Vita:A magyar keresztnevek eredete

Legutóbb hozzászólt Laszlovszky András 5 évvel ezelőtt a(z) Héber nevek jelentése témában

Héber nevek jelentése szerkesztés

Furcsa, hogy a szócikk azt tartalmazza, hogy bizonyos bibliai neveknek nem magyarázható a jelentésük. Miközben Ábel (haval) azt jelenti, hiába, míg Káin (kö-én) azt, hogy „mint aki nincs”. Ezek összefüggenek az esettel, amelynek kapcsán az alakjuk megjelenik. Az Áron (aharon) utolsót vagy legújabbat (legutóbbit) jelent, az Ábrahám pedig (avra-ha-am) a nép között átmenőt. Sok érdekesség van még, pl. a Mihály (mi-ka-el) egy kérdés: „ki olyan, mint isten?” – a mi ugyanis kizárólag kérdőszóként használható. Ezek persze a héber etimológiai magyarázatok, és lehet, hogy egy név pontos származása ettől részben vagy akár egészében eltérő lehet (ahogy az Ádám – adama – héberül földet, illetve vöröset jelent); de a szócikknek tartalmaznia kellene ezeket alaposabban, mert így hiteltelennek tűnik a magyarázat valós része is. – 46.139.244.11 (vita) 2018. május 2., 12:37 (CEST)Válasz

Az Ádám kapcsán máris beleütköztünk a feloldhatatlan problémába. Már a cikkben is rossz a sumer etimológia. Az apa egyik változata ad-da, és mivel az akkádban egy ettől teljesen független alak van, valóban csak a sumerből jöhet. Az akkádban, azaz a legelső ismert sémi nyelvben sem a vörösre alkalmazott rengeteg kifejezés, sem a föld jelentésű szavak nem hasonlítanak erre a szóra. Következésképp a héberben jelentésváltozással kaphatta ezeket a jelentéseket. Nade ezeket bővebben kifejteni nem itt kell, mert elnyomnák a cikket. Elegendő itt legfeljebb egy mondatban megemlíteni. – LA pankuš 2018. május 3., 12:50 (CEST)Válasz

Visszatérés a(z) „A magyar keresztnevek eredete” laphoz.