Mangrove (fa)
A mangrove az olyan cserjék vagy fák gyűjtőneve, amelyek tengerparti sós vízben nőnek. Túlnyomórészt a trópusi partok árapály-övezetében élnek, 20 °C feletti vízhőmérsékletű, sótűrő mangroveerdőket alkotnak.[1]



Világszerte előfordulnak a trópusokon, továbbá a szubtrópusokon, sőt néhány faj a mérsékelt övi tengerparti övezetben is.
A konvergens evolúció eredményeként a növények öt(!) családjából fejlődtek ki. A vörös mangrove a mangrove életmódú fák egyik legismertebb csoportja négy nemzetség több mint 20 fajával.
Család, fajainak számával | Nemzetség, fajainak számával | Magyar neve |
---|---|---|
medvekörömfélék (Acanthaceae), 9 | Avicennia, 9 | fekete mangrove |
nyálkafafélék (Combretaceae), 5 | Conocarpus, 1 Laguncularia, 1 Lumnitzera, 3 |
fehér mangrove |
pálmafélék (Arecaceae), 1 | Nypa, 1 | mangrovepálma |
Rhizophoraceae, 22 | Bruguiera, 7 Ceriops, 5 Kandelia, 2 Rhizophora, 8 |
vörös mangrove |
füzényfélék (Lythraceae), 5 | légzőfa (Sonneratia), 5 | mangrovealma |
Ezek a „mangrove életmódú” fák határozzák meg a mangroveerdő lombkoronaszintjének fajösszetételét. Közös sajátosságaikat a fitocönológiai társuláscsoport leírásánál ismertetjük.
A „mangrove” név eredete
szerkesztésValószínűsítik, hogy a „mangrove” szó guarani eredetű, és más nyelvekbe spanyol (esetleg még portugál) közvetítéssel kerülhetett át – portugál alakja „mangue”. A spanyol „mangle” alak a tudományos nevezéktanba egyebek közt a közönséges vörös mangrove (Rhizophora mangle) fajneveként épült be. Az angolba eredetileg „mangrow”-ként használták, és ezt a „grove” szó hatására a népetimológia torzította jelenlegi alakjába.
Származásuk, elterjedésük
szerkesztésA Malpighiales rend Rhizophoraceae családjában, párhuzamos evolúcióval tértek át sajátos életmódjukra. Valószínűsítik, hogy az ausztrál flórabirodalomban (Australis) alakultak ki, és utána a szomszédos Dél- és Délkelet-Ázsiában találtak igazi élőhelyükre – ide értve az Indonéz szigetvilágot is. Többségük ma is ezeken a vidékeken él; az afrikai és amerikai mangroveerdők jóval fajszegényebbek.
Megjelenésük, felépítésük
szerkesztésÉletmódjuk, termőhelyük
szerkesztésA többi mangrovefélénél jobban tűrik a folyamatos elöntést, ezért többnyire a mangroveerdők frontális (tenger felé néző) zónájában, az árapályöv mélyebb részén élnek, esetenként a légzőfa (Sonneratia) fajokkal közösen.
Rendszertani felosztásuk
szerkesztésBruguiera nemzetség 6-7 fajjal:
- Bruguiera cylindrica
- Bruguiera exaristata
- Bruguiera gymnorhiza
- Bruguiera hainesii
- Bruguiera parviflora
- Bruguiera sexangula
Ceriops nemzetség 5 fajjal:
Kandelia nemzetség 2 fajjal:
Rhizophora nemzetség 8 természetes és egy hibrid fajjal:
- Rhizophora apiculata
- Rhizophora harrisonii
- Rhizophora lamarckii
- közönséges vörös mangrove (Rhizophora mangle)
- Rhizophora mucronata
- Rhizophora racemosa
- Rhizophora samoensis
- Rhizophora stylosa
Hibrid faj: Rhizophora x annamalayana
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a mangrove című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Gotthilf Hempel (Hrsg.): Faszination Meeresforschung. Ein ökologisches Lesebuch. Hauschild, Bremen 2010, ISBN 978-3-89757-310-9, S. 235. (németül)
Források
szerkesztés- KVLEX: Környezet- és Természetvédelmi Lexikon II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. p. 60. ISBN 963-05-7849-2