Vita:Burusók

Aktív megbeszélések

A hunzák és a civilizált népbetegségSzerkesztés

A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól. Ez a teljes immunitást élvező kis közösség a hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen hosszú életűek. Legfontosabb táplálékuk a kajszibarack. Internetes oldalakon gyakran olvasható, hogy a hunza népcsoport tagjait nem sújtják az úgynevezett civilizációs ártalmak: szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek. Kik azok a hunzák?

A fehér hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik így. A mindössze 14 ezer főt számláló nép a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek. A pakisztáni-afgán-kínai határvidéken élő közösség szellemi néprajzáról (például eddig nem ismert samanizáló szokásairól) könyvet is írt egy magyar szerző, Csáji László Koppány (Tündérek kihalófélben - Hunoktól a hunzakutokig). Csáji 2001-es kutatóútját megelőzően nyolc évtizeddel egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert McCarrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában: "A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják." Attila hunjainak rokonai megtanulták értékelni és szerteágazóan felhasználni egyetlen gyümölcsüket: édesítésre is aszalt kajszit használnak. McCarrisont Nagy-Britannia kormánya nevezte ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére. A brit orvos főleg a Gilgit zóna szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban. Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet - a hunzákat -, melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve.. Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk. A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívműködésük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg.

A hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak. A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetően még élemedett korban is ránctalan, bársonyos. A fehér hun nők egyik jellegzetessége - és büszkesége - a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.

Dr. Allen E. Banik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjáról A hunzák földje (Hunza Land - Whitehorn Publishing Co., 1960) címmel írt könyvet. Részletes beszámolókat ad benne a hunzák életmódjáról. Feljegyezte, hogy a hunza felnőttek 50 gramm protein, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több, mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. (Az összehasonlítás kedvéért: egy átlag amerikai napi energia-bevitele 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.)

A kutatók megfigyelték azt is, hogy a hagyományos hunza étrend az átlagos amerikai étrendnél kétszázszor több nitrilozidot tartalmaz. A gabonafélékben és a csonthájasok gyümölcsében is előforduló nitrilozidok - dr. Ládi Szabolcs orvos meghatározásával - "olyan hatást fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztódó, illetve már daganatossá átalakult sejteket szelektíven, belülről úgymond megmérgezik és blokkolják a daganatsejtnek a további fejlődését".

A hosszú életű fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik. Ez a víz tele van a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák. A hunzák sok ilyen növényt (hajdina, köles, lucerna - olyan gabonafélék, amelyek B17 vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja) fogyasztanak. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.

Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképpen a sok ezer kajszibarack fa (benne az A vitamin). A száz esztendőt megélt hunza, aki ki van téve a hegyi szélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne.

A Földön élő hat leghosszabb életű népcsoport egyikének fiai, a hunzák napi 7-10 órát töltenek a tűző napon. Bőrükön mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert - így egy magyar családorvos - "a napsugárzás akkor lehet rákkeltő, ha az ásványi anyagok és vitaminok hiányától legyengült szervezetet éri az ultraibolya sugárzás".

Ghamvas üzenőlapja  2010. március 1., 20:38‎ (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

A hunza-mítoszSzerkesztés

Röviden csak annyit: érdemes megfigyelni az angol, de még inkább a német wikipédiát, kicsit kiegyensúlyozottabbak a hunza-kérdésben. Nem akarom kipukkasztani senkinek sem a csodaváró buborékját, de a valóság kicsit szürkébb. 52-53 év a várható élettartamuk, csodabarack ide, hegyi levegő oda. – Nbcee vita 2011. február 14., 12:35 (CET)

Továbbá felhívnám rá a figyelmet, hogy az egész "nincs rák"-mítosz egy 1922-es cikken alapszik, erre hivatkoznak több alternatív gyógyászattal foglalkozó lapon is, illetve egy 1960-as könyvre.

Fejtsük le a színes mázt a történetről: Ha több zöldséget, gyümölcsöt eszel, ha többet mozogsz és jó levegőn vagy, akkor csökkennek bizonyos betegségek kockázatai. (Azt nem is említve, hogy ha hamarabb elhunysz, nem lesz ideje kifejlődni bizonyos betegségeknek a testedben.) Ennyi mindössze a "titok", egyesek ezt nagyították fel irreálisan a 100-120 évig élő hegyi szuperemberek mítoszává. Azt már nem irkálják le minden alternatív gyógyászati magazinba, hogy pl. a csecsemőhalandóság riasztóan magas a körükben...– Nbcee vita 2011. február 14., 12:52 (CET)

Na, valószínű a csecsemőhalálozás a természetes szelekció része... ha tudjuk mi az, a legerősebben és a fajfennmaradás (túlélés) szempontjából a legkiválóbb szelekció. Ember képtelen rá!! Túl sok egyéb tényezőt vesz figyelembe, melyek hígítják az állományt. Nagyon jó példa erre az őserdő és a telepített erdőségek génállománya életkora (egészségesen) ill. gazdasági szempontból a vágásérettségi kora, faminősége, újraerdősíthetősége, fahozama közt vonható egyértelmű párhuzamok tanulsága. Míg állományban könnyű kaszálni a selejtet, addig az őserdőben sok-rengeteg humánerőforrás alkalmazásával minőségi termék állítható elő és a legfontosabb hogy ez a fajta termelés HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ!!!!!!!

Remélem érthető az összefüggés. köszönöm a nyilatkozási lehetőséget. közösségi oldalon szívesen indítok nyílvános vitát hasonló kérdésekben.

És az őserdőben a minőségi termék előállítása sok-rengeteg humánerőforrás alkalmazásával sok-rengeteg humánerőforrás felesleges elhasználódásával, nemritkán halálával jár. És a sok-rengeteg esőerdő-rengeteg kipusztulásával. Remélem, érthető az összefüggés.
Egyebekben: a cikk forrásai hiányzanak, és hiányosak: egy blog, egy kft. reklám-honlapja, és pontatlanul megadott cikk- illetve könyvhivatkozások. Sok-sok humánerőforrás kell egy szócikkhez.Santafe vita 2011. április 4., 22:43 (CEST)
Ja apropó, Dr. Sar Latán vagyok, és most megrendelhetik tőlem a csodás barackmag-kivonatomat, ami gyógyítja a rákot, az AIDS-t, és amivel 250 évig élhetnek. Az ára csak bruttó 39.9990 Ft/doboz.--Nbcee vita 2012. október 6., 21:11 (CEST)
Amúgy teljesen reménytelen a dolog. Olyan erősen ragadt meg bizonyos körökben ez a mítosz, olyan sok helyen terjesztik, hogy ha ki is gyomlálnánk az összes tudománytalanságot a cikkből, 2 nap múlva egy természetgyógyász vagy bioboltos úgyis visszaírná, hogy a kajszibarack gyógyítja a rákot és hasonlók.--Nbcee vita 2012. október 6., 21:27 (CEST)

A szócikk egy része hamis forrásokon vagy forrás nélküli állításokon alapul, át kellene nézni valakinek az egészet, mert ez így csak egy ezoportál bővített cikkének hat. Főleg az ősmagyar rokonsággal és a hunzák életmódjával kapcsolatos részekről van szó. Serenic vita 2013. július 6., 20:44 (CEST)

Én most egyelőre összecsoportosítottam, hogy egy dolgoról egy helyen legyen szó. A nagyon nem idevaló dolgokat, pl. a kajszibarack és tápanyagai leírása, áttettem a saját cikkének vitalapjára. Sokat magyarítottam a nyelvezeten. Most pedig kellene egy tartalmi áttekintés megbízható forrásokkal. Hidaspal vita 2014. július 26., 01:16 (CEST)

Visszatérés a(z) „Burusók” laphoz.