Vöröslábú kardinális
A vöröslábú kardinális vagy vöröslábú kardinálispinty (Paroaria capitata) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_(28809868631).jpg)
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Paroaria capitata (d’Orbigny & Lafresnaye, 1837) | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vöröslábú kardinális témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröslábú kardinális témájú médiaállományokat és Vöröslábú kardinális témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Alcide d’Orbigny és Frederic de Lafresnaye írták le le 1837-ben, a Tachyphonus nembe Tachyphonus capitatus néven.[3]
Alfajai
szerkesztés- Paroaria capitata capitata (Orbigny & Lafresnaye, 1837)
- Paroaria capitata fuscipes (Bond & Meyer de Schauensee, 1939)[2]
Előfordulása
szerkesztésDél-Amerikában, Brazília, Paraguay, Bolívia és Észak-Argentína területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi fákkal és cserjékkel tarkított füves puszták, többnyire víz közelében, gyakori madár és nem kerüli el az emberi településeket sem. Hawaii szigetére is sikeresen betelepítették.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 16 centiméter, átlagos testtömege 17-24 gramm.[5] Angol nevét (Yellow-Billed Cardinal) narancsszínű, olykor rózsaszínes tónusú csőrének köszönheti, míg magyar nevét rózsaszín lábai után kapta. Tollazata könnyen beazonosíthatóvá teszi a vöröslábú kardinálist: feje tűzpiros, szeme élénk narancssárga, hasa fehér, a háta és szárnyai sötétszürkék vagy teljesen feketék. A torok-tájéki fekete foltot egy fehér, a fej hátsó részén majdnem összeérő gallér választja el a sötét tollruhától. A fiatal példányok a felnőttektől teljesen eltérő színezetűek, hátuk többnyire barnás, fejük narancsos árnyalatú. A vöröslábú kardinális nagyon hasonlít fajcsoportjának egy másik tagjára, a „Paroaria gularis”-ra 12, a két faj megjelenésbeli különbségei a természetes élőhelyük elszeparálódásából ered.
.JPG) |
_juvenile.JPG) |
Életmódja
szerkesztésGyakran megfigyelhetők álló- és folyóvizek mentén, amint párokban vagy kisebb csoportokban épp a víztükör felett repdesnek vagy a vízből kiálló ágakon ülnek. A költési időszakon kívül a többségében fiatal madarak néha több százas madárrajokba is verődhetnek. Fő táplálékukat az ízeltlábúak és magvak teszik ki, de előszeretettel fogyasztanak gyümölcsöt is. Mivel nem kerüli el az emberi településeket, ezért a madarászok és fotósok számára könnyen megfigyelhető, fényképezhető.
Szaporodása
szerkesztésHabár a vadonélő madarak párzási- és költési szokásairól keveset tudunk, a fogságban tartott egyedek azért szolgálnak némi információval. Az így megfigyelt madarak egy évben többször is költhetnek, viszont a tojó általában egyszerre csak két tojást rak. (Egyes ornitológusok szerint a vadonélő madarak nem költenek olyan sokszor, mint fogságban élő társaik.) A költési idő csupán 13–14 nap és a kikelt fiókák is elhagyják a fészket 10–12 napon belül.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
