Václav Čtvrtek

cseh költő, író

Václav Čtvrtek (eredetileg Václav Cafourek) (Prága, Osztrák–Magyar Monarchia, 1911. április 4. – Prága, Csehszlovákia, 1976. november 6.) cseh ifjúsági író, költő, sci-fi-szerző.

Václav Čtvrtek
Született Václav Cafourek
1911. április 4.
Prága
Elhunyt 1976. november 6. (65 évesen)
Prága
Álneve
  • Huge Prattler
  • Jan Neděla
  • Karel Poledne
Állampolgársága csehszlovák
Nemzetisége cseh
Foglalkozása
Iskolái Károly Egyetem
Kitüntetései
Sírhely Vokovicei temető

ÉletpályájaSzerkesztés

Václav Cafourek néven született Prágában. Az első világháború idején a család Jičínbe (észak-csehországi kisváros Prágától keletre) költözött a nagyapához. Az itteni természetközeli környezet és erdő a későbbiekben meséi helyszínéül szolgált és megadta azok alaphangulatát is.

A háború után visszatértek Prágába, s apja 9 hónapon át, majd minden nap meséket mondott gyermekeinek egy cseh cipészről, aki megjárta a nagy háborút. Utóbb részben eme történetek ihlették meg némely műve megírásakor.

1931-ben érettségizik, majd kereskedelmi akadémiát végez. Ezek után apja kívánságának engedelmeskedve beiratkozik a jogi egyetemre, amit 3 szemeszter után abbahagy. A nyugat-csehországi Cheb városában állt szolgálatba tisztviselőként (1933–1939), s a pénzügyigazgatói rangig vitte. A 2. világháború alatt is e munkakörben dolgozott Prágában (1940–1945). 1945-ben katonai szolgálatot teljesít, 1946-48 között a pénzügyminisztériumban foglalkoztatják.

Már az 1930-as években írogat diáklapokba, ill. 1940-ben könyve is megjelenik (Huge Prattler álnéven, nagyjából: Egetverő Nagyotmondó), ám igazi művészi pályafutása a háború után kezdődik: gyermeklapoknak ír, 1949-től tíz éven át ifjúsági műsorok rádiódramaturgja. Írói nevét 1946-ban vette föl, hivatalosan 1959-ben változtatta meg; ekkortájt kezdett gyermekrajzfilm-forgatókönyveket írni a csehszlovák televízió részére. 1960-tól szabadfoglalkozású író.

Életében mintegy 50 kötete jelent meg. Zömmel gyermek- és ifjúsági irodalmat publikált, de közreadott néhány felnőtteknek szóló kötetet, ill. sci-fi-művet is.

Számos műve játszódik a jicsíni erdőben. 1975-ben Jičín városa (mely napjainkban is jobbára neki köszönheti hírnevét) díszpolgársággal tisztelte meg.

MunkásságaSzerkesztés

Legismertebb művében Rumcájsz (eredeti formájában Rumcajs, a "cseh Robin Hood"), ill. felesége, Manka, és kisfiuk, Csibészke (eredeti nevén Cipísek) kalandjait meséli el (Szélvész szarvas társaságában). Rumcájsz suszterként dolgozott Jicsinben, ám egy nap összezördül a városka polgármesterével, aki elűzi otthonából. Így a főhős útonállónak áll, afféle jószívű rablóvá lesz, aki segíti a szegényeket. A "zsiványcsalád" kényszerűségből a jicsíni erdőben húzza meg magát. Ráadásképp a nagyhatalmú jicsíni gróf és felesége folyton fenekedik rájuk (és a népet is sanyargatják). Ám a talpraesett és agyafúrt betyár mindig túljár a felfuvalkodott uraság és a hatóság, pandúrok eszén.

A meséből Rumcájsz kalandjai (O loupežníku Rumcajsovi)[1] címmel nagysikerű rajzfilmet forgattak (39 rész, 1967–1984, Radek Pilař figuratervei alapján, Ladislav Čapek rendezésében).[2] A sorozatot több mint 30 országban vetítették.

Ugyancsak neki köszönhetjük a Moha és páfrány[3] (Pohádky z mechu a kapradí) mesét, melyből szintén készült gyermekrajzfilm-adaptáció (39 rész, 1968-1979, Zdeněk Smetana rendező figuratervei alapján).

Műveinek legismertebb illusztrátora Radek Pilař.

MűveiSzerkesztés

MagyarulSzerkesztés

  • Csirizár, Hinárkóc és Kocsibak; fordította: D. Sidó Ágnes; Madách–Móra, Bratislava–Budapest, 1974
  • Rumcajsz kalandjai. Csirizár és Csipisz; fordította: D. Sidó Ágnes; Madách–Móra, Bratislava–Budapest, 1977
  • Hogyan kereste az ördög a pokol nyílását; fordította: Illés Anna; Madách–Móra, Bratislava–Budapest, 1983
  • Moha és Páfrány; fordította: Lőrincz Emőke; Madách–Móra, Bratislava–Budapest, 1985
  • Manka; fordította: Karsay Katalin; Madách–Móra, Bratislava–Budapest, 1987
  • Pajzán mesék; ill. Gyulai Líviusz, fordította: Molnár Éva; Korma Könyvek, Budapest, 2000 (Bohemia kiskönyvtár)
  • Rumcájsz; fordította: Balázs Andrea; Móra–Albatros, Budapest–Praha, 2003
  • Moha és Páfrány; fordította: Lőrincz Emőke, Balázs Andrea; Móra–Albatros, Budapest–Praha, 2003
  • Moha és Páfrány kalandjai; szöveg Václav Čtvrtek alapján, átdolg. Šárka Krejčová, fordította: Balázs Andrea; Móra, Budapest, 2010 [leporelló]
  • Pajzán mesék és csodák; ill. Gyulai Líviusz, fordította: Molnár Éva; 2. bőv. kiad.; Te-Art-Rum, Budapest, 2010 (Bohemia kiskönyvtár)

ForrásokSzerkesztés

  • Szócikke a cseh irodalmi lexikonban.[4]

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Václav Čtvrtek című cseh Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.