Éber Ernő
Éber Ernő, született Ellenberger Ernő (Budapest, 1874. október 9.[6] – Budapest, 1968. szeptember 7.[7]) állattenyésztő, agrárpolitikus, gazdaságtörténész. Éber Antal (1872–1950) közgazdász, politikus és Éber László (1871–1935) művészettörténész, műfordító öccse.
| Éber Ernő | |
| Született | Ellenberger Ernő 1874. október 9.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1968. szeptember 7. (93 évesen)[1][3] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Pittroff Mária Eugénia (h. 1910–1963) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia (–1895) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (18-1-688)[4][5] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésKikeresztelkedett zsidó családból származott. Szülei Ellenberger Károly kereskedő és Sonnenberg Ilona voltak. 1895-ben szerzett diplomát a mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémián. Ezt követően Derekegyházán lett gazdasági segédtiszt. Az 1897-ben megjelent cikkére felfigyelt Károlyi Sándor és meghívta a fóti birtokra titkárnak. 1899-ben az Erdélyi Gazdasági Egylet segédtitkára lett Kolozsváron, ahol a Tudományegyetemen jogi diplomát is szerzett. 1907-ben a Sopron megyei Gazdasági Egylet titkára, majd 1917-ben ügyvezető-igazgatója lett. Sopron vármegye tiszteletbeli főjegyzőjévé is megválasztották. Nevéhez fűződik a Soproni Tej szövetkezet és a csermajori földműves iskola megalapítása.
Az első világháború után Budapestre költözött, ahol 1924-ben megindította és 1939-ig szerkesztette az Állattenyésztők Lapját, 1932-től pedig az Állattenyésztők Naptárát. Emellett 1927 és 1938 között a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából a tej és tejtermékek tápláló értékének kutatásával, továbbá az ezekhez kapcsolódó propagandatevékenységgel foglalkozott. Lényegében nevéhez fűződik az iskolatej-akció. Ezekben az években több nemzetközi kongresszuson is részt vett. 1938-ban a Magyar-Olasz Bank Rt. gazdasági tanácsosa lett.
1940-ben magyarra fordította Adam Smith kétkötetes művét (Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól), 1946-ban pedig G. Marshall amerikai vezérkari főnök 1943-45 közötti jelentéseit fordította le, amelyet négy kiadásban is közreadtak. Mint gazdaságtörténész 1942-ben a Széchenyi család birtokairól adott közre egy gazdaságtörténeti kötetet. A második világháború után az Angyalföldi Sodronyfonat- és Szövetgyár tisztviselője (1945–1950) volt. 1952-ben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársa lett, s 1957-től nyugdíjasként a Múzeum egyik agrártörténeti szakértője.
Házastársa Pittroff Mária Eugénia (1883–1963) volt, akivel 1910. május 7-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[8][9]
Főbb művei[10]
szerkesztés- A mezőgazdasági válság és annak okai (Magyar Gazdák Szemléje, 1897. 10. sz.);
- Fajok harca. Adatok az erdélyi nemzetiségi kérdéshez (Bp., 1905)
- A magyar mezőgazdaság átalakulásának föltételei (Bp., 1906)
- Nagybirtok-kisbirtok (Bp., 1930)
- Észszerű birtokpolitika (Bp., 1935)
- A czenki földesúr (Bp., 1942)
- Mi a magyar paraszt és mi lehetne (Szeged, 1944)
- Gazdaságos takarmányozás (Weiser Istvánnal, Bp., 1947, 1948)
- A magyar állattenyésztés fejlődése (Bp., 1961)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Éber Ernő, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03614.htm
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/240099#
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1410/1874. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Éber Ernő gyászjelentése (1968). (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 521/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Éber Ernőné gyászjelentése (1963). (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Éber Ernő művei
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 406. o.
- Névpont