Ulm

város Németországban

Ulm egyetemváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban.

Ulm
Ulm Donauschwabenufer1.jpg
Ulm címere
Ulm címere
Ulm zászlaja
Ulm zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Kerület Tübingen
Rang járási jogú város
Alapítás éve1164
Polgármester Gunter Czisch (de) (CDU)
Irányítószám 35001–35043
Körzethívószám
  • 0731
  • 07346
  • 07305
Rendszám UL
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség126 949 fő (2021. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1050 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság650 m
Terület118 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ulm (Németország)
Ulm
Ulm
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 24′, k. h. 9° 59′Koordináták: é. sz. 48° 24′, k. h. 9° 59′
Ulm (Baden-Württemberg)
Ulm
Ulm
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Ulm weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ulm témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

A Sváb-Alb délkeleti peremén, Bajorország határán fekszik, a Duna partján. 120 ezer lakójával Németország egyik legkisebb nagyvárosának számít. A Duna jobb oldalán fekszik Ulm ikervárosa, Neu-Ulm, amellyel együtt mintegy 170 ezer lakója van.

TörténeteSzerkesztés

 
Az ulmi nagytemplom

A város területe már az újkőkorszakban is lakott volt. Alemann település létét a főpályaudvar közelében feltárt nagy temető is bizonyítja. Ulm első említése 854-ből származik, Ulmot ekkor „Karoling palotá”-nak nevezték. A Salierek 1024-1125 közötti és Stauferek 1138-1268 közötti uralkodása alatt sok a sváb hercegség és a német birodalom történetét befolyásoló döntés született. Barbarossa Frigyes emelte városi rangra 1164-ben.

1347-től Ulm városát patríciusok és céhek kormányozták. Alkotmányát, mely egyike a legrégibb írásos városalkotmányoknak 1397-ben a „Nagy eskülevél”-ben szabályozták. Július utolsó hétfőjén máig ennek az eseménynek az emlékét ünneplik meg Eskü hétfője néven. A várost messze földön ismerték mesterdalnokairól;[2] ezek iskolája és egylete egészen 1839-ig működött.[3]

Az ulmi nagytemplom alapkövét 1377-ben rakták le, az épületet a város nagysága és gazdagsága szimbólumának szánták. A székesegyház építésében neves művészek vettek részt, amelyek a késő gótika egy sváb fajtáját, az „ulmi művészet”-et hozták létre. A székesegyház német építőmesterein (a Parler család három tagja, Ulrich és Matthäus Ensingen, Matthäus Böblinger, Burkhart Engelberg) kívül megemlíthető még az 1425-1491 között élt Hans Multscher szobrász és fametsző és az 1480-1518 között élő Bartolomäus Zeitblom festő mint a kor Ulmban alkotó nagy művészei. A 15. és 16. század volt Ulm egyik aranykora, a városban előállított kiváló minőségű textilek gazdaggá tették a várost, mely a város művészeti életét is fellendítette. Területe földvásárlások által majd négyszeresére nőtt, végül Németország második legnagyobb birodalmi városává fejlődött. 1530-ban Ulm is elkötelezte magát a reformáció mellett. Ekkor sok templomot és kápolnát is lebontottak.

A 17-18. században Ulm mint fontos erődítmény sokat szenvedett az állandó háborús események során, különösen a harmincéves háborúban és a spanyol örökösödési háborúban. A 17. századtól Ulm vált a legtöbb sváb kivándorló központi gyülekezőhelyévé, akik a Habsburg Birodalom délkelet-európai és az Orosz Birodalom dél-oroszországi újonnan meghódított területeire indultak. Az első, 17–18. századi kivándorlási hullám fő célpontjai a Magyar Királyság visszafoglalt területei voltak, ekkor alakultak ki a dunai sváb és magyarországi német népcsoportok.

1803-ban teljes eladósodása miatt elvesztette a „szabad birodalmi város” kiváltságokat. I. Napóleon az ulmi csatában legyőzte az osztrák csapatokat 1805-ben. napóleoni háborúk után 1810-ben, miután a város átpártolt a Württemberg hercegséghez, lebontották a régi városkapukat is, és csak 1842-1867 között építettek új erődítményeket.

A lakosság száma a második világháború előtti években elérte a 100 ezret. A háború folyamán a bombázások elpusztították a városközpont 80%-át. 1944. október 18-án itt tartották Erwin Rommel állami temetési ünnepségét. Az újjáépítés folyamán igyekeztek a belváros történelmi képét megtartani.

 
Schiefes Haus (Görbe ház)

Önkormányzat és közigazgatásSzerkesztés

Polgármesterek listájaSzerkesztés

NépességSzerkesztés

Év Lakosság (fő)
1300 4000
1400 9000
1550 19 000
1750 15 000
1818 13 000
1834. december 1. ¹ 15 173
1840. december 1. ¹ 16 149
1852. december 3. ¹ 21 414
1858. december 3. ¹ 21 853
1861. december 3. ¹ 22 736
1864. december 3. ¹ 23 100
1867. december 3. ¹ 24 700
1871. december 1. ¹ 26 290
1875. december 1. ¹ 30 200
1880. december 1. ¹ 32 800
1885. december 1. ¹ 33 610
1890. december 1. ¹ 36 191
1895. december 2. ¹ 39 304
1900. december 1. ¹ 42 982
1905. december 1. ¹ 51 820
1910. december 1. ¹ 56 109
Év Lakosság (fő)
1916. december 1. ¹ 47 144
1917. december 5. ¹ 47 288
1919. október 8. ¹ 56 020
1925. június 16. ¹ 57 278
1933. június 16. ¹ 62 472
1939. május 17. ¹ 75 503
1945. december 31. 55 105
1946. október 29. ¹ 58 087
1950. szeptember 13. ¹ 71 132
1956. szeptember 25. ¹ 90 530
1961. június 6. ¹ 92 701
1965. december 31. 92 533
1970. május 27. ¹ 92 943
1975. december 31. 98 237
1980. december 31. 100 671
1985. december 31. 99 936
1987. május 25. ¹ 103 494
1990. december 31. 110 529
1995. december 31. 115 721
2000. december 31. 117 233
2005. december 31. 120 625

¹ Népszámlálás

GazdaságSzerkesztés

  • DaimlerChrysler Daimler Chrysler Research Center
  • Daimler-Benz Aerospace
  • Evobus GmbH
  • Ratiopharm
  • Nokia Product Creation Center
  • Siemens AG
  • Atmel
  • Intel
  • AEG
  • Iveco Magirus
  • Gardena (gardening tools)
  • EADS
  • Wieland-Werke AG
  • Müller
  • Airbus Defence and Space

KözlekedésSzerkesztés

Ulm közelében találkozik az észak–déli A7-es és a nyugat–keleti A8-as autópálya.

Főpályaudvarát, Ulm Hauptbahnhofot érinti többek között a Magistrale for Europe részét képező Filstalbahn (Filstalbahn) és Ulm–Augsburg-vasútvonal. Építés alatt áll a Wendlingen–Ulm nagysebességű vasútvonal.

A várost érinti az EuroVelo 6: Atlantic – Black Sea és a vele együtt haladó Duna menti kerékpárút.

KultúraSzerkesztés

MédiaSzerkesztés

Újságok:

  • Südwest Presse
  • Neu-Ulmer Zeitung
  • Schwäbische Zeitung

Rádióadók:

  • SWR
  • Radio 7
  • Donau 3 FM
  • Radio freeFM

Televíziók:

  • Regio TV Schwaben

NevezetességeiSzerkesztés

Az Ulmi nagytemplom tornya 161,53 m magasságával a világ legmagasabb templomtornya; 1890-től 11 évig a világ legmagasabb épületének számított. Mellette puritán szépségű, építése idején többek által kritizált, ultramodern városháza áll. A városban található az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező Kenyér Múzeum.

Nevezetes személyekSzerkesztés

A város közelében született Erwin Rommel és Claus Schenk von Stauffenberg.

JegyzetekSzerkesztés

  1. register of German municipalities (4th quarter 2022) (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
  2. George Gamow: A fizika története, Gondolat Kiadó, Budapest, 1965 p. 180.
  3. A Pallas Nagy Lexikona: Mesterdalnokok