőséggel bírtak. A pontytenyésztés szakirodalmába bevezette az úgynevezett aránylagos hátszélesség fogalmát, amely a fajkiválasztás nézőpontjából igen fontos lett a halgazdaságok számára. Nemzetközi együttműködésben is kiemelkedett tevékenysége, hiszen a Nemzetközi Halászati Kongresszus elnöke és a Nemzetközi Limnológiai Egyesület titkára volt.

Főbb művei szerkesztés

  • Az ipari szennyvizek és azok hatása a halakra. Bp., 1912.;
  • Magyar édesvízi halhatározó. Bp., 1919.;
  • Az élő halak szállítása és raktározása. Bp., 1929.;
  • A halak hideggel való konzerválása. Bp., 1930.;
  • A haltenyésztés biológiai alapjai. Bp., 1930.;
  • Magyarország halai és halászata. Bp., 1941.

Emlékezete szerkesztés

Herman Ottó és Vutskits György mellett a magyar ichthiológia nagyjai közé kell sorolni tudományos tevékenységét. Nemzetközi megtiszteltetés volt, hogy a Stuttgartban kiadott Demoll-Mayer-féle Handbuch der Binnen-Filcherei Mitteleuropas sorozat IV. kötetetének szerkesztésekor őt kérték fel, hogy írja meg a süllő és a harcsa tógazdasági tenyésztéséről szóló részt.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Unger Emil (magyar nyelven). Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)
  • Kádár Zoltán: Unger Emil (magyar nyelven). kfki.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)

További információk szerkesztés

  • Unger Emil (magyar nyelven). História-Tudósnaptár. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)
  • Alfred Brehm: Pontyok (Cyprinus L.) (magyar nyelven). Az állatok világa. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)

Irodalom szerkesztés

  • Szabó Zoltán: Unger Ernő emlékezete. Hal, 1947.;
  • Woynárovich Elek: Száz éve született Unger Ernő. Hal, 1983.;
  • Székelyhidy Iván: Unger Ernő In: Magyar Agrártörténeti Életrajzok. R-Zs. Budapest, 1989.