Főmenü megnyitása

Vészits Andrea

magyar író, forgatókönyvíró, dramaturg

Vészits Andrea (Budapest, 1956. április 25.) magyar író, forgatókönyvíró, dramaturg.

Vészits Andrea
Született 1956. április 25. (63 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása író,
forgatókönyvíró,
dramaturg
Kitüntetései Balázs Béla-díj (2012)

CsaládjaSzerkesztés

Vészits Andrea Móra Ferenc író dédunokájaként született, nagyszülei a Móra műveiben gyakran felbukkanó „Panka”, vagyis egyetlen leánya, Móra Anna, valamint férje, a „mérnök úr” Vészits Endre voltak, apja pedig a Móránál még kötetcímben is felbukkanó unoka, a „Vadember”, Vészits Ferenc volt. Születésekor a neves dédapa már régóta nem élt, maga Vészits Andrea azonban kisgyerekkorától fogva Móra hatása alatt nőtt fel – sok írását már gyerekként elolvasta, illetve azok a tárgyak vették körül, amelyek között Móra a mindennapjait élte –, mindez meghatározó volt a számára, későbbi életét és munkásságát tekintve is.[1]

Első könyvét (Apapa regénye) már a cím alapján is nyilvánvalóan Móra Ferencről írta, olyan regényként, amelyben bár többnyire álnéven, de felbukkannak az író életének legjelentősebb mellékszereplői, valamint – egyfajta fiktív alakként – az írónő maga is, halálon túli beszélgetéseket folytatva dédapjával – mintegy élővé téve azokat a fantáziákat, amiket a családi otthon hatása gyermekként és talán később is kibontakoztathatott benne. Feljegyzésekből ismert, hogy Mórának volt egy Szerelmi levelező című, megvalósulatlan regényötlete is: kétséget kizáróan erre utal Vészits Andrea második regényének címválasztása is, habár Móra abban nem szerepel.

Ez a családi kapcsolat eredményezte még egy harmadik regény megjelenését is: Vészits Andrea volt ugyanis az, aki apja halála után, 2004-ben a családi hagyatékban – egy Móra Ferencről készítendő film anyaggyűjtése közben – megtalálta az író Hannibál föltámasztása című regénye elveszettnek hitt kéziratát; így derült ki, hogy a mű korábban (1949-ben, a Magyar Nemzet oldalain húsz folytatásban, majd 1955-ben és később még több kiadás alkalmával kötetben) cenzúrázott formában jelenhetett csak meg. Eszerint a második világháború utáni első kiadás cenzora több mint 250 helyen „javított bele” a regénybe, továbbá kiegészítette azt Móránál még hírből sem szereplő, a Tanácsköztársaságot méltató szövegrészekkel, a későbbi kiadások pedig – miután a kéziratnak ismételten nyoma veszett – ugyanezt a szövegváltozatot tartalmazták. A kézirat megtalálása után Vészits Andrea számos kiadónál sikertelenül próbálkozott, mígnem az Argumentum Kiadó vállalta a Hannibál föltámasztása „első cenzúrázatlan kiadás”-ának megjelentetését, az író születésének 125. évfordulójára, 2004. július 19-ére.[2]

MunkáiSzerkesztés

KönyvekSzerkesztés

  • Apapa regénye – regény (Móra Ferencről). Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989
  • Szerelmi levelező – regény. 1994
  • Időfutár 2. - A királynő palástja – regény. Pagony, 2013. (Gimesi Dórával, Jeli Viktóriával és Tasnádi Istvánnal)
  • Időfutár 3. - A próbák palotája – regény. Pagony, 2014. (Gimesi Dórával, Jeli Viktóriával és Tasnádi Istvánnal)
  • Időfutár 4. - A káosz temploma – regény. Pagony, 2014. (Tasnádi Istvánnal és Jeli Viktóriával)
  • Időfutár 5. - A por hatalma – regény. Pagony, 2015. (Tasnádi Istvánnal és Jeli Viktóriával)
  • Időfutár 6. - A holnap ostroma – regény. Pagony, 2015. (Jeli Viktóriával és Tasnádi Istvánnal)

FilmekSzerkesztés

  • Megdönteni Hajnal Tímeát (magyar filmvígjáték, 2014) – dramaturg
  • Az ajtó (magyar-német filmdráma, 2012) – forgatókönyvíró
  • Csiribiri (magyar film, 2009) – társproducer
  • Rokonok (magyar filmdráma, 2006) – forgatókönyvíró
  • Anzix a búzamezőkről (magyar dokumentumfilm, 2005) – rendező, forgatókönyvíró
  • Szamba (magyar filmszatíra, 1995) – forgatókönyvíró
  • Sztracsatella (magyar filmszatíra, 1995) – forgatókönyvíró
  • Édes Emma, drága Böbe (magyar játékfilm, 1991) – társíró
  • Zafír (fekete-fehér magyar kisjátékfilm, 1988) – író

SzínházSzerkesztés

  • Macska a forró bádogtetőn (Budapesti Kamaraszínház, 2011) – dramaturg

DíjaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Varga Anna: Az egész családot várja Panka és a Vadember – megnyílt Móra mesebirodalma + fotók. szegedma.hu, 2014. március 7. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
  2. Hamvay Péter: Hannibál tanár úr igaz története. népszava.hu, 2004. július 18. (Hozzáférés: 2017. április 18.)

ForrásokSzerkesztés