Vincenzo Foppa

itáliai reneszánsz festő

Vincenzo Foppa (Bagnolo Mella, 1427 körül – Brescia, 1515 körül) lombardiai reneszánsz festő, a milánói iskola megalapítója, művészete meghatározó Leonardo da Vinci felléptéig.

Vincenzo Foppa
Született 14. század[1]
Elhunyt 1515[5][6][7][8][9]
Brescia[10]
Foglalkozása festőművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Vincenzo Foppa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ÉletpályájaSzerkesztés

1455-ig szülővárosában élt, majd Páviába ment, ott élt és alkotott 1490-ig, ezután ismét visszatért szülővárosába, közben több helyen kapott megrendeléseket (Savona, Genova, Monza, Bergamo, stb.). Művészete leginkább padovai eredetű, s feltehetően Jacopo Bellini is hatással volt rá.

Padovai hatás alatt született legkorábbi jelzett munkája: Krisztus a kereszten (1456, Bergamo Képtár). A színtechnikában és a naturalisztikus felfogásban Szent Sebestyén mártíriuma és a gazdag építmény előtt álló Madonna a két Szt. János közt mutat jelentős fejlődést (1485, freskók, Brera-képtár). Milánói freskói közt is vannak igen kiemelkedőek, melyek egyben a régebbi milánói iskola jelentékeny emlékei, Sant’Eustorgio-templom Portinári kápolnájának freskói (1460-as évek): A négy egyházatya, medalionok a boltíveken és négy jelenet Péter mártír életéből az oldalfalakon, kiváló építészeti és tájképi hátterekkel, aktokkal, világos színezéssel.

A milánói várkastély kápolnájában figyelemre méltó Krisztus feltámadása című freskója. Sokrészű oltárképe (1476) Milánóban (Brera) halvány alakjaival, fény- és árnyékkal modellált testükkel szintén a korai milánói iskola jellegzetes alkotása.

Érett művészeteSzerkesztés

Későbbi, érett művészetét a következő alkotások mutatják: Szent Sebestyén mártírhalála (Milánó, Pinacoteca del Castello Sforzesco); egy nagy oltárkép Savonában 1489-ből (Santa Maria di Castello) és a Királyok imádása (Nemzeti Galéria, London).

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Andor Győző kiadása, 1935. Vincenzo Foppa szócikkét lásd 333. p.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Enciclopedia Treccani (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 1929. (Hozzáférés: 2022. szeptember 22.)
  2. https://www.treccani.it/enciclopedia/vincenzo-foppa_(Dizionario-Biografico)/
  3. https://www.treccani.it/enciclopedia/vincenzo-foppa
  4. https://www.sapere.it/enciclopedia/F%C3%B2ppa%2C+Vinc%C3%A8nzo.html
  5. Art UK. (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  6. AGORHA (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  9. Catalogue of the Unione Romana Biblioteche Scientifiche
  10. Union List of Artist Names (angol nyelven), 2017. november 2. (Hozzáférés: 2021. május 21.)