Főmenü megnyitása

A végbélnyílás rákja

(Végbélnyílás rákja szócikkből átirányítva)

Az anális rák egy olyan ráktípus, amely közvetlenül a végbél kimeneti nyílását, az anust közvetlenül körülvevő szövetekből indul ki. A végbélnyílás környékéről kiinduló bőr (vagy egyéb) eredetű daganatok már nem sorolhatók ebbe a kategóriába. A colorectális rákoktól elkülönítendő kórképnek tekintik. A kór okai (etiológiája), kockázati tényezői, klinikai lefolyása, a diagnózishoz használatos festés és a kezelés, mind különböznek. A végbélnyílás rákja típusosan többrétegű laphám rák, amelynek kiindulási helye jellemzően a végbélnek azon zónája, ahol a hengerhám laphámba megy át.

Kockázati tényezőkSzerkesztés

  • Humán papilloma vírusos (HPV) fertőzés.
  • 50 év fölötti életkor
  • Több szexuális partner egyidejűleg, vagy gyakran váltogatva.
  • Gyakori anális közösülés (anális szex), akár külön nemű, akár azonos nemű partnerek között.
  • HIV fertőzöttség.
  • Az anális terület gyakori gyulladásai.
  • Aranyerek (különösen elhanyagolt állapotban).
  • Időben nem kezelt végbélsipolyok (kóros, a végbélnyílást megkerülő kivezető csatornák).
  • Dohányzás.
  • Egyéb karcinogén tényezőknek (vegyszerek, sugárzás stb.) való fokozott kitettség.
  • Az immunrendszer bármilyen eredetű elégtelen működése (akár veleszületett, akár szerzett jellegű) Az immunrendszer gyengülését okozhatják orvosi beavatkozások (pl. átültetett szervek kilökődését megakadályozását célzó, vagy daganatterápiában alkalmazott kezelések), vagy a HIV fertőzöttség, de számos más betegség is.

Előfordulási gyakorisága.Szerkesztés

Nem gyakori daganatféleség, az összes rosszindulatú daganatoknak 1,8%-át adja. A National Cancer Institute adatai szerint az Egyesült Államokban 2010-ben 5200 új esetet regisztráltak, a betegségben elhaltak száma 720 volt.

Oka(i)Szerkesztés

Mint a rosszindulatú daganatok esetében általánosságban a genetikai hajlamosító tényezők és a kockázati tényezők kedvezőtlen egybeesése. Multikauzális betegségnek tekintik, aminél esetenként nagyon változik, hogy melyik ok/kockázati tényező játszik meghatározó szerepet. Utóbbiak közül alapvetően a HPV-16, amit a kockázati tényezőkből inkább ide sorolható. Nagyon nehéz a HIV fertőzöttséget is besorolni, mivel összefügg a szexuális szokásokkal, de egyik külső oki tényező is lehet immunrendszert károsító hatása miatt. A genetikai okok szerepe lényegében biztosnak tekinthető, annak ellenére, hogy még nem tisztázott, melyik gén mutációja a felelős, és hogy öröklött vagy az egyéni élet során bekövetkezett mutációról van-e szó, vagy mindkét eset lehetséges. (Mivel viszonylag ritka daganatféleség, érthető, hogy ezek az ismeretek ma még hiányosabbak, mint a gyakori, jobban tanulmányozott daganatoknál.)

Panaszok és tünetekSzerkesztés

  • Vérzés a végbélnyílásból. Székeléskor friss vér a székleten.
  • Fájdalom vagy nyomásérzés a végbélnyílás körül.
  • A végbélnyílás vagy a környező bőr viszketése (pruritus).
  • Folyás a végbélnyílásból
  • Nehéz és fájdalmas székletürítés.
  • Szorulás (obstipatio): Hetente háromszorinál ritkábban történő székletürítés.
  • Tapintható csomó a közvetlenül a végbélnyílás mellett.
 
Egy anoszkóp és két különböző hosszúságú rektoszkóp.

DiagnosztikaSzerkesztés

A kórisme (diagnózis) megállapításához a következő vizsgálatok használatosak a legáltalánosabban:

  • A páciens kórelőzményeinek kikérdezése (anamnézis) és általános fizikális vizsgálata. Az anamnézis kiterjed a korábbi betegségekre, a családi előzményekre, szexuális orientációra, a beteg által is ismert fertőzöttségére, valamint az orvosi vizsgálatra való jelentkezést közvetlenül megelőző panaszokra, és a páciens által észlelt valamennyi szokatlannak talált jelenségre, rendellenességre. Különös figyelmet kell fordítani az általános állapotra, a közérzet romlására, fogyásra, és természetesen a betegségre utaló speciális panaszokra (végbéltáji viszketés, szorulás, székletürítéskor jelentkező rendellenességek, fájdalom, vérzés stb.)
  • Az általános fizikális vizsgálatot az elvárható legnagyobb körültekintéssel kell végezni, különös tekintettel a nyirokcsomók tapintására. Ha a kórelőzmény felvétele során gyanú merül fel, a vizsgálat során – az egyébként is minden esetben kívánatos - megfelelő óvintézkedések igen gondos betartása elengedhetetlen. (A vizsgáló orvos, a segítő személyzet és a többi beteg védelme érdekében.)
  • A végbél vizsgálata a gátnak és a végbélnyílás közvetlen környezetének megtekintésével kezdődik. Ezután megfelelő erősségű gumikesztyűt húzva, és azt síkosító anyaggal bekenve, a vizsgáló ujjával kíméletesen, de alaposan kitapintja a végbél ujjal elérhető szakaszának minden részletét, valamint a végbél falán keresztül tapintható környező szerveket. Minden elérhető vizsgálandó, függetlenül a vizsgálat részben célzott voltától.
  • Végbélnyílás tükrözés (anoscopia). Ez a végbél alsó szakaszába felvezethető, megfelelő megvilágító és optikai rendszerrel ellátott eszközzel történő megtekintést jelent. Inkább csak akkor jön szóba, ha a végbél hosszabb szakaszának áttekintését lehetővé tevő végbéltükrözés valamilyen okból ellenjavallt.
  • Végbéltükrözés (rectoscopia). A végbél teljes hosszának áttekintését lehetővé tevő, megvilágító és optikai rendszerrel felszerelt eszközzel történik. (Az említett eszközök mai modern változatai viszonylag kis méretűek, száloptikájuknak köszönhetően hajlékonyak, így a vizsgálat távolról sem olyan mértékben kellemetlen, mint a korábbi, nagyobb méretű, merev változatokkal volt.) Emellett pontosabb vizsgálatra alkalmasak.
  • Endo-anális vagy endorectális ultrahangos vizsgálat. Speciális ultrahangos vizsgálóeszköz felvezetésével történik. Ez az ultrahang visszaverődéséből keletkező jelek detektálásával képet tud alkotni a környező szövetekről.
  • Szövettani vizsgálat. A végbélnyílás vagy a végbéltükrözés során a rendellenességet mutató területről anyagmintát lehet nyerni (biopszia), amelynek kórszövettani vizsgálatával az elváltozás jellege pontosabban megállapítható, és ennek alapján az alkalmazandó terápiás eljárás megválasztható.

TerápiaSzerkesztés

Műtét, később kombinált műtéti, sugár és citosztatikus kezelés.

PrognózisSzerkesztés

A gyógyulás esélyeit az határozza meg, hogy melyik stádiumban történik a beavatkozás. Az első két stádiumban a sebészeti beavatkozások 80 százalék feletti eredményességgel végezhetőek. (Az esetleg szükséges járulékos kezeléseket a kezelőorvosok határozzák meg.) A későbbiekben az adott betegre szabott kombinált sebészeti, sugár és citosztatikus kezelésre van szükség. Ekkor viszont már csak a folyamat lassítása érhető el nem kevés kellemetlen mellékhatás kíséretében.

ForrásokSzerkesztés

  • Chiao, E. Y., Giordano, T. P., Palefsky, J. M., Tyring, S., El Serag, H.: Sreening HIV-infected individuals for precursor lesions: a systematic review. Clin. Infect. Dis. 43 (2): 223–33. (2006)
  • Colon Cancer (Colorectal Cancer) [1] (angolul)
  • Longnecker, M. P.: Alcohol consumption in relation to risk of cancers of the breast and large bowel. Alcohol Health Res World 16 (3): 223–9. (1992)
  • Markowitz, S. D., Bertagnolli, M. M.: Molecular basis of colorectal cancer. N. Engl. J. Med. 361 (25): 2449–60. (2009)
  • Medical Information for Healthy Living (angolul)