Vita:Agamemnón
|
Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Laszlovszky András (vita), értékelés dátuma: 2010. április 17. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Kivettem a cikkből, mert se forrása nincs, se javarészt nem Agamemnón személyével foglalkozik. Meg formátlan is.
"Más dolog a mitológia és más dolog a történelmi valóság. 1988. óta a tübingeni egyetem kutatócsoportja az ankarai Musztafa Kemal Atatürk egyetem régészeivel együtt feltárásokat végez a mai napig Trójában. A következőkre derült fény: a késő bronzkori Trója nem olyan kicsi volt, mint amilyennek azt Heinrich Schliemann kutatásai során állitották, Manfred Korfmann professzor vezetésével a régészek feltárták a bronzkori város szinte teljes területét, amelynek a lakossága abban az időban 25-30 ezer fő lehetett. A ma ismert fellegváron (a Hiszarlik domb) kivül a városhoz tartozott egy átlagosan 3-4 négyzetkilométernyi területű alsóváros, melyet a támadások ellen egy 12 m magas, 1,5 m vastag kőfal védett ,helyenként bástyákkal és kapukkal tarkitva. A hettita birodalmi levéltár agyagtábláinak megfejtése közben kiderült, hogy a hettiták által "Wilusa" néven emlegetett vazallus királyság, mely tőlük nyugatra terült el, bizonyithatóan azonos a görög Ilion településsel, mely közismerten Trója másik neve. Ugyancsak a hettita levéltöredekékből ismerjük, hogy az általuk "Achijawa" néven emlegetett, tőlük (Anatóliától) nyugatra elterült gazdag és erős királyság feltehetően azonos Mükénével, lévén ez volt az "achájok országa". A trójai háború nem volt más tehát, mint a megerősödött mükénéi királyság támadó háborúja Trója ellen, a háború célja pedig annak a vámbevételnek a rendszeres megszerzése, melyet Trója uralkodói szedtek a Dardanellákon átmenő kereskedelmi hajóforgalom után. A háború feltételezett időpontja Kr. e. 1.098-1.095 között lehetett, miután az összes, eddig feltárt tárgyi emlék azt bizonyitja, hogy a tengeri népek támadása következtében Kr. e. 1.090 között szinte az összes addig ismert bronzkori civilizáció, kivéve Egyiptomot, Assziriát és Babilóniát, elpusztult. Erre a sorsra jutott Mükéné, Pülosz, Türinsz, Théba, Trója, a Hettita BIrodalom, Ugarit. Korfmann professzor ásatásai során Trójában, az alsóváros feltárása közben kb. 2,3 m-es talajmélységban Mükénéből származó lándzsahegyeket, nyilvessző maradványokat, törött vagy sérült pajzsok részeit, kardmarkolatokat, tőröket találtak meg, ezek feldolgozás után az Athéni Nemzeti Múzeumban, illetve a Trójai Múzeumban lesznek kiállitva. Sajnos, ugyan a Trójában akkortájt használatos nyelvi emlékeket már a használt luwi nyelvjárás megfejtése miatt el tudják olvasni, eddig még a szintén már megfejtett, Mükénében, Püloszban, Türinszban használt protogörög lineáris B irással megirt agyagtáblák tizezreinek áttanulmányozása után sem tudni, hogy tulajdonképpen aAgamemnon uralkodott-e Mükénében a Kr. e. I. évezred végén. Egyetlen dolog biztos: a hettita nyelvemlékek között találtak egy agyagtáblát, amelyben névszerint emlitik az "Achijawa országban uralkodó Atrewida" királyi családot, mely név kisértetiesen hasonlit a mitológiai Atreuszra, azaz Agamemnon apjára." – Perfectmiss vita 2009. június 9., 17:54 (CEST)