Ulm
Ulm egyetemváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban.
| Ulm | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Kerület | Tübingen | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 1164 | ||
| Polgármester | Gunter Czisch (de) (CDU) | ||
| Irányítószám | 35001–35043 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | UL | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 126 949 fő (2021. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1050 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 650 m | ||
| Terület | 118 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ulm
Pozíció Németország térképén
| |||
| é. sz. 48° 24′, k. h. 9° 59′Koordináták: é. sz. 48° 24′, k. h. 9° 59′ | |||
Ulm
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
| Ulm weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ulm témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
FekvéseSzerkesztés
A Sváb-Alb délkeleti peremén, Bajorország határán fekszik, a Duna partján. 120 ezer lakójával Németország egyik legkisebb nagyvárosának számít. A Duna jobb oldalán fekszik Ulm ikervárosa, Neu-Ulm, amellyel együtt mintegy 170 ezer lakója van.
TörténeteSzerkesztés
A város területe már az újkőkorszakban is lakott volt. Alemann település létét a főpályaudvar közelében feltárt nagy temető is bizonyítja. Ulm első említése 854-ből származik, Ulmot ekkor „Karoling palotá”-nak nevezték. A Salierek 1024-1125 közötti és Stauferek 1138-1268 közötti uralkodása alatt sok a sváb hercegség és a német birodalom történetét befolyásoló döntés született. Barbarossa Frigyes emelte városi rangra 1164-ben.
1347-től Ulm városát patríciusok és céhek kormányozták. Alkotmányát, mely egyike a legrégibb írásos városalkotmányoknak 1397-ben a „Nagy eskülevél”-ben szabályozták. Július utolsó hétfőjén máig ennek az eseménynek az emlékét ünneplik meg Eskü hétfője néven. A várost messze földön ismerték mesterdalnokairól;[2] ezek iskolája és egylete egészen 1839-ig működött.[3]
Az ulmi nagytemplom alapkövét 1377-ben rakták le, az épületet a város nagysága és gazdagsága szimbólumának szánták. A székesegyház építésében neves művészek vettek részt, amelyek a késő gótika egy sváb fajtáját, az „ulmi művészet”-et hozták létre. A székesegyház német építőmesterein (a Parler család három tagja, Ulrich és Matthäus Ensingen, Matthäus Böblinger, Burkhart Engelberg) kívül megemlíthető még az 1425-1491 között élt Hans Multscher szobrász és fametsző és az 1480-1518 között élő Bartolomäus Zeitblom festő mint a kor Ulmban alkotó nagy művészei. A 15. és 16. század volt Ulm egyik aranykora, a városban előállított kiváló minőségű textilek gazdaggá tették a várost, mely a város művészeti életét is fellendítette. Területe földvásárlások által majd négyszeresére nőtt, végül Németország második legnagyobb birodalmi városává fejlődött. 1530-ban Ulm is elkötelezte magát a reformáció mellett. Ekkor sok templomot és kápolnát is lebontottak.
A 17-18. században Ulm mint fontos erődítmény sokat szenvedett az állandó háborús események során, különösen a harmincéves háborúban és a spanyol örökösödési háborúban. A 17. századtól Ulm vált a legtöbb sváb kivándorló központi gyülekezőhelyévé, akik a Habsburg Birodalom délkelet-európai és az Orosz Birodalom dél-oroszországi újonnan meghódított területeire indultak. Az első, 17–18. századi kivándorlási hullám fő célpontjai a Magyar Királyság visszafoglalt területei voltak, ekkor alakultak ki a dunai sváb és magyarországi német népcsoportok.
1803-ban teljes eladósodása miatt elvesztette a „szabad birodalmi város” kiváltságokat. I. Napóleon az ulmi csatában legyőzte az osztrák csapatokat 1805-ben. napóleoni háborúk után 1810-ben, miután a város átpártolt a Württemberg hercegséghez, lebontották a régi városkapukat is, és csak 1842-1867 között építettek új erődítményeket.
A lakosság száma a második világháború előtti években elérte a 100 ezret. A háború folyamán a bombázások elpusztították a városközpont 80%-át. 1944. október 18-án itt tartották Erwin Rommel állami temetési ünnepségét. Az újjáépítés folyamán igyekeztek a belváros történelmi képét megtartani.
.jpg)
Önkormányzat és közigazgatásSzerkesztés
Polgármesterek listájaSzerkesztés
- 1819–1844: Christoph Leonhard Wohlbach
- 1845–1863: Julius Schuster
- 1863–1890: Karl Heim
- 1891–1919: Heinrich Wagner
- 1919–1933: Dr. Emil Schwamberger
- 1933–1945: Friedrich Foerster
- 1945 (április–május): Hermann Frank
- 1945 (május–június): Karl Eychmüller
- 1945–1948: Robert Scholl
- 1948–1972: Prof. Dr. Theodor Pfizer
- 1972–1984: Dr. Hans Lorenser
- 1984–1992: Ernst Ludwig
- 1992–2016: Ivo Gönner
- 2016-tól : Gunter Czisch
NépességSzerkesztés
|
|
¹ Népszámlálás
GazdaságSzerkesztés
- DaimlerChrysler Daimler Chrysler Research Center
- Daimler-Benz Aerospace
- Evobus GmbH
- Ratiopharm
- Nokia Product Creation Center
- Siemens AG
- Atmel
- Intel
- AEG
- Iveco Magirus
- Gardena (gardening tools)
- EADS
- Wieland-Werke AG
- Müller
- Airbus Defence and Space
KözlekedésSzerkesztés
Ulm közelében találkozik az észak–déli A7-es és a nyugat–keleti A8-as autópálya.
Főpályaudvarát, Ulm Hauptbahnhofot érinti többek között a Magistrale for Europe részét képező Filstalbahn (Filstalbahn) és Ulm–Augsburg-vasútvonal. Építés alatt áll a Wendlingen–Ulm nagysebességű vasútvonal.
A várost érinti az EuroVelo 6: Atlantic – Black Sea és a vele együtt haladó Duna menti kerékpárút.
KultúraSzerkesztés
MédiaSzerkesztés
Újságok:
- Südwest Presse
- Neu-Ulmer Zeitung
- Schwäbische Zeitung
Rádióadók:
- SWR
- Radio 7
- Donau 3 FM
- Radio freeFM
Televíziók:
- Regio TV Schwaben
NevezetességeiSzerkesztés
Az Ulmi nagytemplom tornya 161,53 m magasságával a világ legmagasabb templomtornya; 1890-től 11 évig a világ legmagasabb épületének számított. Mellette puritán szépségű, építése idején többek által kritizált, ultramodern városháza áll. A városban található az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező Kenyér Múzeum.
Nevezetes személyekSzerkesztés
- Itt élt Johannes Kepler (1571–1630) csillagász
- Itt élt Martin Zeiller (1589-1661) protestáns német topográfus, barokk polihisztor
- Itt született Thomas Abbt (1738–1766) író
- Itt született Johann Martin Miller (1750–1814) teológus, költő
- Itt született Fjodor Andrejevics Rau (1868—1957) orosz-szovjet gyógypedagógus
- Itt született Albert Einstein (1879–1955) Nobel-díjas fizikus
- Itt éltek Hans Scholl (1918–1943) és Sophie Scholl (1921–1943) ellenállók
- Itt született Uli Hoeneß (1952) labdarúgó, klubelnök
A város közelében született Erwin Rommel és Claus Schenk von Stauffenberg.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ register of German municipalities (4th quarter 2022) (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
- ↑ George Gamow: A fizika története, Gondolat Kiadó, Budapest, 1965 p. 180.
- ↑ A Pallas Nagy Lexikona: Mesterdalnokok
