VIII. Kónsztantinosz bizánci császár

bizánci császár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 22.

VIII. Kónsztantinosz (görögül: Κωνσταντίνος Η΄, kb. 9611028. november 11.) a Bizánci Birodalom császára (uralkodott ténylegesen 1025. december 15-től haláláig), a Makedón-dinasztia hetedik tagja, II. Rómanosz és kocsmároslányból császárnévá lett felesége, Theophanó kisebbik gyermeke, II. Baszileiosz öccse volt.

VIII. Kónsztantinosz
VIII. Kónsztantinosz solidusa, az előlapon Jézus Krisztus, a hátlapon a császár látható
VIII. Kónsztantinosz solidusa, az előlapon Jézus Krisztus, a hátlapon a császár látható

RagadványnevePorphürogennétosz (bíborbanszületett)
Bizánci császár
Uralkodási ideje
1025. december 15. 1028. november 11.
ElődjeII. Baszileiosz
UtódjaIII. Rómanosz
Életrajzi adatok
UralkodóházMakedón-dinasztia
Születettkb. 961
Konstantinápoly
Elhunyt1028. november 11. (67 évesen)
Konstantinápoly
NyughelyeSzent Apostolok temploma (Konstantinápoly)
ÉdesapjaII. Rómanosz bizánci császár
ÉdesanyjaTheophanó bizánci császárné
Testvére(i)
HázastársaHelena császárnő
GyermekeiEudokia
Zoé
Theodóra
A Wikimédia Commons tartalmaz VIII. Kónsztantinosz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Társcsászársága

szerkesztés

Hivatalosan bátyjával, II. Baszileiosszal egyszerre lett társcsászár még 963-ban meghalt atyja életében, ezt követően – császári rangjukat végig megőrizve – fivérével együtt Niképhorosz Phókasz, majd Ióannész Tzimiszkész gyámsága alatt állt. Bátyja 976-ban vette át a hatalmat, és annak ellenére, hogy fivére ideje nagy részét hadjáratain, a fővárostól távol töltötte, Kónsztantinosz ekkor sem játszott jelentős szerepet a birodalom irányításában. Luxusban tobzódott, és semmilyen tisztséget nem vállalt. Kedvelt időtöltését a lóversenyek és lakomák jelentették.

Egyeduralma

szerkesztés
 
II. Baszileiosz és társcsászára, VIII. Konstantin

Kónsztantinosz 1025 decemberében, immár hatvanöt évesen örökölte meg bátyjától a konstantinápolyi trónt. Uralkodása alatt sem szakított korábbi életvitelével, és nem is fűződik jelentős politikai tett a nevéhez; Baszileiosszal ellentétben háborús terveket sem dédelgetett. Az ügyek intézését átengedte a kormányzatnak. Legnagyobb gondját a trónöröklés megoldása jelentette, mivel fivéréhez hasonlóan neki sem volt fia. Három lánya közül a himlő sújtotta Eudokia apácának vonult, így csak Zóé és Theodóra jöhetett számításba. A császár csak halálos ágyán döntött a frigyről: Zóét három nappal halála előtt, 1028. november 12-én feleségül adta Rómanosz Argüroszhoz, a tekintélyes és előkelő származású eparkhoszhoz, így ő követte a trónon.

  • Ostrogorsky: Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest: Osiris. 2003. ISBN 963 389 383 6  
  • Magyar István Lénárd: Bizánc a makedón dinasztia idején. In: Európa ezer éve: a középkor. (I. kötet) Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris, 2005. pp. 282–288


Előző uralkodó:
II. Baszileiosz
Következő uralkodó:
III. Rómanosz