Varrese-festő
A Varrese-festő az i. e. 4. század közepén[1] Dél-Itáliában, Apuliában alkotó görög vázafestő volt. Pontos születési és halálozási dátuma nem ismert és mivel nem szignálta alkotásait, neve sem maradt ránk. A Varrese-festő Canosa hipogeumáról kapta nevét ahonnan több vázája előkerült.[2]
| Varrese-festő | |
 | |
| Voluta-kratér, British Museum | |
| Született | i. e. 4. század |
| Meghalt | i. e. 4. század |
| Alkotott | i. e. 4. század közepe |
| Nemzetisége | Görög |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Varrese-festő témájú médiaállományokat. | |
Az apuliai műhelyek szinte teljes működésük során kétféle díszítési módot alkalmaztak, az "egyszerű" és "díszített" stílust, a Varrese-festő legfontosabb alkotásai díszített stilusban készültek.
Termékeny alkotó volt, és a hozzá köthető számos nagyméretű edény (főleg hüdriák és oinokhoék) bizonyítja, hogy az i. e. 4. század közepének egyik legjelentősebb festője volt.[2] Munkássága nem csak közvetlen környezetére volt nagy hatással, hanem a Dareiosz-festő előfutáraira is.[2] Majdnem kétszáz vázája ismert, ennek körülbelül a negyede nagyméretű, gazdagon díszített edény.[2] A többi váza (a legtöbb peliké és has-kratér) jóval kisebb méretű, festésük az „egyszerű” stílushoz hasonló. Vázáin gyakorlatilag mindig ugyanazokat az egy készletből választott alakokat ismételte, így alkotásait viszonylag könnyű azonosítani. Leggyakrabban ábrázolt figurái:
- ruhátlan fiatal férfialak, egyik karján drapériával állva, vagy egy összehajtogatott ruhadarabon ülve
- álló felöltözött nőalak egyik lábával kissé hátralépve, ami így kilátszik a ruhája alól
- az egyik felemelt lábára ráhajoló felöltözött nőalak egyik kezével erre a lábára támaszkodva
- keresztbe tett lábbal ülő nőalak[2]
A figurák legtöbbször ünnepélyesek, időnként szigorúak, szájuk enyhén lefelé görbül. A nők gyakran fehér szalaggal megkötött magas kontyban viselik hajukat. A drapériákon jellegzetes, időnként egy pontban kezdődő-végződő vonaldíszítés fut végig.
Nagyobb vázáin gyakran nagy felületeken használt hozzáadott színeket főleg a drapériákon. Ez elősegíthette az úgynevezett gnathia-technika kialakulását (i. e. 360 – 350 körül), ahol a színes figurákat közvetlenül a fekete mázra festették.[3] A festő nagyobb vázáin sokféle mitológiai témát festett, lutrophoroszokat bonyolult díszítőelemekkel, nagyméretű nesztoriszokat domborműszerű Odüsszeusz-fejjel a fogók között.[3]
Kisebb vázái kevésbé jelentősek, néhány amforát leszámítva amelyeken naiszkoszok (kisméretű templomok) és sztélék láthatók többnyire kratéreket és pelikéket festett mindkét oldalon két-három figurával. A hátoldalon kizárólag felöltözött fiatal férfiak láthatók, gyakran sziklán ülve. A képeket palmetták és levéldíszítések keretezik.
Festésmódját több, kisebb jelentőségű festő is utánozta akik feltételezhetően műhelye tagjai lehettek. Ezen kívül néhány olyan művészre is hatással volt, akik kapcsolatban álltak a Dareiosz-festő körével.[3]
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Trendall, A. D. Red figure vases of South Italy and Sicily. London, UK: Thames and Hudson (1989). ISBN 0-500-20225-7
- Sarti, Susanna (szerk.). Görög művészet (A művészet története 16/3). Budapest: Corvina Kiadó (2007). ISBN 978-963-13-5654-0
- John, Boardman. Görög művészet (A művészet világa). Budapest: Glória Kiadó (2006). ISBN 963-9587-22-2