Viking kor Feröeren
A viking kor Feröeren Grímur Kamban 825 körüli honfoglalásától az utolsó viking főnök, Tróndur í Gøtu 1035-ös haláláig, illetve Leivur Øssursson hatalomátvételéig tartott. Ennek az időszaknak a legnagyobb történelmi változása a kereszténység felvétele volt 999-től kezdve Sigmundur Brestisson hatására, amely a viking kor és a feröeri szabad telepes-köztársaság lezárultát előkészítette.
A korszak számos forrásdokumentuma elpusztult az idők folyamán a nekik helyt adó könyvtárakkal és levéltárakkal együtt: 1531-ben leégett a Nidarosi könyvtár; a 18. században két fontos könyvtár Koppenhágában; szintén tűz pusztított a Tinganes félszigeten a 17. században; a Lundban őrzött dokumentumoknak pedig akkor veszett nyoma, amikor III. Keresztély dán király rendeletére Koppenhágába küldték őket. A legfontosabb források a Feröeriek sagája,[1] illetve az ott elmesélteket alátámasztó és időbeliségük meghatározását lehetővé tevő más dokumentumok.
Az elmúlt években számos régészeti feltárást végeztek Feröeren, ami nagyban hozzájárult a korszak megértéséhez. A legtöbb régészeti leletet a Føroya Fornminnissavnban mutatják be.
Honfoglalás
szerkesztés
A szigetek első írásos említése Dicuil ír szerzetes 825-ben írt Liber de Mensura orbis Terrae című munkájában található. E szerint a korábban itt élt remetéket a vikingek támadásai űzték el a szigetről. Ugyancsak ő tesz említést arról, hogy az Izlandon 795 körül megtelepedő szerzetesek feltehetőleg a vikingek támadásai elől költöztek a szigetre.[1]
A Feröeriek sagája részben ellentmondásos információkat tartalmaz az első viking telepesekre vonatkozóan, de ha igaz, hogy az első telepes, a Funningurban lakó Grímur Kamban unokája részt vett egy izlandi expedíción 874-ben, akkor a honfoglalás mintegy fél évszázaddal korábbra, 825 körülre tehető.[1][2]
A bevándorlás fő időszaka a 9. század volt, amikor Norvégiából érkeztek telepesek. A honfoglalás két fő hullámból állt: először 820-860 körül norvégiai menekülők, majd 880-900 körül írországi és skóciai vikingek érkeztek.
Első hullám
szerkesztés
Második hullám
szerkesztésA Løgting
szerkesztésA feröeri törvénykező gyűlés, a Løgting valószínűleg 900 körültől kezdve ült össze a Tinganes félszigeten.[2] A feröeri vikingek ebben az időben szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak Skandinávia más vidékeivel. Ezek a kapcsolatok a középkor végére gyakorlatilag megszűntek.[3]
Mindennapi élet
szerkesztésVallás
szerkesztésSigmundur és Tróndur
szerkesztésFordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Wikingerzeit auf den Färöern című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
szerkesztés- G.V.C. Young: From the Vikings to the Reformation – A Chronicle of the Faroe Islands up to 1538. Shearwater Press Limited, Man-sziget, 1979. ISBN 0-904980-20-0
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Young, G.V.C.. From the Vikings to the Reformation – A Chronicle of the Faroe Islands up to 1538 (angol nyelven). Man-sziget: Shearwater Press Limited, 1-4. o. (1979). ISBN 0-904980-20-0. Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 31.
- ↑ a b Norbert B. Vogt: Die Färöer – eine kurze Chronik (német nyelven) (PDF). Deutsch-Färöischer Freundeskreis, 2003. [2007. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 19.)
- ↑ Landnám (angol nyelven). faroestamps.fo. [2011. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 19.)
Külső hivatkozások
szerkesztés- Tjatsi.fo - feröeri mítoszok, mondák, sagák (angol, német, francia, dán, feröeri)
- Landnám, faroestamps.fo (angol, német, dán)
- Viking gyerekjáték[halott link], bélyeg (angol)
- Viking utazások az Atlanti-óceánon[halott link], bélyeg (angol)
- Mindennapi élet a viking korban[halott link], bélyeg (angol)
