Vita:Alapvető kölcsönhatások
|
Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: d.i.l. (vita), értékelés dátuma: 2008. április 14. | |||
| |||
gravitáció szerkesztés
Az van itt, hogy a gravitáció csak a tulipánra és a hidrogénre hat. Nem kellene ezt javítani?
A gravitáció csakis kizárólag elektromágneses térben terjed,ez tény, mert semmi más nincs körülöttünk!Nincs semmi graviton részecske, van viszont az elektromágneses térben egy spektrum,melynek sebessége végtelen,bárhová a világegyetemben 0,5 ms alatt oda ér! Erre nem képes részecske! Szeri K. F.A.
gravitáció szerkesztés
(ismét)
 |
Tartalmi segítségre van szükség! • A vitalapnak ebben a szakaszában a cikk olyan tartalmi problémáját tette szóvá valaki, ami igényelné hozzáértő/érdeklődő szerkesztők közreműködését, mert amíg nincs megoldva, ront a cikk minőségén. | Ha nem jön elég gyorsan a válasz, érdemes szóvá tenni a dolgot a Kocsmafal általános szekciójában.
Szerkesztőknek: ha a kért segítséget megadtad, a sablont cseréld le erre: {{sl|tartalmi segély}}(?) ; ha 1 hónapon belül nem érkezik segítség, használd a hosszú paramétert: {{tartalmi segély|hosszú=igen}}(?) formában. |
A gravitáció nem kölcsönhatás! A gravitáció a téridő görbülete, tágabb értelemben geometriája. Nem is számítanak a hipotetikus graviton létezésére.
"Általánosan elfogadott, hogy a kvantumgravitáció elméletében a gravitációt egy részecske közvetíti, melyet gravitonnak nevezünk. A gravitont még nem fedezték fel."
Nem is létezhet! És az, hogy létezik, már Einstein óta nem "általánosan elfogadott".
(Szabozoltantamas)
Kölcsönhatások táblázat szerkesztés
(Előrebocsátom, abszolút laikus vagyok a témában - szóval, simán lehet, hogy hülyeséget írok...)
A kölcsönhatások fejezetben közölt táblázat számomra nem tűnik egzaktnak. Ha jól tudom, akkor az erős kölcsönhatás színtöltéssel rendelkező részecskék közt hat, tehát kvarkok közt és egyfajta önkölcsönhatásként a gluonok közt is - tehát nem a hadronokra, ahogy a táblázatban van a "mire hat?" oszlopban. A hadronok közt az erős kölcsönhatás maradék kölcsönhatása hat, amit magerőnek hívnak, ha jól tudom. Szóval, helyesebb lenne a "hadronokra" cellatartalom helyett "színtöltéssel rendelkező részecskékre" cellatartalmat írni - analóg módon ahhoz, ahogy az elektromágneses kölcsönhatás esetén az "elektromosan töltött részecskékre" cellatartalom szerepel. Amúgy, azt hiszem, értem a szándékot, hogy közvetlenül világossá tegye, melyik is az erős kölcsönhatás (tulajdonképpen az, ami az atommagot összetartja), de akkor sem egzakt így. Talán úgy lehetne feloldani ezt a problémát, hogy be kellene illeszteni egy újabb oszlopot a táblázatba mondjuk "hétköznapi megjelenése" oszlopcímmel (lényegében a laikusoknak), és oda beírni azokat a jellegzetes példákat, amik amúgy figyelmes előzékenységgel és közérthetőséggel külön megemlítésre kerültek az egyes kölcsönhatások fejezeteiben.
A gravitáció sorában picit inadekvátnak tűnik a "mindenre" szöveg. Talán itt egzaktabb lenne a "tömeggel rendelkező részecskékre" tartalom vagy még inkább (tekintettel pl. a fénnyel kapcsolatos problémákra) a "tömeggel rendelkező anyagra" szöveg - sőt, ha már, akkor elmaszatolva a kínos kérdéseket: "mindenre, ami rendelkezik tömeggel".
A "* A gravitont még nem fedezték fel…" szöveget a táblázat alatt picit félrevezetőnek érzem. Hiába a gravitáció fejezetben történő gondos kifejtés, ha itt azt sugalljuk, hogy VAN, csak még nem találtuk meg. Javaslat: "*Létezése jelenleg nem bizonyított."
Még talán annyi, hogy a részecskefizika standard-modelljét még a szócikk elején (tehát hangsúlyosabb helyen...) meg lehetne említeni, hiszen a szócikk tárgya lényegében e modell következménye. Ragacs vita 2009. augusztus 24., 19:29 (CEST)