Vízözönmondák
A vízözönmondák a bibliai teremtéstörténeten alapuló, de attól lényegesen eltérő mondacsoport, s mint ilyenek, nem tévesztendők össze a vízözönmítoszokkal. A bibliai vázra épült történetek keletről terjedtek el. Legkorábban zsidó és muszlim kommentárok, a 7. századtól kezdve iráni és arab változatok ismertek. Mai formájukban (amit gyakorlatilag véglegesnek mondhatunk) bolgár és orosz centrumból terjedtek el. Kelet-Európában és balti államokban ismertebbek, de egy változat Angliából is lejegyzésre került. A magyar folklórban eddig ötven változat került elő, a legtöbb ezek közül tartalmazza a légy elnevezéséről szóló mondát. A magyar változatok jellemzője, hogy csak egy motívumot kísérnek végig, a teljes történet a bárka építésétől a szárazföld eléréséig ritka. Az Aarne–Thompson kutatópáros 825-ös számmal vette fel népmesekatalógusába (AaTh 825).
| „ | "Csinálj bárkát góferfából, készíts rekeszeket a bárkában, és vond be kívül-belül szurokkal!" | ” |
| – (1Móz 6:14) | ||
Sematikus cselekményük szerkesztés
A bárka építése szerkesztés
Noé parancsot kap a bárka elkészítésére. Titokban kell dolgoznia, de az ördög meg akarja tudni, mit épít, hol épít. Noé hallgat, ezt az ördög azzal bosszulja meg, hogy füstössé teszi a tüzet, s megkörnyékezi Noé feleségét. Az egyes változatok szerint: az asszony bűvös italt készít férjének; elrejti Noé mosdóvizét, Noé elfelejt mosdani vagy imádkozni. A büntetés az, hogy a fejsze, amivel a bárkát építi, elkezd kopogni, holott eddig hangtalan volt. Azóta kopog a fejsze és van a fában csomó. Az ördög a hang irányába megy, megtalálja a bárkát és lerombolja. Isten angyalokat küld, hogy építsék fel újra.
Beszállás a bárkába szerkesztés
Mikor Noé és családja beszáll a bárkába, nem akarja beengedni a legyet. A légy viszont erőszakoskodik, erre Noé mérgében rákiált: „Légy!” Azóta ez a neve a légynek. Az ördög is be akar jutni a bárkába, egérré vagy kígyóvá változik és besurran. Más változatban egeret teremt, hogy lyukat rágjon a bárka aljára. Noé kesztyűt dob az egérre, a kesztyű macskává változik és megeszi az egeret. Egy palóc változat szerint Noé a kígyót kéri meg, hogy tömje be farkával a lyukat. A kígyó azt kéri cserébe, hogy embervért ihasson. Miután a bárka földet ér, Noé és fiai tűzbe vetik a kígyót, nehogy éljen az ígérettel. A kígyó hamvából lett a bolha, ezért szívja az ember vérét. Szegedi változat szerint az egérrágta lyuk megmaradt a fában.
A szárazföld elérése szerkesztés
Amikor vége az esőzésnek, Noé madarakat bocsát ki. A galamb talál egyedül földet, de a nagy repüléstől elfakadt az epéje, azóta nincs a galambnak epéje. A víz apadását Noé vesszőkkel méri, ezek lesznek az első szőlőtőkék. Amikor szárazföldre érnek, Noé neveket ad az állatoknak, Isten szivárványt bocsát az égre, hogy nem lesz többé vízözön.
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Források szerkesztés
- Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 585–586. o. ISBN 963-05-2443-0
