A vívócsiga vagy óriás szárnyascsiga (Lobatus gigas) a csigák (Gastropoda) osztályának Sorbeoconcha rendjébe, ezen belül a szárnyascsigák (Strombidae) családjába tartozó faj.

Vívócsiga
Az állat háza
Az állat háza
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Orthogastropoda
Öregrend: Caenogastropoda
Rend: Sorbeoconcha
Alrend: Hypsogastropoda
Alrendág: Littorinimorpha
Öregcsalád: Stromboidea
Család: Szárnyascsigák (Strombidae)
Nem: Lobatus
Faj: L. gigas
Tudományos név
Lobatus gigas
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Strombus gigas Linnaeus, 1758[1]
  • Strombus lucifer Linnaeus, 1758
  • Eustrombus gigas (Linnaeus, 1758)
  • Pyramea lucifer (Linnaeus, 1758)
  • Strombus samba Clench, 1937[2]
  • Strombus horridus Smith, 1940[3]
  • Strombus verrilli McGinty, 1946[4]
  • Strombus canaliculatus Burry, 1949[5]
  • Strombus pahayokee Petuch, 1994[6]
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vívócsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vívócsiga témájú kategóriát.

A szép házáról ismert vívócsiga sajátos védekezőtechnikájáról kapta a nevét: ha megzavarják, izmos lábával vadul hadonászik, vagyis „vív”.

Előfordulása szerkesztés

A vívócsiga a Karib-tenger, a Mexikói-öböl, az Antillák és Dél-Amerika keleti partjainak meleg, tiszta vizében él egészen Rio de Janeiróig. Állományát erősen ritkítja az ajándéktárgy-kereskedelem.

Megjelenése szerkesztés

A vívócsiga házának hossza 15-35 centiméter, testtömege 2 kilogramm is lehet. A ház, az állat hátoldalán lévő bőrmirigyek váladékából folyamatosan épül. A nagyon idős példányok háza különösen vastag, kérges. A héjon körben szárnyszerű nyúlványok is nőnek, amelyek belül rózsa- vagy narancsszínűek, kívül pedig matt barnák. A felületi kinövések lehetnek tompák és dudorszerűek, vagy élesek és tüskeszerűek. A szemek a kitolható tapogatók csúcsán helyezkednek el. A csiga rendszerint csak egy szemkocsányt használ, a másikat behúzva tartja a ház peremének közelében.

Életmódja szerkesztés

A kifejlődött állat nappal, a fiatal éjjel aktív. Tápláléka főként algák. A vívócsiga 10-25 évig él.

Szaporodása szerkesztés

Az ivarérettséget 3 hónapos korban éri el. A párzási időszak február és október között van, és ez idő alatt állandóan párzanak. A peték száma 180 000-460 000 között van. Egy pete 5-7 milliméter hosszú. A csiga petezsinórokon rakja le őket. Három nap elteltével krémszínű, úgynevezett veligera-lárvák kelnek ki. Papírvékony héjuk van, és tudnak úszni. A lárvák hamarosan finom kis vitorlákat (velum) növesztenek, melyek szabadon lebegtetik őket a vízben. Ekkor még csak a szívük van meg, a többi szerv csak két hónapos korukban fejlődik ki. A lárváknak számos ellensége van.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Carl Linnaeus|Linnaeus, C. (1758). Systema Naturae, 10th edition of Systema Naturae|10th ed., vol. 1. 824 pp. Laurentii Salvii: Holmiae (Stockholm, Sweden). p. 745.
  2. Clench, W. J. (1937). "Descriptions of new land and marine shells from the Bahama Islands." Proceedings of the New England Zoölogical Club 16: 17–26, pl. 1. (Stated date: 5 February 1937.) On pages 18–21, plate 1 figure 1.
  3. Smith, M.. World Wide Seashells: illustrations, geographical range and other data covering more than sixteen hundred species and sub-species of molluscs, 1, Lantana, Florida: Tropical Photographic Laboratory, 131, 139. o. (1940) 
  4. McGinty, T. L. (1946). "A new Florida *Strombus, S. gigas verrilli". The Nautilus 60: 46–48, plates. 5–6: plate 5, figs. 2–3; plate 6, figs. 7–8.
  5. Burry, L. A. (1949). „{{{title}}}”. Shell Notes, Lantana, Florida 2, 106–109. o, Kiadó: Frank Lyman.  
  6. Petuch, E. J. (1994). Atlas of Florida Fossil Shells. Chicago Spectrum Press: Evanston, Illinois., xii + 394 pp., 100 pls. On page 82, plate 20: figure c.

Források szerkesztés

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6