Vándorcankó
A vándorcankó (Tringa incana) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Tringa incana (Gmelin, 1789) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vándorcankó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vándorcankó témájú kategóriát. |
RendszerezéseSzerkesztés
A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, a Scolopax nembe Scolopax incana néven. Sorolták a Heteroscelus nembe Heteractitis incanus néven is.[3]
ElőfordulásaSzerkesztés
Szibéria és Alaszka területén költ, ősszel délre vonul, eljut Dél-Amerikába és Ausztráliába is. Természetes élőhelyei a sziklás tengerpartok és korallzátonyok, folyók és patakok környéke.[4]
MegjelenéseSzerkesztés
Testhossza 29 centiméter, szárnyfesztávolsága 54 centiméteres, testtömege 72-213 gramm.[5]
Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. június 19.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. június 19.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. június 19.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. június 19.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. június 19.)
ForrásokSzerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. június 19.)
