Mangrove (fa)
A mangrove olyan cserje vagy fa, amely tengerparti sós vízben nő. Túlnyomórészt a trópusi partok árapály-övezetében élnek, 20 °C feletti vízhőmérsékletű, sótűrő mangroveerdőket alkotnak.[1] Világszerte előfordulnak a trópusokon, továbbá a szubtrópusokon, sőt néhány faj a mérsékelt övi tengerparti övezetben is.
A konvergens evolúció eredményeként a növények öt(!) családjából fejlődtek ki. A vörös mangrove a mangrove életmódú fák egyik legismertebb csoportja négy nemzetség több mint 20 fajával.
| Család | Nemzetség, fajainak számával | Magyar neve |
|---|---|---|
| medvekörömfélék (Acanthaceae) | Avicennia, 9 | fekete mangrove |
| nyálkafafélék (Combretaceae) | Conocarpus, 1; Laguncularia, 1; Lumnitzera, 3 | fehér mangrove |
| pálmafélék (Arecaceae) | Nypa, 1 | mangrovepálma |
| Rhizophoraceae | Bruguiera, 7; Ceriops, 5; Kandelia, 2; Rhizophora, 8 | vörös mangrove |
| füzényfélék (Lythraceae) | légzőfa (Sonneratia), 5 | mangrovealma |
Ezek a „mangrove életmódú” fák határozzák meg a mangroveerdő lombkoronaszintjének fajösszetételét. Közös sajátosságaikat a fitocönológiai társuláscsoport leírásánál ismertetjük.
A „mangrove” név eredeteSzerkesztés
Valószínűsítik, hogy a „mangrove” szó guaraní eredetű, és más nyelvekbe spanyol (esetleg még portugál) közvetítéssel kerülhetett át – portugál alakja „mangue”. A spanyol „mangle” alak a tudományos nevezéktanba egyebek közt a közönséges vörös mangrove (Rhizophora mangle) fajneveként épült be. Az angolba eredetileg „mangrow”-ként használták, és ezt a „grove” szó hatására a népetimológia torzította jelenlegi alakjába.
Származásuk, elterjedésükSzerkesztés
A Malpighiales rend Rhizophoraceae családjában, párhuzamos evolúcióval tértek át sajátos életmódjukra. Valószínűsítik, hogy az ausztrál flórabirodalomban (Australis) alakultak ki, és utána a szomszédos Dél- és Délkelet-Ázsiában találtak igazi élőhelyükre – ide értve az Indonéz szigetvilágot is. Többségük ma is ezeken a vidékeken él; az afrikai és amerikai mangroveerdők jóval fajszegényebbek.
Megjelenésük, felépítésükSzerkesztés
Életmódjuk, termőhelyükSzerkesztés
A többi mangrovefélénél jobban tűrik a folyamatos elöntést, ezért többnyire a mangroveerdők frontális (tenger felé néző) zónájában, az árapályöv mélyebb részén élnek, esetenként a légzőfa (Sonneratia) fajokkal közösen.
Rendszertani felosztásukSzerkesztés
Bruguiera nemzetség 6-7 fajjal:
- Bruguiera cylindrica
- Bruguiera exaristata
- Bruguiera gymnorhiza
- Bruguiera hainesii
- Bruguiera parviflora
- Bruguiera sexangula
Ceriops nemzetség 5 fajjal:
Kandelia nemzetség 2 fajjal:
Rhizophora nemzetség 8 természetes és egy hibrid fajjal:
- Rhizophora apiculata
- Rhizophora harrisonii
- Rhizophora lamarckii
- közönséges vörös mangrove (Rhizophora mangle)
- Rhizophora mucronata
- Rhizophora racemosa
- Rhizophora samoensis
- Rhizophora stylosa
Hibrid faj: Rhizophora x annamalayana
FordításSzerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a mangrove című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Gotthilf Hempel (Hrsg.): Faszination Meeresforschung. Ein ökologisches Lesebuch. Hauschild, Bremen 2010, ISBN 978-3-89757-310-9, S. 235. (németül)
- KVLEX: Környezet- és Természetvédelmi Lexikon II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. p. 60. ISBN 963-05-7849-2