Főmenü megnyitása

Éber László

magyar művészettörténész, műfordító, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja

Éber László (1886-ig Ellenberger László; Pest, 1871. június 11.[1]Budakeszi, 1935. március 29.) művészettörténész, műfordító, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Éber László
Éber László.JPEG
Született Ellenberger Vilmos
1871. június 11.
Pest, magyar
Elhunyt 1935. március 29. (63 évesen)
Budakeszi, magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása művészettörténész
A Wikimédia Commons tartalmaz Éber László témájú médiaállományokat.

Éber Antal (1872–1950) közgazdász, politikus és Éber Ernő (1874–1968) agrárpolitikus, gazdaságtörténész bátyja.

ÉletútjaSzerkesztés

Ellenberger Károly kereskedő és Sonnenberg Ilona fia. 1894-ben szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét a Budapesti Tudományegyetemen, 1895–1896-ban Lipcsében, 1896–1897-ben Franciaországban és Olaszországban képezte tovább magát 1897-től a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárába került segédőri beosztásban. 1904-től a Műemlékek Országos Bizottságánál dolgozott előbb mint megbízott, 1906-tól pedig mint kinevezett előadó. Ezzel páruzamosan 1900-tól a budapesti iparművészeti iskolában oktatott művészettörténetet, 1905-től 1912-ig pedig a Budapesti Tudományegyetemen volt az ókeresztény és középkori művészettörténet magántanára.

A tanácsköztársaság alatt, 1919 áprilisa és júliusa között a Királyi József Műegyetem nyilvános rendes tanári címmel elvállalta a művészettörténeti tanszék vezetését. A tanácsköztársaság bukása után, 1919 őszén minden hivatalától és tisztétől megfosztották, de 1920-tól a budapesti Stadler Vaskereskedés Rt. igazgatójaként tevékenykedett. 1921-ben kényszernyugdíjazták.

MunkásságaSzerkesztés

Főleg a középkori európai és magyarországi művészeti emlékekkel foglalkozott. Jelentősek a középkori falfestményekről, valamint az Árpád-kori művészetről írt tanulmányai.

Társasági tagságai és elismeréseiSzerkesztés

1914-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, de 1919-es szerepvállalása miatt 1920-ban kizárták a testületből, és levelező tagságát csak posztumusz, 1989-ben állították vissza.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A festői ábrázolás az olasz és németalföldi festészetben. Budapest. 1894.
  • Az iparművészet könyve I–III. Budapest. 1902–1912. (Társszerzőként)
  • Donatello (1903)
  • Giergl Kálmán gyűjteménye. (in: Magyar Iparművészet. Bp, 1907. 57-95. old.)
  • Művészettörténeti olvasmányok. Budapest. 1909.
  • Újonnan fölfedezett falfestmények Almakeréken. Akadémiai Értesítő 1914.
  • A művészetek története. Budapest. 1926. (Barát Bélával és Felvinczi Takács Zoltánnal)
  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Budapest. 1926.
  • Klasszikus képtár. Budapest. 1928. (Társszerzőként)

Műfordításai

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Éber László témában.