Vita:CD
|
Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: tetra (vita), értékelés dátuma: 2009. július 29. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Könnyűzenei műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Ary (vita), értékelés dátuma: 2011. május 27. | |||
| |||
Szakszerűbben is meg lehetne írni. misibacsi 2006. november 24., 12:58 (CET)
Folyamatosan bővítjük. Főleg az adat CD-kről kellene még írni, ill. a CD több típusúról, a szabványokról (orange book, yellow book, stb.) és a története is még erősen hiányos. Djurika 2007. január 19., 07:38 (CET)
„Az adatrögzítés technikája Audio CD-knél” fejezettel tartalma eléggé kétséges szerkesztés
A következő problémák állnak fennt:
- „Az audio-CD felvételi és lejátszási fordulatszáma 1800 fordulat/perc.”
- sem lejátszásnál, sem írásnál nem igaz, mert lejátszásnál és írásnál egyaránt fennt áll, hogy a lemez belső részén a spirálok hossza lényegesen rövidebb mint a külső részen. Ebből az következik, hogy olvasásnál a belső részen nagyobb fordulatszámmal kell forognia a lemeznek, mint a külső részen - ha állandó adatátvitelt szeretnénk elérni (gyorsítótárazásnál már nem igaz). Digitális adattárolás van, így írásnál teljesen mindegy milyen sebességgel írunk, egy a lényeg a kívánt „felület” (bitek) rajta legyenek az adathordozón.
- A„z audio-CD lejátszásához precíz felépítésű futómű és hajtómotor szükséges, amelynek fordulatszámát kvarcoszcillátoros szabályozó áramkör tartja +-0,05%-os tűréssel a névleges szinten.”
- egyrészről ismét gyorsítótárazás → állandó forulatszám igazándiból ma már nem igazán követelmény
- „futómű”: már a szó is elég érdekes; ebben az esetben teljesen lényegtelen a fordulatszám állandósága, mivel olvasás esetén a motor úgy is csak kb lépteti a kívánt részre, a további pozíciónálási mechanizmust a lencsével végzik. A motor valójában csak lépked.
- „A lemezen rögzített digitális jeleket optikai érzékelővel működő 2 mikrométer átmérőjű fén...” - szakasz
- lézerdióda...
- 1,5 mm: 1-2 mm inkább, mert igazándiból nagyságrend bemutatására jó, pontos mérete lényegtelen.
- „A CD-lejátszóban kettős szervorendszer biztosítja a kifogástalan minőségű lejátszást. Az egyik sz” - szakasz
- szintén futómű: régebben ugyan volt magán a motoron is visszajelzés, ma már olyan motorokat használnak amelynek lépéseinek szöge közel állandó (~léptetőmotor)
- a fentebb említett rész: a motor csak kb. dobja oda az olvasó fejet, a lencsét pedig elektromágneses uton állítják a megfelelő helyre, melyen nincs visszajelzés (a visszajelzést magán a spirálon lévő adatok adják)
- a gyártási részhez nem értek, azon részében nem látok ellentmondást.
– Kamarton .png){kind=small}
vita 2008. február 11., 13:17 (CET)
Kamarton, vedd figyelembe, hogy az általad kritizált rész a Magnósok évkönyve 1980-ból származik, akkor még valószínűleg ez volt a szabvány, ami később változhatott, mivel az 1979-es CD-k még más méretűek voltak és más technológiával készültek, mint az 1982 után gyártottak, tehát ez még az első generációs CD-kre vonatkozik, az újabbakról ha esetleg tudsz hasonló részletességű precíz szakleírást, kérlek oszd meg velünk! üdv. Djurika vita 2008. február 26., 19:22 (CET)
- Elkerülte a figyelmem a forrás évjárata :-|. Ha lesz időm kicsit firssebb infóval kiegészítem. – Kamarton
vita 2008. február 27., 16:20 (CET)
A korábbi szöveget szerintem majd benne lehetne hagyni, mint elsőgenerációs gyártási eljárást. Djurika vita 2008. február 27., 22:06 (CET)
Kétségtelenül vannak problémás részek a cikkben:
- Az EFM kódolás ugyan lehetővé teszi a hosszú lejátszási időt, de a karc és ujjlenyomattűrésben betöltött szerepe már kétséges számomra, ott inkább a hibajavítás és a lemez szerkezete számíthat.
- Amióta szabványban (Red Book) van rögzítve a zenei CD formátuma, azóta biztosan nem 1800 fordulat/perc a fordulatszám. A szabvány 1,2-1,4 m/s kerületi sebességet ír elő, ez kb. 200-500 fordulat/percnek felel meg (a lejátszás elején, mivel belülről kifelé kell olvasni a lemezt, gyorsabban kell forgatni a lemezt).
- Hélium-neon lézert manapság már biztos nem, de talán még kezdetben sem alkalmaztak, a félvezető lézerdióda sokkal kisebb (és olcsóbb), mint egy gázlézer.
Forrás szerkesztés
Az egyetlen feltüntett forrás 1980-as, mely nyilvánvalóan nem támaszthatja alá a cikk szerint is ténylegesen 1982-ben debütált CD-t és annak későbbi továbbfejlesztéseit. – Nagysz vita 2008. november 29., 23:45 (CET)
Anon háborgás a szócikkből átmásolva szerkesztés
Annyit fűznék hozzá, hogy szégyeljék el magzkat azok akik Csabai Dániel, felsőfokú szakmába vágó képesítéssel rendelkező szakember írását "nem megfelelő forrásnak" tekintik! Ő már a 70 -es években dolgozott ebben a témakörben, az említett Magnósok Évkönyve pedig 1971 től jelent meg minden évben. Feltehetőleg a mai internetes társadalom akkor még nem is létezett, amikor ez az ember már a szakmában tevékenykedett! Arrol nem is bezsélve, hogy a vasfüggöny keleti oldalán nem volt olyen egyszerű dolog a nyugati újdonságokról írni, de ő mégis megszerezte -többek közt-a CD technikáról szóló dokumentációt! Kicsit több tiszteletett kérnénk a szakma nevében is! Debrecen 2009-06-14 Magyar Lemezlovasok És Hanogsítók Egyesülete, Szakmai szervezet vezetősége. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86.101.10.43 (vitalap | szerkesztései) 2009. június 14., 15:30
A CD is szétrohad és elveszti adatait szerkesztés
Erről szól ez a cikk, ami viszont nincs benne a wp cikkében. [1]– Porbóllett vita 2017. február 18., 05:22 (CET)