Ulm

város Németországban

Ulm egyetemváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban.

Ulm
Ulm címere
Ulm címere
Ulm zászlaja
Ulm zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Kerület Tübingen
Rang járási jogú város
Alapítás éve1164
Polgármester Gunter Czisch (de) (CDU)
Irányítószám 35001–35043
Körzethívószám
  • 0731
  • 07346
  • 07305
Rendszám UL
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség128 928 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1050 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság650 m
Terület118 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 23′ 54″, k. h. 9° 59′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 54″, k. h. 9° 59′ 30″
Ulm (Baden-Württemberg)
Ulm
Ulm
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Ulm weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ulm témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Sváb-Alb délkeleti peremén, Bajorország határán fekszik, a Duna partján. 120 ezer lakójával Németország egyik legkisebb nagyvárosának számít. A Duna jobb oldalán fekszik Ulm ikervárosa, Neu-Ulm, amellyel együtt mintegy 170 ezer lakója van.

Éghajlata szerkesztés

Ulm (Mähringen, átlag: 1991–2020, extrém: 2014–2020) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)15,418,022,025,429,633,735,435,329,424,919,614,635,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,93,88,913,718,221,423,323,218,212,56,12,312,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−3,0−2,80,64,18,211,413,212,99,25,31,0−2,24,9
Rekord min. hőmérséklet (°C)−20,1−16,7−12,5−8,2−2,82,94,65,2−0,5−3,0−9,4−18,2−20,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)433548468183898558585158733
Havi napsütéses órák száma55841351762092212342191519447441668
Forrás: World Meteorological Organization[2]


Története szerkesztés

 
Az ulmi nagytemplom

A város területe már az újkőkorszakban is lakott volt. Alemann település létét a főpályaudvar közelében feltárt nagy temető is bizonyítja. Ulm első említése 854-ből származik, Ulmot ekkor „Karoling palotá”-nak nevezték. A Salierek 1024-1125 közötti és a Stauferek 1138-1268 közötti uralkodása alatt sok, a sváb hercegség és a német birodalom történetét befolyásoló döntés született. Barbarossa Frigyes emelte városi rangra 1164-ben.

1347-től Ulm városát patríciusok és céhek kormányozták. Alkotmányát, mely egyike a legrégibb írásos városalkotmányoknak, 1397-ben a „Nagy eskülevél”-ben szabályozták. Július utolsó hétfőjén máig ennek az eseménynek az emlékét ünneplik meg Eskü hétfője néven. A várost messze földön ismerték mesterdalnokairól;[3] ezek iskolája és egylete egészen 1839-ig működött.[4]

Az ulmi nagytemplom alapkövét 1377-ben rakták le, az épületet a város nagysága és gazdagsága szimbólumának szánták. A székesegyház építésében neves művészek vettek részt, akik a késő gótika egy sváb fajtáját, az „ulmi művészet”-et hozták létre. A székesegyház német építőmesterein (a Parler család három tagja, Ulrich és Matthäus Ensingen, Matthäus Böblinger, Burkhart Engelberg) kívül megemlíthető még az 1425-1491 között élt Hans Multscher szobrász és fametsző és az 1480-1518 között élő Bartolomäus Zeitblom festő mint a kor Ulmban alkotó nagy művészei. A 15. és 16. század volt Ulm egyik aranykora, a városban előállított kiváló minőségű textilek gazdaggá tették a települést, és ez a helyi művészeti életet is fellendítette. A város területe földvásárlások által majd négyszeresére nőtt, végül Németország második legnagyobb birodalmi városává fejlődött. 1530-ban Ulm is elkötelezte magát a reformáció mellett. Ekkor sok templomot és kápolnát is lebontottak.

A 17-18. században Ulm mint fontos erődítmény sokat szenvedett az állandó háborús események során, különösen a harmincéves háborúban és a spanyol örökösödési háborúban. A 17. századtól Ulm vált a legtöbb sváb kivándorló központi gyülekezőhelyévé, akik a Habsburg Birodalom délkelet-európai és az Orosz Birodalom dél-oroszországi, újonnan meghódított területeire indultak. Az első, 17–18. századi kivándorlási hullám fő célpontjai a Magyar Királyság törököktől visszafoglalt területei voltak, ekkor alakultak ki a dunai sváb és magyarországi német népcsoportok.

1803-ban teljes eladósodása miatt elvesztette a „szabad birodalmi város” kiváltságokat. I. Napóleon az ulmi csatában legyőzte az osztrák csapatokat 1805-ben. A napóleoni háborúk után 1810-ben, miután a város átpártolt a Württemberg hercegséghez, lebontották a régi városkapukat is, és csak 1842-1867 között építettek új erődítményeket.

A lakosság száma a második világháború előtti években elérte a 100 ezret. A háború folyamán a bombázások elpusztították a városközpont 80%-át. 1944. október 18-án itt tartották Erwin Rommel állami temetési ünnepségét. Az újjáépítés folyamán igyekeztek a belváros történelmi képét megtartani.

 
Schiefes Haus (Görbe ház)

Önkormányzat és közigazgatás szerkesztés

Polgármesterek listája szerkesztés

Népesség szerkesztés

A népesség alakulása 1808 és 2022 között
Lakosok száma
14 225
97 721
98 499
100 671
103 494
115 123
118 347
121 434
120 714
128 928
1808196719741980198719942001200720142022
Adatok: Wikidata

Gazdaság szerkesztés

  • DaimlerChrysler Daimler Chrysler Research Center
  • Daimler-Benz Aerospace
  • Evobus GmbH
  • Ratiopharm
  • Nokia Product Creation Center
  • Siemens AG
  • Atmel
  • Intel
  • AEG
  • Iveco Magirus
  • Gardena (gardening tools)
  • EADS
  • Wieland-Werke AG
  • Müller
  • Airbus Defence and Space

Közlekedés szerkesztés

Ulm közelében találkozik az észak–déli A7-es és a nyugat–keleti A8-as autópálya.

Főpályaudvarát, Ulm Hauptbahnhofot érinti többek között a Magistrale for Europe részét képező Filstalbahn (Filstalbahn) és Ulm–Augsburg-vasútvonal. Építés alatt áll a Wendlingen–Ulm nagysebességű vasútvonal.

A várost érinti az EuroVelo 6: Atlantic – Black Sea és a vele együtt haladó Duna menti kerékpárút.

Kultúra szerkesztés

Média szerkesztés

Újságok:

  • Südwest Presse
  • Neu-Ulmer Zeitung
  • Schwäbische Zeitung

Rádióadók:

  • SWR
  • Radio 7
  • Donau 3 FM
  • Radio freeFM

Televíziók:

  • Regio TV Schwaben

Nevezetességei szerkesztés

Az Ulmi nagytemplom tornya 161,53 m magasságával a világ legmagasabb templomtornya; 1890-től 11 évig a világ legmagasabb épületének számított. Mellette puritán szépségű, építése idején többek által kritizált, ultramodern városháza áll. A városban található az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező Kenyér Múzeum.

Nevezetes személyek szerkesztés

A város közelében született Erwin Rommel és Claus Schenk von Stauffenberg.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. World Meteorological Organization Climate Normals for 1991–2020. World Meteorological Organization Climatological Standard Normals (1991–2020). National Oceanic and Atmospheric Administration. [2023. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 13.)
  3. George Gamow: A fizika története, Gondolat Kiadó, Budapest, 1965 p. 180.
  4. A Pallas Nagy Lexikona: Mesterdalnokok