Veit Marchthaler 1564 és 1641 között élő német utazó, kereskedő, városi tanácsos.

Veit Marchthaler
Született1564[1][2][3]
Elhunyt1641 (76-77 évesen)[1][2][3]
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

1580. szeptember 12-én egy Martin Wolfenter nevezetű tutajossal indult Ulmból Bécsbe. Október 7-én Nicos Ferenc deákkal Pápára ment, ahol Lazarus Henckelnek a szolgálatában állt. Vele utazott több ízben áruvásárlásra Bécsbe és mellette maradt két évig. Érintkezése Báthory Zsigmond udvarával szintén Henckel üzleti kapcsolatára vezethető vissza. Az ő megbízásából járt 1588-ban Grazban is. Átmenetileg udvari szolgálatban állt Prágában, Frankfurtban és Steierországban.

1600. augusztus 8-án hazatért Ulmba, ahol beválasztották a városi tanácsba. 1605-től házassági bíró, 1607-től hadi tanácsos, 1611-ben Handwerksherr, 1616-ban Pflegherr, 1624-ben főbíró, végül 1632-ben titkos tanácsosi címet kapott. 1640-ben a kereskedő céh céhmesterévé választották.

Kétszer nősült, 1600-ban Magdalena Glockengieserint, majd az ő halála után 1613-ban Susanna Merert vette feleségül.

Valentin Frank (1590–1648) szebeni királybíró és szász gróf, 1619-1621 között mint Henckel unokáinak nevelője levelezett vele. Kéziratát Martin Zeiller bedolgozta saját útleírásába, amivel másfél évszázadra meghatározta a német utazók Magyarországról alkotott képét.

Művei szerkesztés

  • Commentarium de rebus à Sigismundo III. quondam Transsilvanico Principe feliciter adversus Turcas gestis a se scriptum: in pat. Rudolpho ipse humillime porrexit. o. O. 1595
  • Ungarische Sachen von A. 1588

Források szerkesztés

  1. a b http://www.deutsche-biographie.de/pnd122420381.html, 2018. július 31.
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. a b MAK (lengyel nyelven)

További információk szerkesztés

  • Németh S. Katalin: Magyarságismeret a 17. században (Martin Zeiller példája). In: Németh S. Katalin: Magyar dolgokról. p. 167–184.