Vörös tinóru

nyersen mérgező gombafaj

A vörös tinóru (Suillellus queletii) a tinórufélék családjába tartozó, Európában honos, lomberdőkben élő, nyersen mérgező gombafaj.

Vörös tinóru
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Boletales
Család: Boletaceae
Nemzetség: Suillellus
Tudományos név
Suillellus queletii
(Schulzer) Vizzini, Simonini & Gelardi (2014)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös tinóru témájú médiaállományokat és Vörös tinóru témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

A vörös tinóru kalapja 5-20 cm széles, fiatalon félgömb alakú, majd domborúan, idősen majdnem laposan kiterül. Színe fakó narancssárgás, tégla- vagy narancsvörös, olajbarnás. Felszíne fiatalon finoman bársonyos, idősen csupasz.

Húsa vastag; színe sárgás, a tönk tövében sötétvörös; sérülésre gyorsan kékül. Szaga nem jellegzetes, íze kissé savanykás.

Termőrétege csöves. A pórusok szűkek. A csövek színe fiatalon sárga, később zöldessárgák; a nyílások narancsvörösek, vérvörösek. Nyomásra, sérülésre kékül.

Tönkje 10-15 cm magas és 2-3 cm vastag. Alakja hengeres vagy orsószerű. Színe felül sárga, a töve felé egyre intenzívebben vörös árnyalatú; alja sötétvörös. Felszíne finoman, vörösen pontozott, esetenként sima.

Spórapora olívbarna. Spórája ellipszis vagy majdnem orsó alakú, sima, mérete 9-14 x 4,5-7 µm

Hasonló fajok

szerkesztés

A mérgező sátántinóru, a csak alaposan megfőzve ehető változékony tinóru és az ehető piros tinóru hasonlít hozzá.

A vörös tinóru
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
nyersen mérgező
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
mikorrhizás
 
csöves
 
barna
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
csupasz

Elterjedése és termőhelye

szerkesztés

Európában honos, inkább délen fordul elő. Magyarországon helyenként gyakori.

Meszes talajú lomberdőkben él, többnyire tölgy, ritkábban gyertyán, bükk, gesztenye alatt. Júniustól októberig terem.

Nyersen mérgező, alaposan megfőzve-sütve ehető.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés