Virter Ferenc

(1875-1924) író, újságíró, szerkesztő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. február 18.

Virter Ferenc (Hódság, 1875. február 19.Budapest, 1924. március 6.) magyar író, újságíró és szerkesztő, az Uránia Színház igazgatója.

Virter Ferenc
Született1875. február 19.[1]
Hódság
Elhunyt1924. március 6. (49 évesen)[1]
Budapest
ÁlneveFrançois de Rive
Állampolgárságamagyar
FoglalkozásaUránia Filmszínház igazgatója, író, újságíró
Tisztségeszínigazgató (1901–1902, Uránia Nemzeti Filmszínház)
SablonWikidataSegítség

Pályafutása

szerkesztés

Középiskoláit Temesvárt és Budapesten végezte; azután az egyetem jogi fakultására iratkozott be, de tanulmányainak elvégezte előtt külföldre költözött. Hosszabb időt töltött az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a magyar kolónia életét tanulmányozta, és számos cikket, elbeszélést írt erről a hazai lapokba. Jól ismerte az „Újvilág” angol társadalmát és a kivándorolt magyarok helyzetét. Novellái közül nem egyben megdöbbentő történetet mondott el, olyanformán, mint Kálnoki Bedő Béla az afrikai elbeszéléseiben. Ezek a délszaki históriák jól éreztették az amerikai tájak hangulatait. Később Dél-Karolinába és Floridába utazott; itt ismerkedett meg a milliomos Carnegie családdal, s velük több hónapos tengeri utat tett az Antillák között. 1898-ban a spanyol–amerikai háború kitörésekor az amerikai haditengerészet szolgálatába lépett, és részt vett a kubai flotta műveleteiben (a háborúról hosszabb cikksorozatot írt a Vasárnapi Újságba 1898–99-ben, Az Óczeánon címmel). Ezután betegen hazatért Budapestre.

Sokat dolgozott a Pesti Napló, Budapesti Hírlap, Magyarország, Új Idők, A Hét, Nemzet c. lapokba. 1902-ben Angliába utazott, ahol Londonban végzett tanulmányokat; az angol színpadokról és a klubéletről Angliában írt a Vasárnapi Újságba. Azután Párizsba ment.

1901-ben a budapesti Uránia tudományos színház igazgatója lett; de 1902-ben a Pesti Hírlap szerkesztőségébe lépett. 1906-ban a Magyarország vármegyéi és városai helyettes, majd valóságos szerkesztője. 1907-ben az Országos Monographia Társaság igazgatója lett. Ferdinánd bolgár fejedelem 1906-ban, amikor a Koháry család történetének adatait gyűjtötte, a bolgár nemzeti polgári érdemrend koronás lovagkeresztjével tüntette ki. 1922-ben kormányfőtanácsosi címet kapott.

Több száz cikket írt, valamint elbeszéléseket, regényt és színdarabot fordított.