Vita:Gémes János

Legutóbb hozzászólt Data Destroyer 15 évvel ezelőtt
Ez egy életrajzi szócikk.
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Életrajzi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Végre, Dixiről is van cikkünk! Beszélek Galántai Györggyel, hogy az artpoolról átvehessünk illusztrációnak pár fotót, illetve beszkennelem én is a Dixi-kézirataim egy részét. Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. január 30., 20:51 (CET) Támogatom! – Pkunk vita 2009. január 30., 21:29 (CET) - beszkennelni való Dixi-dokumentum = nagyon zora!Válasz

Voltaképp Galántai már beszkennelte, de onnan nem tudom leszedni a képet [1] Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. január 30., 22:01 (CET)Válasz

De le tudom, fel is tettem az első oldalt. Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. január 30., 22:06 (CET)Válasz

Tisztelgés Dixi emléke előtt szerkesztés

„Müllerpétersziámi” (Müller Péter Sziámi (?)) felhasználó tisztelgése Dixi eőtt. Áthozva a szócikkből.


OMNIA DIXIT Gémes János Dixi városi próféta emlékére

„Ő semmit el nem hallgatott, Ő semmiről sem fecsegett,
mondott egy hosszú mondatot, de abban csak a lényeget.

Nem volt abban redukció, se sűrítés, se kivonás,
sem pedig redundáció, sem locsogáshoz kifogás.

A mondat volt az élete, mit egyfolytában épített,
csak oltott minket szüntelen, csak oszlatta a tévhitet.

Lehetett volna nagy színész, s írónak ő lett volna Joyce,
de betűt soha le nem írt, s színésznek nem hívta a sors.

Belmondó helyett Elmondó lett. Te annyit szóltál, hogy „Szia…”
s belőle máris dőlni kezdett a kéretlen prófécia.

Megivott három feketét, azt, mi akkor volt, Omniát,
és felderült, ha sikerült egy kis feelinget nyomni át

lelkületünkbe, hol külön derengett érzés, gondolat.
Unamuno és Hölderlin felől illesse hódolat!

Boldogok lettek volna ők hallván, mit szól e sarlatán,
s monumentális, lényegmondó töredékei hallatán,

bukolikái bűvtüzében szólásra nyílva sírjaik
üdvözölnék ők leborulva hogy ím, valaki, így, ma, itt...

s leborulnának unokák is, a zombivá lett nagyfiúk
s a domboruló kiscsajok, ha hallhatnák, hogy van kiút

a virtuális testiség s a testi virtualitás
éles műkarmai közül kivonzhat a realitás,

kivonhat egy Szószót Követ, egy tömör, hosszú dikció,
és hirdetnék egymás között, hogy hallgassuk, mert Dixi jó!
Mert Dixi jó volt, s jó marad, bár emlékműve, hogyha lesz,
ércnél aligha maradandóbb: pár koccintás meg ez a vers.

2012.12.07. Készcsók: Péter

Visszatérés a(z) „Gémes János” laphoz.