Uszty-Kulom
Uszty-Kulom (oroszul: Усть-Кулом, komi nyelven Кулöмдiн) falu Oroszországban, Komiföldön, az Uszty-kulomi járás székhelye. Lakossága: 5141 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
| Uszty-Kulom (Усть-Кулом) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Föderációs alany | Komiföld |
| Járás | Uszty-kulomi |
| Irányítószám | 168060 |
| Körzethívószám | 82137 |
| Autórendszám kódja | 11, 111 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
.svg)
 Uszty-Kulom
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 61° 41′ 17″, k. h. 53° 41′ 27″Koordináták: é. sz. 61° 41′ 17″, k. h. 53° 41′ 27″ | |
Uszty-Kulom
Pozíció Komiföld térképén
| |
| Uszty-Kulom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uszty-Kulom témájú médiaállományokat. | |
Fekvése, éghajlata szerkesztés
Komiföld déli részén, Sziktivkartól 189 km-re keletre, a Vicsegda felső folyásának jobb partján, a Kulom folyó torkolatánál fekszik. (Az orosz „usztyje” jelentése 'torkolat'). A településen át vezet a Sziktivkart Troicko-Pecsorszkkal összekötő országút.
Az 1940–2006 között mért adatok szerint a levegő évi középhőmérséklete: 0,2 °C. A januári középhőmérséklet –16,3 °C, a júliusi 16,6 °C. Az 1912–2006 között mért legalacsonyabb hőmérséklet –50,3 °C (1973. december), a legmagasabb 35,0 °C (2006. július).[2]
Története szerkesztés
A járás mai területén a 17. század második negyedében keletkeztek az első települések, köztük Uszty-Kulom. Feltehetően 1638-ban keletkezett, írásos említése először az 1646. évi összeírásban fordul elő. Első kőtemploma 1799–1820-ban épült. 1899-ben könyvtára nyílt, 1902-ben kórháza, postahivatala is működött.
1921-ben a jelenleginél sokkal nagyobb terület közigazgatási egység, az Uszty-kulomi ujezd székhelyévé nyilvánították. 1929-ben a közigazgatási reform során kialakított Uszty-kulomi járás székhelye lett. 1930-ban folyami kikötője volt. A faluban 1965-ben szerelték fel a telefonközpontot.
A Sziktivkar–Uszty-Kulom közötti, akkor újonnan épített országúton 1986-ban indult meg a közlekedés. A régi, kanyargó útnál az új útvonal 14 km-rel lett rövidebb.[3]
Népesség szerkesztés
- 1959-ben 4 082 lakosa volt.
- 1979-ben 5 355 lakosa volt.
- 1989-ben 5 888 lakosa volt.
- 2002-ben 5 475 lakosa volt, melynek 81%-a komi és 17%-a orosz.
- 2010-ben 5 141 lakosa volt.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 4.)
- ↑ Uszty-Kulom éghajlata (orosz nyelven). Komiföld meteorológiai intézete. [2015. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 24.)
- ↑ Priroda i isztorija Komi (orosz nyelven). Leonyid Tomov. [2014. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
Források szerkesztés
- szerk.: A. I. Turkin: Toponyimicseszkij szlovar Komi ASZSZR (orosz nyelven). Sziktivkar: Komi Könyvkiadó (1986)
- Priroda i isztorija Komi (orosz nyelven). Leonyid Tomov. [2014. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 6.)