Vinko Brešan (Zágráb,[1][2] vagy Šibenik,[3] 1964. február 3. – ) horvát filmrendező. Filmjei az „elsők között tartottak a régióban görbe tükröt az egész társadalom elé az átalakulás folyamatában, feltárva az összefonódásokat a múlt és a jelen hangadói között, leleplezve a képmutató jelszavakat és az emberek manipulálhatóságát.”[4]

Vinko Brešan
Vinko Bresan KVIFF.jpg
Született 1964. február 3. (58 éves)
Zágráb
Állampolgársága
SzüleiIvo Brešan
Foglalkozása
Iskolái Academy of Dramatic Art

A Wikimédia Commons tartalmaz Vinko Brešan témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Szülei Ivo Brešan drámaíró[1] és Jelena Godlar-Brešan írónő. Filozófiát és összehasonlító irodalomtudományt(wd) tanult a Zágrábi Egyetemen(wd), illetve film- és televíziós rendezést az egyetem Színművészeti Akadémiáján.[5] Még diákként 1987-ben Naša burza című filmjével elsőfilmes díjat nyert az Oberhauseni Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon(wd)}.[6]

1994-ben és 1995-ben Brešan az Oktavijan-díjjal tüntették ki a Horvát Filmnapokon a Zajednički ručak illetve Hodnik című filmjeiért.[1]

Első játékfilmje, a Kako je počeo rat na mom otoku (Hogyan kezdődött a háború) című a délszláv háború abszurd helyzeteinek parodisztikus ábrázolása.[7] A film Velika zlatna arena díjat nyert a Pólai Filmfesztiválon(wd) és nagydíjat a Cottbusi Filmfesztiválon(wd).[1] Emellett Horvátországban hatalmas kasszasikert is aratott, mintegy 350 000 fős nézőszámát, amely az ország lakosságának mintegy 8%-át teszi ki, csak a Titanic múlta felül.[8][9]

Szintén sikeres lett 1999-es fekete humorú filmje, a Maršal (Tito marsall szelleme), amely szatirikusan ábrázolja, hogyan reagálnak megátalkodott kommunisták és új kapitalisták Tito marsall szellemének állítólagos megjelenésére. A film a 2000-es Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a Wolfgang Staudte-díjat(wd); ugyanezzel a filmmel Brešan elnyerte a legjobb rendező díját a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon.[10] Az előző filmhez hasonlóan ez is közönségsiker lett Horvátországban.[9]

Brešan művei közül talán a 2003-as Svjedoci (Szemtanúk) című háborús drámája a legellentmondásosabb. A mű, amely Kuroszava Akira A vihar kapujában című filmjére emlékeztet,[11] a háború összetettségét és erkölcsi zűrzavarát tárja fel. A filmet a 2004-es Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Medvére jelölték,[12] és elnyerte a Békefilm-díjat.[13] Ugyanabban az évben a Philip Morris-díjat kapta Karlovy Varyban.[14]

2004. decemberben a Zagreb Film(wd) igazgatójává nevezték ki.[15]

FilmjeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Vinko Brešan. hrfilm.hr (Hozzáférés: 2021. ápr. 15.)
  2. Vinko Brešan. www.teatar.hr (Hozzáférés: 2021. ápr. 15.)
  3. Croatian Films 2008-2009. Zagreb: Croatian Audiovisual Centre. 2009.  
  4. Forgács Iván: Lépéshátrányból lépéshátrányba. Filmvilág, 11. sz. (2013) 28–31. o.
  5. Vinko Brešan. cineuropa.org (Hozzáférés: 2021. ápr. 15.)
  6. Otac me nije odgajao, primjerom me učio kako živjeti časno. www.vecernji.hr (Hozzáférés: 2021. ápr. 15.)
  7. Söjtöri Andor: Délszláv filmtörténet 4. Háború és útkeresés. www.filmtett.ro (2008. márc. 10.) (Hozzáférés: 2021. ápr. 15.)
  8. The Routledge Companion to World Cinema. Ed. Rob Stone, Paul Cooke, Stephanie Dennison, Alex Marlow-Mann. (hely nélkül): Routledge. 2017. ISBN 978-1138918801  
  9. a b Győrffy Iván: Halál az Adrián. Mozgó Világ, XL. évf. 9. sz. (2014)
  10. Urbán Mária: Kis fesztiválológia cseh szemszögből. www.filmkultura.hu (Hozzáférés: 2021. ápr. 15.)
  11. Anca Gradinaru: 3X3 Vinko Brešan: comedii despre depresie. aperitiff.tiff.ro (2020. aug. 1.) (Hozzáférés: 2021. ápr. 15.)
  12. Programme 2004. www.berlinale.de (Hozzáférés: 2021. ápr. 15.)
  13. Friedensfilmpreis 2004 für "Svjedoci - Die Zeugen". www.friedensfilm.de (Hozzáférés: 2021. ápr. 15.)
  14. Karlovy Vary-i díjak. filmkultura.hu (2004. júl. 16.) (Hozzáférés: 2021. ápr. 15.)
  15. Zlatko Vidačković: Zagreb film pripada filmskim autorima. Vijenac, (2005. feb. 3.)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Vinko Brešan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés