Főmenü megnyitása
I. Jakab által a London Társaságnak és a Plymouth Társaságnak biztosított területek. Az átfedésben lévő (sárga) területet mindkét társaság használhatta azzal a megkötéssel, hogy egyik sem alapít kolóniát a másik 100 mérföldes (160 km) körzetében. "J" = Jamestown, "Po"= Popham. Egyéb jelzett települések: "Q"= Québec, "R"= Port-Royal, "SA"= Saint Augustine.

A Virginia Társaság (angolul: Virginia Company) egy angol részvénytársaság volt, melyet I. Jakab angol király monopoljogokkal ruházott fel. A Társaság 1606. április 10-én[1][2][3] jött létre azzal a céllal, hogy kolóniákat létesítsen Észak-Amerikában.[4] A Társaságnak két vállalata volt, ezeket London Társaságnak ("London Company" vagy "Virginia Company of London") és Plymouth Társaságnak ("Plymouth Company" vagy "Virginia Company of Plymouth") nevezték. Mindkettő azonos jogosítványokkal, de eltérő - részben átfedő - földrajzi területen működött. A Plymouth Társaság, mely a 38. és a 45. szélességi körök közötti kolóniaalapításra kapott felhatalmazást, 1607-ben megalapította Popham kolóniáját (ma: Maine állam területe). Ám a telepet egy év után felszámolták. A Plymouth Társaság ezt követően inaktívvá vált, majd 1609-ben megszűnt.

A London Társaság, mely a 34. és a 41. szélességi körök közötti kolóniaalapításra kapott felhatalmazást, három hajóval 144 napos út után, 1607. április 26-án érte el a Chesapeake-öböl partjait. 1607. május 24-én alapították meg Jamestown-t a Chesapeake-öböl torkolatától kb. 64 km-re.

A London Társaság a kezdetekben komoly pénzügyi nehézségekkel küzdött, amin később a dohánytermesztés sikere változtatott. Alapító okmányát 1612-ben kiterjesztették a Bermuda szigetcsoportra is. 1624-ben a Társaság elvesztette jogosítványait és Virginia az angol uralkodó kolóniájává vált.

AlapításaSzerkesztés

A Virginia Társaság alapítói az Újvilág gazdagságából reméltek profitálni. 1606-ban Virginiára vonatkozóan kizárólagos letelepedési jogot kaptak I. Jakab angol és skót királytól. A Társaság állta a kolóniák létrehozásának költségeit, cserébe kontrollálta a meghódított területet annak erőforrásaival együtt. A Társaság szabadon dönthetett kolóniái kormányzásának módjáról is.[5] Az első vezetője a kincstárnoka, Thomas Smythe volt. A befektetők részesedést vásárolhattak a vállalkozásban. Egy részvény 12 fontba és 10 shillingbe került, ami akkoriban egy munkás hat havi bérének felelt meg. A kiterjedt népszerűsítő kampány során az alapítók pamfletekkel, előadásokkal és prédikációkkal igyekeztek felkelteni az érdeklődést e befektetési lehetőség iránt. Közel 1700-an vásároltak meg a Virginia Társaság részvényeit, közöttük különböző társadalmi osztályokba tartozó személyek, céhek és városok. A legnagyobb részvényes Thomas West, Warre lordja (Lord de la Warre) volt, aki később 1610 és 1618 között Virginiát kormányzói rangban irányította, s akinek nevét az USA Delaware állama viseli.

A Társaság üzleti modellje értelmében a vele szerződést kötő telepesek az utazási költségek, élelem, védelem és földtulajdon fejében hét teljes évre munkaerejüket a Társaság szolgálatába állították. A szerződés értelmében tilos volt pl. visszautazniuk Európába.[5]

MegszűnéseSzerkesztés

1621-re a Társaság súlyos gondba került. A kifizetetlen osztalékok és a sorsjegy-kibocsátásból származó bevételszerzés erőltetése óvatossá tették a befektetőket. A Társaság adóssága meghaladta a 9000 angol fontot. Az aggódó virginiai telepeseket aligha nyugtatták meg a Társaság akkori vezetőjének szavai, miszerint nem bízhatnak semmi másban csak saját magukban. 1622. március 22-én az indiánok váratlan rajtaütéssel egyetlen nap alatt végeztek Virginia európai lakosságának negyedével. Az angol közvéleményt sokkoló támadás hatására a király - bár csapatokat továbbra sem küldött - jelentős fegyverkészletet bocsátott a Társaság rendelkezésére.[5] Ugyanakkor az alapító okiratnak egy újabb kiegészítése, melyet a király javasolt, jelentősen korlátozta volna a Társaságot Virginia vezetésével kapcsolatos döntési szabadságában. Miután a részvényesek e változtatást elutasították, I. Jakab 1624-ben megváltoztatta Virginia státuszát. Ettől kezdve a terület királyi kolónia lett és a király által kinevezett kormányzó fennhatósága alatt állt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Paullin, Charles O, Edited by John K. Wright. Atlas of the Historical Geography of the United States. New York, New York and Washington, D.C.:: Carnegie Institution of Washington and American Geographical Society, Plate 42. o. (1932) . Hivatkozta :en:Virginia Company
  2. Swindler, William F., Editor. Sources and Documents of United States Constitutions.' 10 Volumes. Dobbs Ferry, New York: Oceana Publications, Vol. 10: 17–23. o. (1973–1979) . Hivatkozta :en:Virginia Company
  3. Van Zandt, Franklin K.. Boundaries of the United States and the Several States; Geological Survey Professional Paper 909.. Washington, D.C.: Government Printing Office, 92. o. (1976) . Hivatkozta :en:Virginia Company
  4. How Virginia Got Its Boundaries, by Karl R Phillips
  5. a b c Price, David A. Love and Hate in Jamestown. Love and Hate in Jamestown: John Smith, Pocahontas, and the Start of a New Nation. New York: Vintage, 2003.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a London Company című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.