A győri vásárcsarnok 2010. február 6-án ünnepelte átadásának 30.-ik évfordulóját. A Győr Megyei városi Önkormányzat jogelődje[1] alapította és önkormányzati vállalata[2] az Inszol Zrt.[3] működteti. Az INSZOL Zrt. és a Piacok és Vásárcsarnok Győr Kft. önkormányzati tulajdonban van.

Vásárcsarnok
TelepülésGyőr
Hasznosítása
Felhasználási területpiac
TulajdonosGyőr
Elhelyezkedése
Vásárcsarnok (Magyarország)
Vásárcsarnok
Vásárcsarnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 27″, k. h. 17° 38′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 27″, k. h. 17° 38′ 40″
Térkép
SablonWikidataSegítség

Fennállása szerkesztés

A történelmi Győr belvárost és a környékét több kisebb vásártér övezte. Például ilyenek voltak: a Dunakapu téri piac, a húspiac (Virágpiac). Nádorváros és Adyváros határát képező Szigethy Attila (korábban:Felszabadulás út) Tihanyi Árpád (korábban Bartók Béla út) találkozásánál lévő nagyobb üres téren épült 1981-ben a városi könyvtár. A történelmi belváros piacait mentesítő emeletes, bevásárló központot, vásárcsarnokot és ABC áruházat az ezt megelőző évben építették meg.

Az avatásról a tv híradója is tudósított. Az őstermelőket (az igazi árusokat, kiskereskedőket) személygépkocsival költöztették át. Az első időkben csak élelmiszert árusító üzletek voltak. A profil gyorsan és folyamatosan bővült: háztartási-, műszaki cikkekkel és ruhaneműkkel. Az első években a mai fedett piac helyén különféle akciókkal próbálták az embereket ideszoktatni. Vasárnaponként vásár volt a belső udvarban. Időnként cserenapokat is szerveztek.[4] A győri gyerekek és fiatalok idehozhatták feleslegesé vált holmijaikat, hogy más hasznos holmikra elcserélhessék.

 
Karácsonyi árusítás a Vásárcsarnok emeletén

A jövő tervei szerkesztés

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának szakbizottságai[5] már korábban javasolták, hogy a gazdasági társaságok vizsgálják meg az együttműködés lehetőségeit, elősegítve ezzel a tulajdonos elvárásainak megfelelő tevékenységet.

A pénzügyi válság európai térséget érintő elmélyülése és a hazai pénzügyi szektorra is kiterjedő közvetlen hatása – a forint árfolyam gyengülése, a devizahitelezés és az állampapírpiacon jelentkező nehézségek alapján arra kell felkészülni, hogy a pénzügyi rendszer problémáinak megoldása hosszabb időt vesz igénybe, és ebben az akár több évig is eltartó periódusban a növekedés erőteljes lassulásával célszerű számolni a világgazdaságban, és ezért nincs lehetőség a kiadások jelentős növelésére.

Az önkormányzat ismételten megvizsgálja a lehetőségét a tulajdonában, vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok hatékonyabb működésének feltételeit. Az egyes társaságok gazdálkodásának szigorú felügyelete mellett észszerűnek mutatkozik, hogy a jelenlegi szervezeti keretek nem felelnek meg a hatékony működés követelményének, párhuzamosságok vannak az egyes társaságok működésével kapcsolatosan. Mélyrehatóbb vizsgálat nélkül is szembetűnő az INSZOL Zrt., a Győri Innovációs és Marketing Centrum Kft. és a Piacok és Vásárcsarnok Győr Kft. feladatai közötti párhuzamosság. A három társaság hatékonyabb működését feltételezi, ha e három társaság a jövőben egy társaságként működik, melynek egyik és ez esetben legcélszerűbb módja az egyesülés (beolvadás).

A gazdasági társaságok egyesülésénél fontos szempont, hogy a korábban ellátott feladat illetve tevékenység a költséghatékonyság figyelembevételével szolgálja a tulajdonos érdekét.

A Győri Innovációs és Marketing Centrum Kft. esetében a PANNON-VÍZ Zrt. ( 0,72% ) és a GYŐRHŐ Kft- vel ( 2,44% ) közösen tulajdonos az önkormányzat ( 96,84% ). A beolvadásról minden tagnak kétszer kell dönteni, de a beolvadáskor a két alacsony %-ban tulajdonos - előzetes egyeztetés szerint - már nem vesz részt az „új” beolvasztó cégben, mint tulajdonostárs. A beolvadási szerződésben rögzítésre kerül az a döntés, hogy a beolvadó Győri Innovációs és Marketing Centrum Kft. tulajdonosai közül a PANNON-VÍZ Zrt. és a GYŐRHŐ Kft. az INSZOL Zrt-be történő beolvadással egyetértenek, de a tagságukat nem kívánják fenntartani, velük az elszámolás a beolvadással egyidejűleg megtörténik. Ez az elszámolás pedig az üzletrész névértéken történő kifizetését jelenti részükre.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Győr megyei városi Tanács
  2. Piacok és Vásárcsarnok Győr kft.
  3. Az összes önkormányzati vállalat 2010 és 2011-dik évben kerül összevonásra egy univerzális vállalkozásba. Ennek munkálatai már megkezdődtek.
  4. Mai is nagy szükség lenne rá.
  5. A megyei városi önkormányzat 2009. évi áprilisi előterjesztése

Források szerkesztés

  • Győri közélet (városi hetilap) IV. évfolyam 8. szám 9. o. ISSN 1789-5340
  • Cziglényi László Győr (Budapest, 1987) 90; 118. o. ISBN 963-243-334-3

Külső hivatkozások szerkesztés