VIII. Kónsztantinosz bizánci császár

VIII. Kónsztantinosz (görögül: Κωνσταντίνος Η΄, kb. 9611028. november 11.) a Bizánci Birodalom császára (uralkodott ténylegesen 1025. december 15-től haláláig), a Makedón-dinasztia hetedik tagja, II. Rómanosz és kocsmároslányból császárnévá lett felesége, Theophanó kisebbik gyermeke, II. Baszileiosz öccse volt.

VIII. Kónsztantinosz
VIII. Kónsztantinosz solidusa, az előlapon Jézus Krisztus, a hátlapon a császár látható
VIII. Kónsztantinosz solidusa, az előlapon Jézus Krisztus, a hátlapon a császár látható

Ragadványneve Porphürogennétosz (bíborbanszületett)
Bizánci császár
Uralkodási ideje
1025. december 15. 1028. november 11.
Elődje II. Baszileiosz
Utódja III. Rómanosz
Életrajzi adatok
Uralkodóház Makedón-dinasztia
Született kb. 961
Konstantinápoly
Elhunyt 1028. november 11. (67 évesen)
Konstantinápoly
NyughelyeSzent Apostolok temploma (Konstantinápoly)
Édesapja II. Rómanosz bizánci császár
Édesanyja Theophanó bizánci császárné
Testvérei
Házastársa Helena császárnő
Gyermekei Eudokia
Zoé
Theodóra
A Wikimédia Commons tartalmaz VIII. Kónsztantinosz témájú médiaállományokat.

TárscsászárságaSzerkesztés

Hivatalosan bátyjával, II. Baszileiosszal egyszerre lett társcsászár még 963-ban meghalt atyja életében, ezt követően – császári rangjukat végig megőrizve – fivérével együtt Niképhorosz Phókasz, majd Ióannész Tzimiszkész gyámsága alatt állt. Bátyja 976-ban vette át a hatalmat, és annak ellenére, hogy fivére ideje nagy részét hadjáratain, a fővárostól távol töltötte, Kónsztantinosz ekkor sem játszott jelentős szerepet a birodalom irányításában. Luxusban tobzódott, és semmilyen tisztséget nem vállalt. Kedvelt időtöltését a lóversenyek és lakomák jelentették.

EgyeduralmaSzerkesztés

 
II. Baszileiosz és társcsászára, VIII. Konstantin

Kónsztantinosz 1025 decemberében, immár hatvanöt évesen örökölte meg bátyjától a konstantinápolyi trónt. Uralkodása alatt sem szakított korábbi életvitelével, és nem is fűződik jelentős politikai tett a nevéhez; Baszileiosszal ellentétben háborús terveket sem dédelgetett. Az ügyek intézését átengedte a kormányzatnak. Legnagyobb gondját a trónöröklés megoldása jelentette, mivel fivéréhez hasonlóan neki sem volt fia. Három lánya közül a himlő sújtotta Eudokia apácának vonult, így csak Zóé és Theodóra jöhetett számításba. A császár csak halálos ágyán döntött a frigyről: Zóét három nappal halála előtt, 1028. november 12-én feleségül adta Rómanosz Argüroszhoz, a tekintélyes és előkelő származású eparkhoszhoz, így ő követte a trónon.

ForrásokSzerkesztés

  • Ostrogorsky: Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest: Osiris. 2003. ISBN 963 389 383 6  
  • Magyar István Lénárd: Bizánc a makedón dinasztia idején. In: Európa ezer éve: a középkor. (I. kötet) Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris, 2005. pp. 282–288


Előző uralkodó:
II. Baszileiosz
Bizánci császár
1025 – 1028
 
Következő uralkodó:
III. Rómanosz