Villena urainak, őrgrófjainak és hercegeinek listája

Wikimédia-listaszócikk
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. január 5.

Villena egy kisváros, amely a mai Spanyolország Valencia autonóm közösség Alicante tartományában fekszik. A település különböző címet viselő urai[1] jelentős szerepet játszottak a középkori spanyol történelemben.

Villena urai és hercegei, valamint hercegnői

szerkesztés
  • Kasztíliai Mánuel infáns (infante Manuel de Castilla) (*1234 – †1283), Villena első ura (1252–1283),[2]
  • János Mánuel, „az Író” (don Juan Manuel, „el Escritor”) (*1282 – †1348), az előzőnek a fia, Villena második ura (1283–1330), és Villena első hercege (1330–1348),[3]
  • Ferdinánd Mánuel (Fernando Manuel de Villena y Núñez de Lara) (*1332? – †1350), az előzőnek a fia, Villena második hercege (1348–1350),
  • Blanka Mánuel (Blanca Manuel de Villena y Ampurias) (*1348 – †1361), az előzőnek a leánya, Villena harmadik hercegnője (1350–1361),
  • Johanna (Juana Manuel de Villena y Núñez de Lara) (*1339 – †1381), az előzőnek a nagynénje (János Mánuelnek a leánya), Villena negyedik hercegnője (1361–1366).[4]

Villena őrgrófjai

szerkesztés
  • Aragóniai Alfonz (Ribagorzai Alfonz) (Alfonso de Aragón y Foix / Alfonso de Ribagorza) (*1332 – †1412), Villena (első) őrgrófja (márkija) (1376–1395),[5]
  • Aragóniai Péter (Ribagorzai Péter) (Pedro de Aragón / Pedro de Ribagorza) (*1362 – †1385), az előzőnek a fia, Villena (második) őrgrófja (1382–1385).[6]

Villena hercegnője és hercege

szerkesztés
 
Kasztíliai Katalin
 
Aragóniai Henrik
  • Kasztíliai Katalin (*1403 – †1439) kasztíliai infánsnő, Villena hercegnője suo iure (saját jogán) (1420–1439).
  • Aragóniai Henrik (*1400 – †1445) infáns, Villena ötödik hercege iure uxoris (a felesége jogán) (1420–1439), Katalin férje.[7]

Villena őrgrófjai

szerkesztés
  • Juan Pacheco (*1419 – †1474), Villena első őrgrófja (1445–1474).[8]
  • Diego López Pacheco y Portocarrero (*1443?, 1456? – †1529), az előzőnek a fia, Villena második őrgrófja (1474–1529).
  • Villena további őrgrófjai: Marquesado de Villena; Categoría:Marqueses de Villena.[9]

Megjegyzések

szerkesztés
  1. Villena urainak – általában – nem ez volt az egyetlen címük.
  2. Kasztíliai Mánuel infáns apja III. (Szent) Ferdinánd (*1199 – †1252) kasztíliai és leóni király volt (Ivreai-Burgundiai ház).
  3. János Mánuel nem csak jelentős államférfi volt, hanem kiemelkedő író. 1330-tól a „príncipe” címet viselte, aminek – elsődlegesen – a „fejedelem” a magyar megfelelője; de János Mánuel valójában – a „príncipe” cím viselésével – hercegnek minősül. A későbbi hercegek, illetve hercegnők címe "duque", illetve "duquesa".
  4. Johanna Mánuel Henriknek, Trastámara grófjának, a későbbi II. Henrik (*1334 – †1379), kasztíliai és leóni királynak lett a felesége; II. Henrik az első uralkodó volt a Trastámara-házból, amely az Ivreai-Burgundiai házat követő dinasztia. – Johanna Mánuel édesanyja, Blanca de la Cerda Núñez y Lara (*1311 – †1347) – János Mánuel harmadik felesége – éppen úgy, mint János Mánuel, az Ivreai-Burgundiai házból származott. Az apja Fernando de la Cerda (*1275 – †1322), az apai ágú nagyapja Fernando de la Cerda (*1255 – †1275) infáns, az apai ágú dédapja X. Alfonz (*1221 – †1284), kasztíliai és leóni király, míg az apai ágú ükapja III. (Szent) Ferdinánd (*1199 – †1252) kasztíliai és leóni király. Az anyja, a "La Palomilla" néven nevezett Juana Núñez de Lara (*1285 – †1351). Őneki mind az apai ágú, mind az anyai ágú egyik ükapja IX. Alfonz (*1171 – †1230) leóni király volt, III. (Szent) Ferdinánd királynak az apja. – Johanna Mánuel férjének, II. Henrik királynak – apai ágon – III. (Szent) Ferdinánd király a szépapja volt. – Johanna Mánuel féltestvére (János Mánuel egy másik leánya), Konstancia Mánuel (Constanza Manuel de Villena) (*1316 – †1345) Péter infánsnak, a későbbi I. Péter (*1320 – †1367), portugál királynak (Burgundiai-ház) lett a felesége.
  5. Aragóniai (avagy Ribagorzai) Alfonz, Ribagorza grófja, IV. Péter (*1319 – †1387) aragóniai királynak (Barcelonai-ház) az unokatestvére volt. (A gróf apja, Aragóniai Péter (*1305 – †1380), Ribagorza grófja, és a király apja, IV. Alfonz (*1299 – †1336) aragóniai király testvérek voltak; mind a ketten II. Jakab (*1267 – †1327) aragóniai királynak a fiai. – Aragóniai Alfonz és Johanna Mánuel (Juana Manuel de Villena y Núñez de Lara) távoli rokonok: A legközelebbi közös ősük IV. Amadé (*1197 – †1245), Savoya grófja (Savoyai-ház) volt.) – Az I. Péter (*1334 – †1369) kasztíliai és leóni király (Ivreai-Burgundiai ház), valamint féltestvére, II. Henrik (*1334 – †1379), kasztíliai és leóni király (Trastámara-ház) közötti háborúban Alfonz gróf vezette a II. Henriknek segítséget nyújtó aragóniai sereget. II. Henrik ezért 1366-ban Villenát Alfonz gróf birtokába adta, majd 1376-ban a grófot Villena márkijává tette. (II. Henrik és Alfonz gróf is rokonok voltak: A legközelebbi közös ősük III. Péter (*1243 – †1285) aragóniai király (Barcelonai-ház, II. Jakab király apja), akinek II. Henrik az ükunokája, míg Alfonz a dédunokája volt.) – Alfonz gróf II. Henrik és Johanna Mánuel fiát, II. Henrik utódát, I. János (*1358 – †1390), kasztíliai és leóni királyt is támogatta. I. János ezért 1382-ben őt Kasztília első fő-hadparancsnokává (Condestable de Castilla) tette, és megerősítette azt is, hogy Alfonz gróf és az egyik fia, Aragóniai (avagy Ribagorzai) Péter (*1362 – †1385 /csatában elesett/) Villena márkija. – A kasztíliai nemesség egy része azonban a nagyhatalmú Alfonz gróf ellenfele volt, és elérték azt, hogy I. János király fiának, III. Henrik (*1379 – †1406), kasztíliai és leóni királynak az uralkodása alatt, 1391-ben, Alfonz grófot a „Condestable de Castilla” címtől megfosztották. Alfonz gróf 1395-ben, ellenérték fejében, Villenát vissza adta III. Henrik királynak.
  6. Lásd az apjánál tett megjegyzéseket.
  7. Aragóniai Henrik infáns apja I. Ferdinánd (*1380 – †1416) aragóniai király volt (Trastámara-ház). (I. Ferdinánd apai ágon II. Henrik kasztíliai királynak az unokája, I. János kasztíliai királynak a fia – III. Henrik kasztíliai királynak pedig az öccse.) II. János (*1405 – †1454) kasztíliai király (Trastámara-ház) – III. Henrik kasztíliai királynak a fia, I. Ferdinánd aragóniai királynak az unokaöccse – 1420-ban Henrik infánst Villena hercegévé tette, abból az alkalomból, hogy feleségül vette a nővérét, Kasztíliai Katalin (*1403 – †1439) infánsnőt. Az infánsnő a házasságkötés révén lett hercegnő; a házasság megkötése előtt nem volt Villena hercegnője. – Aragóniai Henrik 1445. június 15-én, csatában szerzett sérüléseibe, belehalt. Ő nem csak Villena hercege volt, hanem Alburquerque grófja is. Villenát 1439-ben elkobozták, és visszaszállt a kasztíliai koronára.
  8. Juan Pacheco, a Szent Jakab Lovagrend nagymestere, IV. Henrik (*1425 – †1474) kasztíliai királynak (Trastámara-ház) – II. János király fiának – az egyik kegyence volt; a király 1445. november 12-én Villena márkijává tette. A király és a márki távoli rokonságban álltak egymással: Mind a ketten – egyéb rokoni kapcsolatok mellett – I. Dénes (*1261 – †1325) portugál királynak (Burgundiai-ház), mint a legközelebbi közös ősüknek, a hatodik leszármazottai. A forrásokban – Aragóniai Alfonztól (Ribagorzai Alfonztól) és fiától, Pétertől függetlenül – Juan Pacheco és fia Villena első, illetve második márkijaként szerepelnek.
  9. [1] – 2013. augusztus 19.; [2] – 2013. augusztus 19.
  • Diccionario de historia de España, I–III, Madrid, 1968–1969.
  • Dicionário de Historia de Portugal, I–III, Lisboa, 1963–1967.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364–1994), Vigo, 1994.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen, Sigmaringen, Thorbecke Verlag, 1993.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994–.
  • Kulcsár Zsuzsanna: Rejtélyek és botrányok a középkorban, Gondolat, a TIT Kiadója, Budapest, 1978.

Külső hivatkozások

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  • [3] – 2013. augusztus 19.
  • [4] – 2013. augusztus 19.