Vita:Dragus
|
Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Sie (vita), értékelés dátuma: 2009. július 8. | |||
| |||
A cikkben írt "boér" nem bojár akarna lenni? --Hkoala .jpg){kind=small}
vita 2007. április 6., 21:23 (CEST)
A fogarasföldi boérek amolyan "félnemesek" (szabadosok) voltak, mint pl. a Kővár vidéki puskások is. Katonai szolgálatukkal megváltották az adómentességet, de ugyanolyan paraszti életmódot vittek, mint a falvak jobbágylakossága. Ráadásul a különböző összeírások teljesen ellentmondó adatokat közölnek arról, hogy adott faluban hány ilyen "boér" élt. Nyilván azért, mert sokan olyan birtokostól kapták a kiváltságukat, akik jogcímét a következő birtokos nem ismerte el. (Pl. a Fogarasföldön gyakran birtokos havasalföldi uraktól.)
Én Fogarasföldre magyar forrásokban általában a "boér" kifejezéssel találkoztam. Ha pontosabbat tudnék írni, mindjárt csinálnék egy "boér" szócikket is. Úgy érzem, ez mindig egy köztes kategória volt, de ilyenekkel tele az 1848 előtti erdélyi jog (székely nemesek és darabontok, nemesített mezővárosi polgárság stb.). Mindenképp indokoltnak érzem azonban, hogy a szavak közös eredete alapján ne vonjuk ezt egy kalap alá általában a bojárokkal. Az orosz bojárság jogi hátteréről dunsztom sincs, de a román fejedelemségek bojárjai is elég homályos kategória a számomra - általában földesurak voltak, ez minősítette őket bojárokként, de voltak szegény bojárok is, akiknek a nagyapjuk bírt földet. Itt valami másról van szó, egy eltérő jogrendszerben. Sajnos a hasonló kategóriák közül a Kővár vidéki puskásokat vizsgálta Szentgyörgyi Mária, a székely pixidáriusokat, lófőket, darabontokat, nemeseket, jobbágyokat Egyed Ákos, de Fogaras vidékére nem tudok előrántani semmit. Az általam a cikk végén hivatkozott könyvnek az egyik fejezete (Ştefan Meteş: Trecutul Ţării Oltului) úgy emlékszem, elég komoly iromány, de sajnos nem jegyzeteltem ki és arra sem emlékszem, hol találtam a példányt. Viszont ígérem, jövő hét végén megnézem a könyvtárban az Urbariile Ţării Făgăraşului című több kötetes forráskiadványt, hátha attól okosabb leszek. --Auguste 
2007. április 6., 23:12 (CEST)
- Köszönöm a részletes magyarázatot! --Hkoala
vita 2007. április 7., 07:33 (CEST)
Megnéztem.
David Prodan (Ed.): Urbăriile Ţării Făgăraşului. Vol. 2. (1651–1680). Buc., 1976 által közölt forrásokból nagyjából kiderül, hogy a boérek (boérok, boerok, Boerones) a szabadosoktól (libertini) és a valódi nemesektől (nobiles) megkülönböztetett jogi kategóriát alkottak a fejedelemkori Fogarasföldön. Maga Prodan a bevezető tanulmányának egy fejezetét a boéroknak szánja, ahol sztem eléggé félreérti a dolgot, azt írja ugyanis, hogy a boérosítás csak az adott személyre, annak házára vagy birtokára vonatkozott és a családjára nem. Ezzel szemben Bornemisza Anna pl. a felsőszombatfalvi Popa Salomont az egyik oklevélben "fiu agon levö és leendö maradekival edgyut, Kglbul boerizonaltuk". Akikra Prodan gondol, azok a szabadosok.
A boérok a fogarasi váruradalomnak katonai szolgálattal tartoztak (az egyik oklevél kiköti, hogy ezt rendes posztóruhában kell tenniük), "tőrveny tévő assessor"-ai voltak a kerületnek, ennek fejében mentesültek az adófizetéstől, csak egy évi két tallér értékű "honorárium"-ot tartoztak fizetni.
Egy 1674-es irat szerint az alsóporumbáki Barbat Komsa "bir egy fundust boersaga utan" (p. 620), azonban a faluban birtokos Boér (!) István jobbágysága próbálta erőltetni. Miután boérságáról Barbat levelet mutatott fel, Boér fölszólíttatott, hogy ne háborgassa. Az ucsai "Opre Szileis megh marad boersagában" (p. 278) stb.
Bonyolítja a kérdést, hogy a moldvai és havasalföldi boiereket magyarul bojároknak mondjuk. De a kifejezetten Fogarasföldre érvényes kategóriát nem muszáj külön szócikkben fölvenni, utalásszerűen megjelenhet a bojár szócikkben is. Megjegyzem egyébként, hogy a Boér előfordul magyar családnévként is, azt ugyan nem tudom, hogy mely falvakban gyakori.--Auguste 2007. április 14., 21:52 (CEST)