Vaudeville (műfaj)

színpadi műfaj

A vaudeville (francia, ejtsd: vodvil), eredetileg víg és gúnyos dalok neve, melyeket a Vire völgyében (Normandia) énekeltek. A faluról átköltöztek ezek a csipás dalok a fővárosba, ahol idővel úgy értelmezték, hogy voix de ville (városi hangok). A vaudeville-ek epigrammatikus, dalos természete megmaradt és ellentétben állott az airs de courral (udvari nótákkal). E daloknak dramatizálását és szinpadra alkalmazását Alain René Lesage-nak tulajdonítják). Mai napság is kedvelt, ártatlan műfaj ez Párizsban, fő kellékét a kuplék visszatérő refrénei teszik. − írja a Pallas


Egy londoni levelezőlap 1908-ból
Plakát 1899-ből
1894
Nora Bayes

A vaudeville (ejtsd: vódvill) egy színpadi műfaj elnevezése. Eredetileg jellegzetesen párizsi, utcai dal volt, és a – zömmel itáliai komédiások – előszeretettel építették be ezeket a dalocskákat rögtönzéses játékaikba. A népszerű dalokat 1700 körül kezdték színpadi művekké szervezni – ezek cselekménye a mai zenés játékokéhoz hasonlóan laza volt; jobbára csak a dalok egységes keretbe fűzésére szolgált. Ezeket a vaudeville-eket (más műfajokkal együtt) a francia vígopera, az opéra comique előzményeinek tekintik. A 18. század második felében a szó új jelentést kapott: ekkor azokat a felvonászáró dalokat nevezték így, amelyekben az egyes strófákat a szereplők szólóban énekelték, majd az egészet közösen, kórusban előadott refrénnel zárták le.

A vaudeville elnevezés egy magyarázat szerint a Vire-ből származó normandiai költő, Basselin szatirikus költeményeinek neve volt. Egy másik feltételezés: vaulx (vagy voix) de ville vagyis: a város hangja. De ez lett a neve a 16. század második felében a francia chanson egy bizonyos típusának is.

A vaudeville, mint zenés színpadi műfaj az angol music hall amerikai változata. Az előadás táncból és énekből, pantomimból, dialógusokból, akrobatikából, állatidomárok és bűvészek mutatványaiból állt össze.

A vaudeville-társulatok általában az országban vándorolva adták elő a műsort. A tizenkilencedik század Amerikájában több száz társulat működött.

1930-tól kezdve a vaudeville átalakult varietévé.

A színháztörténetben a kabarénak is egyik előzménye a vaudeville.

Vaudeville-sztárok szerkesztés

 
Tony Pastor

Érdekesség szerkesztés

Bulat Okudzsava Merszi, avagy Sipov kalandjai. Igaz történet regényének alcime: Régi vaudeville.

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Tony Pastor, showman és színházi menedzser az amerikai vaudeville egyik létrehozója volt.