Vita:Filmgyártás

Aktív megbeszélések

"Semleges nézőpont" sablon indoklásaSzerkesztés

Kicsit félrevezető a szócikk címe, úgy tűnik, elsősorban a magyar filmgyártásról szól. Már a második mondatban megemlíti a 3D, a CGI fogalmát, de ezekről nem tudunk meg semmit, a film készítése folyamatából ezek kimaradtak... A szöveg kicsit régiesnek és egyoldalúnak tűnik. misibacsi 2007. július 6., 22:35 (CEST)[]

ForgalmazásSzerkesztés

A forgalmazás nem része a filmgyártásnak. Áthozom ide a vonatkozó részt a cikkből:

A filmforgalmazás a filmipar azon ága, amely a kész végterméket eljuttatja a filmvetítéssel foglalkozó, vagyis a moziüzemeltető cégekhez, illetve a televíziós társaságokhoz és videotékákhoz. A producer, rendező a filmforgalmazóval közösen elkészíti a film reklámkampányát. A filmből trailer, azaz előzetes készül 30 másodperces és 1–4 perces változatban. A rövidebb a televíziós reklámblokkokba, a hosszabb pedig a mozik előzeteseibe kerül. Készíthetnek még rádióba szánt trailert is. A promóció költségvetéséhez mérten elkészülnek a plakátok, óriásplakátok, citylightok, amiket a város (ország) különböző pontjaira, lehetőleg minél nagyobb mennyiségben kihelyeznek. Elkészül a film weblapja a film adataival, leírásával stb. A film rendezője a főszereplők kíséretében részt vesz különböző televíziós és rádiós beszélgetéseken. Interjúkat adnak televízióknak, rádióknak, újságoknak és internetes lapoknak egyaránt. A filmbemutató ünnepélyes keretek közt zajlik. Általában a főváros legpatinásabb filmszínházában (itthon az Uránia Mozi) kerül rá sor röviddel a film moziba kerülésének időpontja előtt. Részt vesz rajta a teljes stáb és a főszereplők egyaránt. Jegyet a premierekre csak meghívás útján lehet szerezni. A bemutató után fogadásra kerül sor. Magyarországon a budapesti premier után a film vidéki bemutató körútra indul a rendezővel és a főszereplőkkel együtt. Hogy hány kópiával kerül egy film a mozikba, azt a filmforgalmazó és a producer dönti el, azok ugyanis az ő költségeikre készülnek el. A kópiaszámot itthon jelentősen befolyásolja a Magyar Mozgókép Közalapítványnál elnyert filmforgalmazásra ítélt támogatási összeg nagysága is. Magyarországon az a bevett gyakorlat, hogyha egy film várhatóan szűkebb igényt elégít ki, vagyis „túlságosan művészfilm”, akkor 2–3 kópiával indítják útjára. Ebben az esetben a nézőszám 1–5 ezer körüli lesz, de legfeljebb 15 ezer fős látogatottságot ér el. Az úgynevezett közönségfilmek azonban 20–35 kópiával kerülnek a hazai mozikba, ami több moziban gyakoribb vetítési számot jelent, és ennek függvényében lényegesen jelentősebb jegyeladást eredményez. A film kópiaszámának előzetes becslése igen nehéz feladat. A gyártó stáb érdeke, hogy minél nagyobb kópiaszámmal kerüljön a filmje mozikba, de a forgalmazónak fel kell mérnie az esetleges bukás kockázatát. Mivel egy film kópiagyártásának költsége viszonylag magas, ezért óvatosan bánnak a darabszámokkal. Létezik ellenkező példa is, mikor utólag kell kópiákat gyártani, ugyanis a film óriási siker, és pótvetítéseket igényel. Fél évvel a filmbemutató után következik a film video/DVD forgalmazása, illetve később a televíziós bemutatás részleteinek kidolgozása. Az utóbbi időben egyre jobban lerövidül az idő, ami a filmbemutató és a DVD megjelenése között eltelik.

Matthew (hűtőszekrényajtó) 2012. október 27., 19:51 (CEST)[]

A film hangjaSzerkesztés

Ha csak a magyar filmkészítési szokásokat vesszük alapul, akkor is helytálló az, hogy egy filmnek három lába van:története, képi világa és hangja. Ez utóbbiról ez a szócikk mintha tudomást sem venne a jelentőségéhez képest. A hang nem "mellesleg" van jelen a produktumban, hanem művészi kifejező eszköz. A következetes történet meséléshez a kép mellett a hangot is meg kell tervezni. A képi környezethez hangkörnyezetet is teremteni kell. Ahogy az operatőr képekben gondolkodik és mesél, úgy a hangmérnök (a hangoperatőr) hangokban gondolkodik. A hangnak is van dramaturgiája. A film hangi világa erős kifejező eszköz. A helyszín kiválasztástól (akusztikai környezet), a szereplő válogatástól (a szereplő hangja, orgánuma) kezdve az egységes technikai követelményrendszer meghatározásán, a forgatások lebonyolítási rendjének előírásán, a muszterek hangjának napi ellenőrzésén, a zenei felvételek és hangkulissza felvételek minőségellenőrzésén át a hangutómunka lépésekig. A magyar leírásban legalább a hang utómunka néha hónapokig tartó folyamatát illet volna megemlíteni. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Kishonti (vitalap | szerkesztései) 2020. február 11., 17:57‎ Kishonti

@Kishonti: Erre azt szoktuk tanácsolni, hogy ha értesz hozzá, írd bele a cikkbe! (lehetőleg források mellékelésével)
WP:SZB. misibacsi*üzenet 2020. február 12., 08:46 (CET)[]
Visszatérés a(z) „Filmgyártás” laphoz.