Vita:Csoda

Téma hozzáadása
Aktív megbeszélések

Egyébként Arthur C. Clarke szerint minden kellőképpen fejlett technológia megkülönböztethetetlen a csodától (magic). Nyilván nem miracle, de azért csoda - magyarul, brother nyenyec.

From: Népszabadság December 14, kedd, 09:47:38 "Méregdrága francia csoda / Felavatták a világ legmagasabb hídját

Alkotói - a még Gustave Eiffel által alapított tervezõiroda mérnökei - nem kis szakmai büszkeséggel elsõsorban mûalkotásnak tekintik a millau-i autópályahidat, de ahhoz, hogy ez esztétikai értelemben is valóban párját ritkító mûszaki alkotás legyen, elõbb rengeteg technikai problémát kellett megoldaniuk."

Hol járunk: Golden City > technika / tudomány > Csoda vagy rejtély? > Csoda vagy rejtély? A meditálás agytérképe 2004. 05. 25.) http://www.goldencity.hu

Lásd még: http://www.magyarmagic.com

Különben:

Magic:

[n] an illusory feat; considered magical by naive observers

[n] any art that invokes supernatural powers

Nyenyecnek:

Nincs szükségem a bocsánatkérésekre, egyébként se bocsátanék meg karácsony estéjén, nem érek rá, mert kint vagyok a külső orbiton az angyalokkal őrjáratban éppen Szíria felett, nehogy a GI-ok Krisztus nevében a Szent földet teleszórják civilizációs veteményekkel...

Szóval a témára térve, neked a Magic szó előfordulása a fenti idézetekben bűbájként és bűbájoláskéntm, netán bűbvészkedésként való fordítása jobban tetszene a fenti szövegekben? Heh?

Mileaway



Én itt is csak azt tudom mondani, hogy nyugodj meg és üdv a Wikipédiában. Az Arthur C Clarke-os idézetet én eddig mágiának fordítva láttam. [1] De legyen kinek kinek, hite szerint, fordítsd, ahogy gondolod, nekem ez annyira nem fontos. Vissza is teheted tőlem, ha úgy gondolod, hogy a szócikkbe tartozik.

Nem vagyok én itt senki különleges, nem kell ennyire kétségbeesni, ha én másképp gondolok valamit, mint te. :) Ha eltér a véleményünk, majd jönnek mások és ők is megmondják a maguk frankóját. Érzésem szerint most erre lenne itt szükség. Addig is tégy belátásod szerint. Sok sikert és lazíts egy kicsit. :) Nyenyec 2004. december 24., 19:49 (CET)

(Én is mágiával láttam lefordítva eddig. Nem értem a vita lényegét, pláne nem a fröcsögő, néhol gusztustalan stílust. Nem is értem, hogy jött ez ide. --grin 2004. december 24., 20:04 (CET))

http://www.jacquielawson.com/viewcard.asp?code=0212320003

mileaway

Adalékok és szempontok:

a magic szó fordításához

Richard Dawkins: Kancsalul festett egek részletek a Szivárványbonás című könyvből A hiszékenység az ember gyengéje, ám a gyermek ereje. Charles Lamb: Essays of Elia (1823) Erősen szomjúhozzuk a csodát; ezt a poétikus vágyunkat az igazi tudománynak kellene kielégítenie, többnyire azonban pillanatnyi érdekből eltérítenek a babonaság, a parajelenségek és az asztrológia szállítói. Az afféle zengő frázisok, mint „A Vízöntő korának Negyedik háza" vagy „a Neptunusz retrográd mozgásban van és a Nyilasba költözik" olyan hamisított romantikát árasztanak, amely a naivaknak és az arra fogékonyaknak csaknem megkülönböztethetetlen az autentikus tudományos költészettől: „Az univerzum minden képzeletet felülmúlóan gazdag", írja például, Carl Sagan és Ann Druyan a Shadows of Forgotten Ancestorsban (Elfelejtett ősök árnyai, 1992); vagy ugyanebből a könyvből (miután leírja, hogyan sűrűsödött össze egy forgó korongból a Naprendszer): „A korongban ott fodrozódnak a lehetséges jövők." Egy másik könyvében Carl Sagan megjegyezte: …… Az a veszély fenyeget, hogy félreértenek, és ezzel a veszéllyel szembe kell néznem. Túlságosan könnyű volna önelégülten kijelenteni, hogy a jelenlegi tudományos ismereteink mindent felölelnek, amit csak tudni lehet, minden további tárgyalás nélkül biztosra vehetjük tehát, hogy az asztrológia és a kísértetek merő szemét, egyszerűen azért, mert a létező tudományban nincs hely a számukra. Elvégre tényleg annyira nyilvánvaló, hogy az asztrológia csak átejtés? Honnan tudom, hogy egy emberi anya nem szülhetett egy három és fél kilós kismacskát? Hogyan vehetném biztosra, hogy Elvis Pres-ley nem szállt dicsőséges feltámadásban a mennybe, egy üres sírt hagyva maga után? Történnek különös dolgok. Pontosabban szólva olyan dolgok, amelyeket közönségesnek fogadunk el, mint például a rádió, amely az őseinknek legalább olyan lélegzetelállítónak tűnt volna, mint nekünk a kísértetlátások. Számunkra egy mobiltelefon nem több antiszociális nyűgnél a vonaton. Tizenkilencedik századi őseinknek azonban, amikor a vonat még újdonságnak számított, színtiszta mágiának tűnt volna. A kiváló science-fiction szerző, a tudomány és technika hatalmának hirdetője, Arthur C. Clarke mondta: „Bármely kellőképp fejlett technika megkülönböztethetet-len a mágiától." Ezt nevezik Clarke harmadik törvényének, és még vissza fogok térni rá. William Thomson, az első lord Kelvin az egyik legkiválóbb és legbefolyásosabb tizenkilencedik századi brit fizikus volt. Állandó bosszúságot jelentett Darwinnak, mert jelentős tekintélyét latba vetve, de amennyire mostanság tudjuk, még jelentősebb tévedéssel „bebizonyította", hogy a Föld túlságosan fiatal ahhoz, hogy lejátszódhatott volna rajta az evolúció. Neki tulajdonítják a következő három magabiztos jövendölést: „A rádiónak nincs jövője"; „Lehetetlen levegőnél nehezebb repülő szerkezetet készíteni"; „A Röntgensugarakról be fog bizonyosodni, hogy az egész csak kacsa." íme, egy ember, aki odáig ment el a kételkedésben, hogy kitette magát az elkövetkező nemzedékek -jogos - gúnykacajának. Látomásos könyvében, A jövő körvonalaiban (1982) Arthur C. Clarke hasonló óvatosságra intő történeteket idéz, a dogmatikus szkepticizmus veszélyeinek félelmetes figyelmeztetéseit. Amikor 1878-ban Edison bejelentette, hogy elektromos világításon dolgozik, egy brit parlamenti bizottság vizsgálatot kezdeményezett, van-e benne valami. A szakértői bizottság beszámolója szerint Edison fantazmagóriája (mint tudjuk, a villanyégő) „elég jó a mi Atlanti-óceánon túli barátainknak..., de gyakorlatias vagy tudományos emberek részéről nem érdemel különösebb figyelmet."


Egy honlapról: http://mandala.coolfreepage.com/occult.html

A mágia a köznapi nyelvben varázslást jelent, sot néha buvészeket is a mágus névvel szoktak illetni. Szepes Mária, e témakör egyik szakavatott írónoje szerint a mágia erot jelent. De nemigen találni olyan magyar szót, mely magában hordozná mindazt a jelentést, melyet a mágia tartalmaz. Az okkultizmus a rejtett dolgokra utal, s az elobbi fogalommal szoros kapcsolatban áll. De mik azok a rejtett dolgok, és miért kell elrejteni oket. Részben azért, amiért a kincseket is elrejtik, mivelhogy irtéket képviselnek, s ahhoz csak bizonyos kiváltságos személyek férhessenek hozzá. Mert a mágia és okkultizmus egyes titkai olyan erot és hatalmat jelentenek, amellyel könnyen vissza lehet élni, illetve ami veszélyes lehet a nem megfelelo ember számára. A kisgyerekeket sem hagyják gyufával vagy késsel játszani, vagy ha valaki lofegyvert tart otthon, köteles azt elzárva tartani, mert egy gyermek kezében az súlyos gondokat okozhat. A mágiának két alapveto formája van, a hasonlósági és az átviteli mágia. Az elso alaptétele szerint a hasonló, hasonlót hoz létre. A lét különbözo szintjei közötti megfelelési viszonyokat ismerve, valamelyik szinten eloidézett változtatás, ahhoz hasonló változást idéz elo egy másik, neki megfelelo szinten. Jó példa erre a népi mágiából, amikor valakinek a viaszból elkészített képmását szurkálják, ami az illeto egyén megfelelo testrészeiben ideéz elo fájdalmat vagy betegségeket. Az átviteli mágia alapelve szerint mindazok a dolgok, melyek egykor kapcsolatban álltak egymással, szétválásuk után továbbra is hatnak egymásra. Erre egyik legközismertebb példa, mely számos, egymástól térben és idoben távol álló kultúrára is jellemzo, miszerint az emberek óvakodnak attól, hogy testükbol származó valamilyen anyag (ürülék, köröm, fog, hajszál, stb.) más ember birtokába jusson, mert az ellene mágikus célokra felhasználhatná azt. Tágabb értelemben mindenfajta cselekvést mágiának tekinthetünk. Ha valaki megforgat egy dinamót, az annak kivezetéseire kötött izzón elektromos áram halad át, és ennek hatására, az világítani kezd. Az egymással összefüggésben levo dolgok, a dinamó és az izzó, a mágus az ember, aki ismeri az ezek között fennálló kapcsolatot, a mágikus rítus pedig a dinamó forgatása, a mágikus cselekedet eredményeként pedig az izzó világítani kezd. Bármilyen mágikus aktusról is legyen szó, ezen az elven alapul. Szukebb értelemben persze azt tekintjük mágiának, ahol a dolgok közötti összefüggés az emberek túlnyomó többsége számára ismeretlen, teljességgel érthetetlen és megmagyarázhatatlan. Az esetek többségében lehet maga a mágus sem ismeri az összefüggések pontos magyarázatát, csak az tudja, hogy megfelelo körülmények esetén, egy adott cselekedet, egy adott hatást eredményez. Mert az aki a dinamót forgatja, lehet hogy nem is hallott az elektromágneses indukcióról, mely a dinamó belsejében végbemegy, s talán az elektromos áram természetével sincs tisztában, de tudja, hogy ha dróttal összekapcsolja e két eszközt, akkor a dinamó forgatása az izzó világítását eredményezi.

Konklúzió:

Az érthetetlen, felfoghatatlan technológiai eredményeket, emberi teljesítményeket magyarul nem szokás bűvészkedésnek, mágiának, stb. nevezni, hanem csodának. Guglizzál egy kicsit a magic és a csoda szavakkal, hogy erről megbizonyosodj.

Attól, hogy most már ketten mondjátok ugyanazt, nem lesz igazabb a mondanivalótok.

Vale,

mileaway

Én mindig is úgy értettem ezt az idézetet, hogy a modern tudomány már annyira érthetetlen, titokzatos a köznapi ember számára, akárcsak a mágia. Az idézetben nem konkrét technikai eredményekről (technikai csodákról) van szó, hanem magáról a technológiáról, azaz az eljárásról, módszerről, tudásról, ami azok létrehozásához szükséges. Annak a megfelelője pedig a mágia, varázslat lenne - szerintem is. --f.adam 2004. december 24., 21:50 (CET)

Milért nem, mint "akárcsak a csoda?"

A technológia, a know-how nagyonis valóságos dolog, és jó esetben működik is, míg a mágia üres rítus, semmi köze a tudományos oksági kapcsolatokhoz, sőt ki se lehet próbálni, meg se lehet ismételni - szemben a mágiával és a csodával. Persze ezek ismétlését erőltetik, tudjuk, milyen gyenge eredménnyel. Ezért

Neked is csak azt tudom mondani, hogy

Hát elég lankasztó tapasztalat (volt), hogy egy lexikonszerkesztő nem érti, nem értette meg, hogy egy adott szövegben a magic szó fordítása azért csoda, mert a mondanivalónak az felel meg, és éppen nem a mágia. Ugyanis a tudomány eredményei csodálatosak, nem bűbájosak, és a tudomány által létrehozott csoda áll szemben a kókler áltudományokkal, jóslásokkal, a szemfényvesztéssel így a bűvészkedéssel is. Az idézett írásrészletekben is arról kesereg a szerző, hogy nem érti, miért nem a tudományban hisz az ember a vallás, az istenhit helyett, amelyet szintén elhagy nagy tömegekben azért, hogy az illuzionisták által kreált, vetített, másodlagos, másolt világ vonzásába kerüljön, ma már csak az hassa át a hétköznapjait is.

Még hervasztóbb megélni azt, hogy az ilyen félreértések és félrefordítások tisztázásra tett kísérletem, pl. a vonatkozó kulcszavak (tény, csoda, kapcsolat, stb.) és a hozzájuk tartozó jelentéskör felvételének javaslata azonnali meg nem értésre és elutasításra talált. Azon pedig, hogy az egyik szerkesztő megsértett, és amikor visszaütöttem, a másik engem kezd csepülni gusztustalan aggresszióért, az elmondottak után már nem is csodálkozom. „Aki hangyának van programozva, ritkán lát bármit is madártávlatból” – mondta egy WASP dr. Martin Luther King-nek (még mielőtt lelőtték).

mileaway

Utóirat:

Az, hogy valaki ma a fejlett világban nem tud valamit, nem tudja, mi hogyan működik, az nem teszi mágussá, nem alakítja gondolkodását mágiával jellemezhetővé, mert tudja, hogy hamarosan zárt osztályra kerül. Marad az, ami - műveletlen, tudatlan ember - speciel az adott témát illetően.

Mágikus gondolkodás akkor mutatkozik, amikor pl. az ausztrál benszülöttek a II. világháború alatt egy kényszerleszállást tett repülőgépet később kőből kiraktak és várták, hogy majd visszatér, amikor látták a menetrendszerinti járatokat, áldozatokat hoztak és imádkoztak, hogy bocsásson meg nekik a vélt bűneikért. És persze sosem szállt le ott még egyszer repülőgép - főleg nem a bennszülöttek varázslása miatt.

A nem érthető dolgokra hivatkozva a bűvészkedést és az asztrológiát, a jövendőmondást, jóslást (divination-t) és még egy sor hasonló hiedelmet egy nevezőre hozni a nehezen érthető és nehezen követhető, de létező, megismételhető, fejleszthető, tanítható és működő technológiák nem ismeretével elképesztő csúsztatás. Ahogy elképesztő azt működő valóságnak elfogadni, ahogy a gyerek azt gondolja, hogy ha becsukja a szemét, akkor eltűnik az előtte álló nagy kutya és az általa képviselt veszedelem. Persze ilyen téveszmék, babonák maradványai sok embernél felnőttkorban is megmaradnak.

Mint az is, hogy a lexikonszócikk az, amit ti annak gondoltok. Ha jobban ráérnék, egy általatok jónak talált hosszú szócikket wikifujolnék, hogy észre vegyétek, mennyire egyenetlen a mérce.

Én hol írok ilyet: "Az, hogy valaki ma a fejlett világban nem tud valamit, nem tudja, mi hogyan működik, az nem teszi mágussá". Nem ő lesz mágussá, hanem - esetleg - ő tarthat mágusnak olyat, aki azzal foglalkozik. Egyébként van a Clarke-törvénynek valami kontextusa, tehát valamilyen szövegéből lett kiemelve? Mert az segítene eldönteni, hogy hogyan is gondolta. --f.adam 2004. december 24., 22:30 (CET)


Arthur C. Clarke idézet forrásaSzerkesztés

Any sufficiently advanced technology is indistinguishable from magic.

  • Source: Profiles of the Future] (revised edition 1973); The statement is often referred to as "Clarke's Third Law"

Én nem olvastam a könyvet, de úgy tűnik a technológiai fejlődésről ír benne. Idézet user reviewból:

"He addresses a wide range of questions: transport, colonising space, novel sources of energy, artificial intelligence, a universal machine that can produce any specified artefact, as well as more fanciful possibilities such as time-travel, teleportation, and invisibility. He suggests we should be slow to pronounce anything "impossible" as the technology of the future may be as hard for us to imagine as ours would have been for people of earlier ages"

Nyenyec 2004. december 25., 03:15 (CET)

Hát ez nem a Clarke idézet forrása, még csak nem is arról szól...

Hát lassan össze kell linkelnem azt a pár szócikket, amelyet nemrég felraktam. Tehát el kellene olvasni pl. a titok, a technológia tartalmát is, hogy érthetőbb legyek. Ilyenkor derül ki, hogy miért hátrány a wikipédiás "szócikk aprózás".

Szerintem fent te nem adtál a kontextusról semmit, viszont az én idézeteim többet segíthettek volna, ha nem ragaszkodnál ahhoz, hogy amit mások fordítottak és megjelent, az egyben helyes is. Kontextusnak számít ugyanis a nyelvhasználat is, az a tény, hogy egy ilyen és hasonló kommunikációs helyzetben, közlési cél esetében mit mondanak a magyar nyelv beszélői.

(Ha kitűzöl egy jutalmat, utána megyek és "lefolytatok egy bizonyítási eljárást" - de annyira azért nem fontos az elismerés senkitől, különösen, ha beállítódás átbillentéséről van szó - hiszen az csak elbizonytalanítással megy, ahhoz meg manipulálni kellene, de az maradjon más ambíciója, azoké, akiknek saját érvük és megfogalmazott véleményük valamiért nincsen, ezért mindig tekintélyekre hivatkoznak.)

Búcsúzásként: tetszett, ahogy írtad, hogy nem tudod pontosan mi a kifogásod, de nem értesz egyet velem (ti. a szöveggel) - a végén pedig jön a generálszósz - nem wikipédiás szócikkszerű - ilyeneket a grintől lehet tanulni, aki annyival rosszabb, hogy ezután elmegy gondolkodni (olvasni) és utána jöb vissza lényegében etekintetben (ti. kifogás) többnyire tévedhetetlenül és rendíthetelenül.

Mint az alábbiakból látható, Clarke a tudósok számára is lehetetlent, az elképzelhetelent definiálja több lépésben. (nem a műveletlenek számára érthetelnet) A többit önkiszolgálással is elvégezheted, főleg ha újból elolvasod a csoda kifogásolt definícióját - tőlem

Arthur C. Clarke Laws


In the book Profiles of the Future: An Inquiry into the Limits of the Possible Arthur C. Clarke states his three Laws, which are formulated as follows:

Clarke's First Law: "When a distinguished but elderly scientist states that something is possible he is almost certainly right. When he states that something is impossible, he is very probably wrong."

Clarke defines the adjective 'elderly' as :"In physics, mathematics and astronautics it means over thirty; in other disciplines, senile decay is sometimes postponed to the forties. There are of course, glorious exceptions; but as every researcher just out of college knows, scientists of over fifty are good for nothing but board meetings, and should at all costs be kept out of the laboratory". (in Profiles of the Future.)


Clarke's Second Law: "The only way of discovering the limits of the possible is to venture a little way past them into the impossible."


Clarke's Third Law: "Any sufficiently advanced technology is indistinguishable from magic."


két lexikonbólSzerkesztés


Tolnai Nagylexikon

(lat.: miraculum), a közfelfogás szerint olyan feltünő és különleges esemény, melyet ismert természeti törvényekben gyökerező okokra nem lehet visszavezetni, hanem titokzatos erők vagy természetfeletti hatalmak közvetlen működésével lehet csak magyarázni. A C. vallásos fogalom, mely a vallásokban lépten-nyomon előfordul. Primitiv vallásokban, azok mithoszaiban és meséiben, varázslataiban és kultuszában a feltételezett csodák egész sorát találjuk. Ahogy a vallások fejlődnek, az emberiség ismeretei bővülnek a csodák, az istenek közvetlen működésének a köre egyre hátrább szorul. Az emberiség egyre jobban megismeri a dolgok és az események, az okszerűségi kapcsolatok természetes összefüggését s ez csökkenti a csodahitet

ez az utóbbi nem jött be....

Révai

(lat. miraculum), a közbeszédben minden megfoghatatlan, a természetes magyarázattal ellenkező, váratlan esemény, tapasztalat, jelenség. A köznép széles rétegei szemében voltakep. C. nincsen, mert amit a felvilágosult elemek ilyennek szoktak minősíteni, előttük természetes, legfeljebb szokatlan valami, amit nem a természeti erők hoznak létre, hanem ezek ellenére az isteni akarat. A kezdetleges embert minden szokatlan, megmagyarázhatatlan jelenség megrémítette, de nem azért, mivel okozati kapcsolatot nem talált rá, hanem egyes felsőbb lénynek erőszakos, tehát haragos beavatkozását látta benne, akit emiatt ki kellett engesztelni. Az így keletkezett áldozatok náluk ilyképen sohasem időhöz kötöttek, mint a magasabb, tételes vallások áldozati ünnepei hanem esetlegesek. Az ó-kor népeire sem tettek a természetessel ellenkező jelenségek megdöbbentő, észzavaró hatást; észbelileg megnyugtató magyarázatot adott a mindenkor feltételezett túlvilági beavatkozás, amelyekben az istenek akaratnyilvánulását szinte várták s gyakorta előidézni is törekedtek (l. Jóslás, Jósdák). Ily C. -nak tekintette Izrael népe saját történetét, ilyennek látja a katolicizmus saját egyházának fenntartását. A protestantizmus valóságos C. -nak újabban csak a bibliai történet eseményeit, sőt ezek közül is csupán az evangélistákban foglalt tényeket minősíti. A C. -teoria ellen Spinoza bölcsészeti, az angol deisták és Hume főrészt históriai okokkal érveltek. Velük szemben a teológiai apologetika a mult század közepe óta mindkét szempontból mereven védani törekszik az egyházzal kapcsolatos C. -kat. Az egyház e valóságosaknak állított C. -kal szembeli megkülönböztet ál-C. -kat s ilyeneknek veszi először az ismeretlen de természetes eszközökkel létrehozott meglepő dolgokat, pl. bűvészek mutatványait vagy a természetben előforduló rendkívüliségeket; ismer továbbá ú. n. hamis C. -kat, ide sorolja ama rendkívüli tüneményeket, melyek a keresztény ördögtan szerint a gonosz szellemek beavatkozásaként jelentkeznek, pl. bűbájosságok, boszorkányság, stb.

Érdekes vélemény, hogy nem az oksági kapcsolat hiánya zavarta az embereket, hanem az a tény, hogy náluk hatalmasabb erők léteznek, amelyekhez áldozatvállalással, könyörgéssel, imával, stb. fordult, hogy saját életét megmentse. Ennek kapcsán szükségessé vált ezen erők megszemélyesítése, a természeti erőknek legalább képletesen, szimbolikusan történő "kezelhetővé tétele".

Most sem szeretün konfrontálódni azzal a gondolattal, hogy vannak nálunk erősebbek, nagyobb erők, mégcsak nem is természetfelettiek....

cikkbőlSzerkesztés

Tipikusan „rossz viccek és egyéb zagyvaságok” kategória: :)

Ilyen szempontból az embereket két csoportra lehet osztani: "...az egyik ember egész életében arra vár, hogy eljöjjön hozzá a Mikulás, a másik pedig arra, hogy megtalálja őt a rigor mortis...." (a forrás pillanatnyilag hiányzik)

camera obscuraSzerkesztés

(Megjegyzés: Ez utóbbiról kiderült, hogy a reneszánsz festészet fényképszerű pontossága onnan származik, hogy az utcán a modell előtt egy bódéba bezárkózott a festő, és annak falán egy üveglapon át érkező fénysugarakat egy vásznon felfogva, lemásolta és kifestettte a vetített arcképet.)

Mileaway ömlengéseiSzerkesztés

User:Mileaway berobbant ebbe a szócikkbe és telerondította esszé-kivonataival. Most nincs energiám megpróbálni rendbe tenni, de könyörgöm, ez nem esszégyűjtemény, ahol mindenki szabadjára engedheti a fantáziáját; ez egy lexikon szócikke.– Mazarin(itt meggyónhatsz) 2008. szeptember 22., 00:44 (CEST)

A szócikkből áthozott szakaszSzerkesztés

Az alábbi részt kivettem a cikkből. Nem enciklopédikus, sőt kifejezetten eltévedt tartalom, nem tudni, mit keres itt, és a magyar helyesírás legalapvetőbb elemeit is fájdalmasan nélkülözi. Bináris ide 2009. október 18., 11:49 (CEST)

== Napjaink csodafogalma ==

/Az ima ereje/

Az imádkozás természete, a csodában való hit.Vallásos körökben többen állítják viszont, hogy az ima az enberek és az Isten között kommunikációból áll. A hatásos imádkozás többet jelent szavaknál, mert az imádkozás a tiszta természetes érzelmekkel energiát oldunk fel, amelyek a csoda bekövetkeztét segíthetik elő (hatodik érzék). Az ima erejeként könyvelhető el a kért dolog, esemény bekövetkezte. Ezek álltalában nehezen, vagy egyátalán nem elérhető, megvalósítható dolgok. Ezen események megvalósulása így csodás eseménynek tünnek. Az ima üzletkötés tehát a felsőbbhatalommal a csoda eléréséért. Az álltalános érvényű kijelentés nem a személyes istenfogalomtól függ, sokkal inkább a dolgok természetétől, ez maga a csoda. Ma a csodáknak kellene jelenteni az imádságos viselkedés békés, reményteli, sprituális állapotát, vagyis a várakozást! Napjaink emberének nagyobb szügsége van a csodára, mint eddig bármikor is, kezdve emberiség hajnalától.

Visszatérés a(z) „Csoda” laphoz.