Vita:Analitikus filozófia

Legutóbb hozzászólt Gubbubu 12 évvel ezelőtt a(z) Frege és a Leibniz-program témában

analitikus vs. kontinentális box

Frege és a Leibniz-program szerkesztés

Azt azért egy kicsit túlzásnak érzem, hogy Frege a leibnizi ideális és univerzális problémamegoldó nyelv mammutvállalkozásán dolgozott volna. A Fogalomírás előszavában ezt olyan álomnak minősíti, amelyet ugyan nem lehetetlen elérni, de csak kis lépésekkel érdemes nekivágni, és egy ember egyedül képtelen megvalósítani: "Leibniz is felismerte egy célszerű jelölésmód előnyeit, talán túl is becsülte. Az ő gondolata az egyetemes karakterisztikáról ... túl hatalmas volt ahhoz, hogy a megvalósítására tett kísérlet túljuthasson a puszta előkészületen. A lelkesedés, amely elragadta ...lebecsültette vele a nehézségeket ... De ha ez a magasztos cél egy nekiiramodással nem is érhető el, nem kell kételkednünk a lassú, lépésenkénti megközelíthetőségében. ... A leibnizi gondolat egyes területekre való megvalósulását láthatjuk az aritmetikai, kémiai, stb. jelekben."

Az ezt megelőző szakaszokban egyértelműen kijelöli a Fogalomírás pontos célját is: feltárni a matematikai bizonyítások teljes logikai szerkezetét úgy, hogy minden felhasznált állítás láthatóvá és levezethetővé váljon: ne legyen a bizonyításokban sem kétértelműség, sem "szemléletesség" (vagyis le nem vezetett, hanem intuitíve elfogadott állítás). Frege még azt sem állítja, hogy a Fogalomírása, kibővítés nélkül, az egész matematika formalizálására alkalmas lenne (nemhogy a tudományra általában), pusztán az aritmetika (és ezáltal az analízis) "megtisztítását intézi el". Pusztán azt állítja, hogy műve a Leibnizi prgoramot (egy kicsikét) előmozdítja [1] Ez azért a leibnizinél jóval szerényebb cél, és bizonyos korlátok között meg is valósítható. Ha valami munkájában, ami nem elérhető magyarul, mást írt volna, azt idézni kellene. Kerge Kísértet 2011. július 6., 12:16 (CEST)Válasz

  1. (egyébként ez a szó annyira jellemző, hogy egy általam ismeretlen angol szerző versbe is foglalta :-).

U.I. Ami a Frege-program kudarcát illeti, nevezetesen hogy a matematikát teljesen visszavezessük a logikára, az tudománytörténeti és nem elvi szempontból minősíthető kudarcnak. Vagyis abban a kijelentésben, hogy "általános vélemény szerint neki nem sikerült", én erősen hangsúlyoznám a neki szót (bár a Gödel-tételek úgy is értelmezhetőek, mint végleges akadályok a matematika logicizálása útjában, amíg a logika pontos helyéről és szerepéről és az általa vizsgált objektumok státuszáról ismeretelméleti és ontológiai viták vannak, és még hipotézis szintjén sem kristályosodtak ki széles körben elfogadható vélemények, addig én várnék párszáz évet a Frege-program kudarcosnak minősítésével.). Kerge Kísértet 2011. július 6., 12:39 (CEST)Válasz

Abban biztosan igazad van, hogy Russellel viszont egész más a helyzet: A matematika és a metafizikusok egy elég önelégült, és elhamarkodottnak is bizonyuló értekezés arról, hogy végre sikerült nemcsak a matematikát tiszta logikává alakítani, hanem leibniz álmát is megvalósítani. De ha tényleg nincs Fregének hasonló írása, akkor a különbséget ki kellene domborítani. Kerge Kísértet 2011. július 6., 13:53 (CEST)Válasz

néhány további link szerkesztés

Visszatérés a(z) „Analitikus filozófia” laphoz.