Főmenü megnyitása

Vaszilij Vasziljevics Verescsagin

orosz festő

Vaszilij Vasziljevics Verescsagin, oroszul Василий Василиевич Верещагин, (Cserepovec, 1842. október 16.1904. április 13.) a leghíresebb orosz csataképfestő volt és hazájának első festője, aki nemzetközi hírre tett szert.

Vaszilij Vasziljevics Verescsagin
(Василий Васильевич Верещагин)
Vasili Vereshchagin.jpg
Született 1842. október 14.[1][2]
Cserepovec[3]
Elhunyt 1904. március 31. (61 évesen)[1][4]
Lüshunkou District
Állampolgársága orosz
Foglalkozása
  • festőművész
  • író
  • katona
Iskolái
  • Naval Cadet Corps
  • Birodalmi Művészeti Akadémia (1860–1863)
Kitüntetései Order of St. George, 4th class
Halál okacsatában elesett
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszilij Vasziljevics Verescsagin témájú médiaállományokat.
Verescsagin

Pályája kezdeteSzerkesztés

Egy orosz földbirtokos nemes fia volt, édesanyja tatár származású volt. Nyolcéves korában Carszkoje Szelo kadétiskolájába küldték, három évvel később pedig Szentpétervárott kezdett tengerészeti iskolát. Először 1858-ban szállt tengerre.

Iskolaelsőként végzett, de nyomban el is hagyta a szolgálatot, hogy festészetet tanuljon. Két évvel később, 1863-ban már érmet nyert a szentpétervári cári művészeti akadémiától Odüsszeusz megöli a kérőket című munkájáért. 1864-ben Párizsba utazott, ahol Jean-Léon Gérôme iskolájában tanult, de mestere módszereivel nem volt elégedett.

Utazásai Közép-ÁzsiábaSzerkesztés

A párizsi Salonban 1866-ban bemutatta Zsoltárt éneklő duhoborok című rajzát. A következő évben részt vett Kaufman tábornok turkesztáni hadjáratában és Szamarkand ostroma során kiérdemelte a Szent György-rendet. 1869-ben bejárta Turkesztánt, 1873-ban a Himaláját, Indiát és Tibetet, majd 1884-ben ismét Indiát.

Miután Párizsban és Münchenben dolgozott, 1874-ben Szentpétervárott bemutatta turkesztáni témájú képeit. Ezek közt volt A háború apoteózisa című alkotás, amely egy koponyákból épített piramist ábrázolt, és „minden hódítónak, a múltban a jelenben és a jövőben” dedikálta, és A hátrahagyott, egy társai által elhagyott haldokló katona képe.

Az orosz-török háború és a száműzetésSzerkesztés

Az utolsó évekSzerkesztés

Néhány műveSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978)
  2. 210140
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  4. n83148933

További információkSzerkesztés